„Őssejtet adományozni” változatai közötti eltérés

Innen: Hogyankell.hu

(Lépések)
 
12. sor: 12. sor:
 
# '''Hogyan zajlik az adományozás?'''
 
# '''Hogyan zajlik az adományozás?'''
 
#* jelentkezés a lakóhelyhez legközelebbi vérellátónál
 
#* jelentkezés a lakóhelyhez legközelebbi vérellátónál
#* véradás (ha korábban nem adott vért) - ennek menetéről bővebb információ [[vert_adni|itt található]]
+
#* véradás (ha korábban nem adott vért) - ennek menetéről bővebb információ [[vért_adni|itt található]]
 
#* nyilatkozat aláírása
 
#* nyilatkozat aláírása
 
#* belgyógyászati és laboratóriumi (vérkép) vizsgálat
 
#* belgyógyászati és laboratóriumi (vérkép) vizsgálat

A lap jelenlegi, 2011. november 7., 12:37-kori változata

[szerkesztés] Hogyan kell őssejtet adományozni?

Ossejtdonor.jpg

Az őssejtátültetést közel 40 éve alkalmazzák, általa segíthetünk rosszindulatú daganatos betegségekben, veleszületett és szerzett csontvelő-elégtelenségekben, öröklött immunhiányos állapotokban és egyes anyagcsere-betegségekben szenvedő embertársainkon. Ma már arra is van lehetőség, hogy lényegében egy egyszerű véradással őssejtet adományozzunk – érdemes megfontolni, hiszen egy kis tűszúrás elviselésével életeket menthetünk meg.

[szerkesztés] Lépések

  1. Milyen típusú átültetések vannak? Az allogén átültetés során a beteg egy másik személytől kapja az őssejteket, míg autológ átültetés esetében a páciens gyógyulását célzó kemoterápia után saját, korábban levett őssejtjeit kapja vissza.
  2. Milyen forrásból származhatnak a vérképző őssejtek? A csontvelőből, a keringő vérből és ritkán a köldökzsinórból.
  3. Honnan lehet őssejtet kapni? Elsőként többnyire olyan családtagot igyekeznek találni, akivel a beteg szöveti antigén típusban (HLA) egyezik. Ha nincs ilyen ( az esetek 60-70%-ában), hazai és nemzetközi donorbankokhoz lehet fordulni, ez azonban felettébb időigényes folyamat. Szintén egy lehetőség a köldökvér bank.
  4. Mikor végzik az átültetéseket? Az alapbetegség nyugalmi állapotában lehet a legnagyobb gyógyulási eséllyel elvégezni. A donorsejtek megtapadásáig, azaz 2-3 hétig a betegnek nincsenek fehérvérsejtjei, így igen komoly immunhiányos állapot lép fel, mely esetében egy-egy fertőzés akár a páciens életébe is kerülhet. Ezért steril körülmények között ápolják. A teljes gyógyulás azonban hónapokig, évekig eltarthat.
  5. Ki adományozhat őssejtet? Őssejtet a 18-45 év közötti egészséges emberek adományozhatnak, amennyiben legalább egyszer már adtak vért, és nyilatkozatban vállalják, hogy kiválasztása esetén őssejtet ad a világ bármely táján élő rászoruló beteg számára fajra, nemre, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül.
  6. Hogyan zajlik az adományozás?
    • jelentkezés a lakóhelyhez legközelebbi vérellátónál
    • véradás (ha korábban nem adott vért) - ennek menetéről bővebb információ itt található
    • nyilatkozat aláírása
    • belgyógyászati és laboratóriumi (vérkép) vizsgálat
    • HLA-tipizálás: a donor szövettípusának meghatározása
    • őssejtdonor-regisztráció
    • kiválasztás esetén (ennek esélye évente egy a tízezerhez) további laboratóriumi vizsgálatok következnek, mely során tovább pontosítják a szövettípust
    • ha az adományozó a további vizsgálatok alapján is alkalmas egy adott beteg számára, megtörténik az őssejtek levétele, melynek módjáról a donor dönthet:
      • őssejtnyerés vérből: néhány napos gyógyszeres előkészítést követően, műtéti beavatkozás nélkül, járóbeteg szakrendelőben a közel négyórás, véradáshoz hasonló folyamat során a vérből speciális eljárással kiszűrik - a növekedési faktor hatására - a csontvelőből kiszabaduló, keringő őssejteket.
      • őssejtnyerés csontvelővétellel: a hátsó csípőlapátból csontvelőt vesznek, steril műtőben, altatásban, vagy gerincvelői érzéstelenítéssel. A beavatkozás 2-3 napos kórházi tartózkodást igényel.

[szerkesztés] Tippek

  • A köldökvér gyűjtése a születést követően feleslegessé vált méhlepényből és a hozzá tartozó, elvágott köldökzsinórból történik, tehát teljesen veszélytelen mind az anya, mind újszülött gyermeke számára. A lefagyasztott, gyűjtött minta lehetőséget teremt donorral nem rendelkező személyek sikeres őssejt-átültetésére.
  • A humán leukocita antigéneket (HLA) arra használja a szervezet immunrendszere, hogy azonosítsa, mely sejtek tartoznak a szervezethez, és melyek nem. Az immunrendszer ezek segítségével ismeri fel és igyekszik elpusztítani az idegen sejteket, például a baktériumokat, a vírusokat, a daganatos sejteket és a transzplantátumokat.
  • Magyarországon az első őssejt-transzplantációt 1974-ben végezték el. Azóta több mint kétezer ilyen beavatkozás történt.
  • Jelenleg hazánkban öt egészségügyi intézményben végeznek őssejt-transzplantációt (Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórháza, BAZ Megyei Önkormányzat Gyermekegészségügyi Központ, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Debreceni Egyetem Egészségügyi Centrum, Szegedi Tudományegyetem II. Belklinika).
  • Adományozói nyilatkozatunkat bármikor, indoklás nélkül is visszavonhatjuk.
  • Jelentkezési szándékunkat a lakóhelyünkhöz legközelebbi vérellátóban jelezhetjük. A címet az OVSZ oldalán megtalálja.

[szerkesztés] Amire szükséged lehet

  • TAJ-kártya
  • személyi igazolvány
  • lakcímkártya
  • jó szándék

[szerkesztés] Figyelmeztetések

  • Csak akkor keltsünk reményt egy betegben a gyógyulásra, ha Ön, mint őssejtdonor, akkor is vállalja majd a beavatkozást, amikor valóban szükség lesz a segítségére.
  • Az őssejtadás önkéntes és térítésmentes. Amennyiben a behívással /donációval kapcsolatban költségek merülnek fel (pl.: utazási költség), azokat teljes egészében megtérítik.
  • Ha az időben kezelt leukémiás betegek őssejt-beültetést kapnak, 76 százalékuk meggyógyul, miközben a nem transzplantált betegeknél a gyógyulási arány csak 30 százalék.


[szerkesztés] Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

JViki, Kiscsillag