A lap korábbi változatát látod, amilyen Maintenance script(vitalap | szerkesztései) 2026. november 5., 07:00-kor történt szerkesztése után volt. (Új cikk)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Hogyan kell a lakásban ruhát szárítani penészedés nélkül?
A lakásban úgy szárítasz penészedés nélkül, hogy a kiteregetett ruhából elpárolgó vizet folyamatosan kivezeted: egy helyiségbe zárod a szárítót, ott rendszeresen szellőztetsz vagy párátlanítót járatsz, és figyeled a páratartalmat. Egy adag kicentrifugált mosás 2–4 liter vizet is leadhat a levegőnek, és ha ez nem jut ki, a hideg falakon és ablakokon csapódik le. Az alábbiakban leírjuk, hogyan csökkentheted már a centrifugálással a víz mennyiségét, hol és hogyan teregess, mikor segít a párátlanító, és mikor érdemes szárítógépben gondolkodni.
Ruhaszárító állvány törölközőkkel a lakásban
Lépések
Kevesebb vizet vigyél a lakásba
Tudd, mennyi vízzel számolj! A 2021 márciusa óta érvényes mosógép-energiacímkén szerepel a centrifugálási hatékonysági osztály, a gép termékadatlapján pedig a centrifugálás utáni maradék nedvesség is, a száraz ruha tömegének százalékában. A „B” osztályú gépeknél ez 45–54% közötti. Ha tehát 5 kg száraz ruhát mosol, és a géped 53%-ot ad meg, a teregetés után kb. 5 × 0,53 ≈ 2,6 liter víz párolog el a lakásban. Egy tele, 8 kg-os adagnál ez már 8 × 0,53 ≈ 4,2 liter.
Centrifugáld erősebben! Minél gyorsabban centrifugál a gép, annál kevesebb víz marad a ruhában. A pamut ruhák, törölközők és ágyneműk általában bírják a gép legmagasabb, jellemzően 1200–1400-as fordulatszámát. A kényes anyagokat (gyapjú, selyem, sok műszálas ruha) a kezelési címke szerint kezeld. A törölközőket és az ágyneműt egy külön centrifugálóprogrammal még egyszer átpörgetheted.
Szárítsd kint, amikor csak lehet! Száraz, szeles időben télen is megszárad a ruha az erkélyen vagy az udvaron, sőt fagyban is szárad, csak lassabban. Ha néhány órára kiteszed, a félig megszáradt ruhával már kevesebb vizet viszel be, és a száradást bent fejezheted be.
Válaszd ki és készítsd elő a helyiséget
Egyetlen helyiségben szárítsd, csukott ajtó mögött! Ne a nappaliban vagy a hálószobában teregess, hanem egy olyan szobában, fürdőben vagy kamrában, amelyet le tudsz zárni. A csukott ajtó megakadályozza, hogy a pára a hűvösebb szobákba vándoroljon, és ott csapódjon le.
Válassz szellőztethető, nem túl hideg helyiséget! A legjobb a fürdőszoba, ha van ablaka vagy elszívó ventilátora, mert a pára itt egyenesen kivezethető. A hideg, fűtetlen és szellőzetlen helyiség rossz választás: ott lassan szárad a ruha, és a falakon lecsapódik a pára.
Tartsd távol a szárítót a külső faltól és a bútoroktól! Hagyj legalább 10–20 cm-t a fal, a szekrény és a függöny felé, és ne az ablak elé állítsd az állványt, mert az amúgy is hideg üvegen és kereten azonnal lecsapódik a pára.
Teregetés és szellőztetés
Teregess lazán! Hagyj néhány centi helyet a darabok között, a vastag ruhákat (farmer, törölköző) az állvány szélére tedd, ahol jobban éri őket a levegő. Az ingeket és a pólókat szárítsd vállfán: gyorsabban száradnak, és kevésbé gyűrődnek.
Szellőztess lökésszerűen, többször! A teregetés utáni első órákban párolog a legtöbb víz. Ilyenkor 2–3 óránként nyisd ki teljesen az ablakot 5–10 percre, a radiátor szelepét közben zárd el. A tartósan bukóra nyitott ablak kevés párát visz ki, viszont lehűti a falat.
Ne tedd a ruhát közvetlenül a radiátorra! A radiátorra terített ruha elzárja a meleget a szobától, a gyorsan felszálló pára pedig a hideg falon és az ablakon csapódik le. Az állványt a radiátor közelébe állítsd, de ne elé és ne rá, hogy a meleg levegő szabadon átjárja a ruhát.
Használj párátlanítót és ventilátort!Hordozható párátlanító készülékA csukott szobában járatott kompresszoros párátlanító a ruhából elpárolgó vizet a tartályába gyűjti, és a ruha is jóval gyorsabban szárad. Ha mellé egy ventilátort is a ruhára irányítasz, a száradás tovább gyorsul. Ilyenkor nem kell az ablakot nyitogatni, de a tartályt rendszeresen ürítsd.
Figyeld a páratartalmat! Tegyél egy páratartalommérőt a helyiségbe. Télen 40–60% közötti relatív páratartalom a cél. Ha tartósan 60% fölé megy, szellőztess vagy kapcsold be a párátlanítót.
Ha gyakran mosol: szárítógép
Gondold végig a szárítógépet! Sokat mosó családnál, kis lakásban vagy penészre hajlamos házban a szárítógép a legbiztosabb megoldás. A hőszivattyús és a hagyományos kondenzációs gép a kivont vizet egy tartályba gyűjti vagy a lefolyóba vezeti, így az nem kerül a levegőbe. A hőszivattyús gép jóval kevesebb áramot fogyaszt, de drágább.
A légkivezetéses gép csövét vezesd ki! A régi, légkivezetéses (páraelvezető tömlős) szárítógépnél a tömlőt mindig ablakon vagy falnyíláson keresztül a szabadba kell vezetni, különben az egész adag víz a szobában marad.
Tippek
Mosd és teregesd úgy, hogy legyen idő szellőztetni. Ha délelőtt vagy kora délután teregetsz, a legtöbb párát leadó első órákban könnyebb rendszeresen ablakot nyitni, mint éjjel.
Nézd meg a mosógéped adatlapját. A maradék nedvesség pontos értéke a géped termékadatlapján, az uniós EPREL-adatbázisban vagy az energiacímkén szereplő QR-kód mögött található.
Ha szárítógépet vennél, a Ruhaszárítót választani című cikkünk segít a típusok közötti választásban.
Szükség esetén hőszivattyús vagy kondenzációs szárítógép
Figyelmeztetések
Ne szárítsd a ruhát a hálószobában. Éjszaka a lélegzet is sok párát termel, és ha mellé még a ruha is párolog, reggelre csupa pára lesz az ablak és a fal.
Elektromos fűtőtestre soha ne teríts ruhát! Az elektromos hősugárzóra, olajradiátorra vagy kályhára terített ruha tűzveszélyes, és a fűtőtest túlmelegedhet.
Figyelj a penész első jeleire. Ha dohos szagot érzel, vagy a sarkokban szürke, fekete pöttyöket látsz, azonnal csökkentsd a páratartalmat, mert a penész egészségkárosító, asztmát és allergiát súlyosbíthat.
Ne zárd le a légbevezetőket! Ha a lakásban nyílt égésterű gázkészülék (például kéményes gázkonvektor, kazán vagy vízmelegítő) működik, a légbevezetőket a pára miatt se zárd le, mert az szén-monoxid-mérgezéshez vezethet.
