Apartman-hu-tb.jpg
FEDEZZ FEL TÖBB, MINT 10 EZER LEHETŐSÉGET A KIKAPCSOLÓDÁSRA!
Egyszerű, gyors, online szállásfoglalás + folyamatosan bővülő élménykínálat. Minden foglalás mellé ajándék kedvezménykupont küldünk ingyen!

Betűtípust választani

A Hogyankell.hu wikiből

[szerkesztés] Hogyan kell betűtípust választani?

Font valasztas.jpg

Ne gondoljuk, hogy a különböző betűtípusokat csak a grafikusoknak kell ismerni! Akármilyen szerkesztett anyagot publikálunk – legyen szó egy ajándékba adott fotókönyvről vagy egy céges prezentációról –, a használt betűtípus nagyon is sokat ad hozzá a tartalomhoz. Bár minden alkalom más fontot kíván, az alábbiakban igyekeztünk néhány általános érvényű tanácsot adni.

[szerkesztés] Lépések

  1. Vedd észre a különbségeket! A különböző betűtípusok nagyon sok apró részletben térnek el egymástól. Mivel ezek a fontos részletek adják az egyedi jelleget a betűknek, érdemes gyakorolni a fontok összehasonlítását, felismerését.
  2. Csoportosíts! A betűtípusok a legfontosabb jellemzőik alapján különböző csoportokba sorolhatók. Ha megjegyzed, hogy az egyes csoportok milyen mögöttes tartalmat hordoznak, és az adott betűtípust be tudod sorolni valamelyik nagyobb egységbe, máris könnyebb választani. Fordított logikával is dolgozhatsz: keresd meg a céljaidhoz illő csoportot, és azon belül keress egy szimpatikus betűtípust! Bár sokféle csoportosítás létezik, az alábbiakban a legfőbb kategóriákat ismertetjük.
    • Font valasztas Times New Roman.jpg
      Talpas betűk vagy Serif fontok: Jellemzően a betűk alsó és felső végén kis kiegészítő vonalak, talpak találhatók. Ezek megkönnyítik az olvasást („összekötik” a betűket), így nagyobb blokkokat tartalmazó, hosszú szövegeknél, például könyveknél Sarif betűtípust érdemes használni (az online tartalmak kivételével). A talpas betűk komoly, hivatalos, megfontolt, szó szerint megalapozott jelleget hordoznak, a részletgazdagságuk miatt a minőségi, drága jelzők is illenek rájuk. Ugyanakkor kicsit régiesek és megszokottak is. Talpas betűtípusok: Times New Roman, Antiqua, Baskerville, Bodoni, Bookman, Cambria, Garamond, Century Old Style, Georgia, Minion, Palatino.
      • Font valasztas Garamond.jpg
        Old Style betűtípusok: A talpas betűk közül is a legrégiesebb, klasszikus formákat hordozó típusokat sorolhatjuk ebbe az alcsoportba, amelyek századok gyakorlata által tökéletesített vonalakkal dolgoznak. A betűk vastagabb és vékonyabb részei között itt általában kis különbség van, a görbék mintha kissé balra dőlnének (a vékonyabb részek nem függőlegesen egymás felett, hanem kissé oldalt helyezkednek el). Az ilyen betűtípusok hagyománytiszteletet és állandóságot sugároznak. Old Style betűtípusok: Bembo, Garamond, Palatino.
      • Font valasztas Baskerville.jpg
        Átmeneti Serif betűtípusok: A klasszikusok után a 18. században, a felvilágosodás mindent megújító korában kezdtek újabb betűtípusokkal kísérletezni. Az átmeneti stílusban hangsúlyosabb a vékonyabb és vastagabb vonalak közti különbség, de még nem végletekig fokozva. A végek hegyesebbek, a formák geometrikusabbak, szabályosabbak a korábbiaknál. Az ilyen betűtípusokban a klasszikus erények mellett a mérsékelt haladás lehetősége is tükröződik. Átmeneti betűtípusok: Times New Roman, Baskerville.
      • Font valasztas Bodoni.jpg
        Modern talpas betűtípusok: Nem a 20. század, hanem a 18. század modernizmusáról van szó, amelyben az átmeneti betűtípusokban megfigyelt változások fokozottan jelentkeznek – a vékony és vastag vonalak élesen elválnak, nagy mértékű különbséget mutatnak. Míg a függőleges vonalak nagyon hangsúlyosakká váltak, a horizontális talpak szinte teljesen elvékonyodtak. A függőleges dominancia a kerek betűkben is megjelenik. Az ilyen betűtípusok erőteljes és dinamikus jellegűek, de nehézkesek, a mai szemlélőnek már kissé idejétmúltnak tűnhetnek. Modern talpas betűtípusok: Bodoni, Didot
    • Font valasztas Courier.jpg
      Lineáris talpas (Slab Serif) betűtípusok: Egyiptienne-nek is nevezik ezt a csoportot, amelyben a vonalvastagság egyforma (vagy csak nagyon kis különbség van a vékony és vastag részek között), és a talpak is ugyanolyan szélesek, mint a fő vonalak. A talpak szögletesek, nincs bennük vékonyabb, hajlított vagy ferde rész. Gyakran az egyes betűk egyforma szélességűek, mint például az írógépeknél használt betűtípusoknál, de ez napjainkban is fontos lehet (például a programozásban). Messziről is jól felismerhető betűkből állnak, így régen gyakran használták például plakátokon. A lineáris talpas betűk megítélése nagyon végletes: néha kifejezetten modern, városias hangulatot hordoznak, máskor meg a vidéki, „cowboy” stílust idézik. Mivel nagyon erősek a stílusjegyeik, csak a hozzájuk illő környezetben mutatnak jól. Lineáris talpas betűtípusok: Clarendon, Rockwell, Courier.
    • Font valasztas Arial.jpg
      Talpatlan, Sans Serif betűtípusok: A betűtípusok másik nagy csoportjában a betűk mindenfajta kiegészítés nélkül záródnak. Így kevésbé „hivatalosak”, inkább informális, bensőségesebb hangulatúak. Emellett egyszerű, letisztult, puritán jelleget is hordoznak magukban. Az „öreges” és részletekben gazdag serif fontokkal szemben a talp nélküli betűtípusok fiatalosabbak, modernebbek, ugyanakkor olcsóbb és kevésbé kifinomult hatást is tükröznek. Sans Serif fontok: Arial, Calibri, Century Gothic, Futura, Gotham, Helvetica, Impact, Myriad, Rotis Sans, Tahoma, Trebuchet, Verdana.
      • Font valasztas Helvetica.jpg
        Geometrikus betűtípusok: A Sans Serif fontok egyik alcsoportja, ahol a betűk vonalvastagsága teljesen (vagy szinte teljesen) egyforma. Szigorúan geometrikus formákat használ a betűk megrajzolásakor, ezért minimalista, végletekig letisztult, univerzális hatást kölcsönöznek a szövegnek. Ugyanakkor merevek, hidegek és személytelenek is. Geometrikus betűtípusok: Futura, Helvetica, Univers, Gotham.
      • Font valasztas Verdana.jpg
        Humanista betűtípusok: Szintén a talp nélküli betűk közé tartoznak, de az egyszerű és tiszta formák mellett átörökítenek valamit a kézírás egyediségéből, így játékosabbak, fantáziadúsabbak. Gyakran nagyon apró eltérések figyelhetők meg a vonalvastagságban, néha elvékonyodik a betűk végződése. Az ilyen betűtípusok előnye, hogy a modernséget ötvözik az emberközpontúsággal, a letisztultságot az empátiával. Ugyanakkor hamiskás, kevert, kétszínű és köpönyegforgató jelleget is sugallhatnak. Humanista betűtípusok: Frutiger, Myriad, Optima, Verdana.
    • Egyéb betűtípusok: A fentiek mellett sok olyan betűtípus van, amely például a kézírásra hasonlít, vagy ami nagyon díszes, játékos, például különböző mintákkal egészülnek ki. E betűtípusok jól használhatók egy-egy szó kiemelésére, de általános jelleggel nem használják őket. Mivel nagyon erős stílusjegyeik vannak, a kiemelendő szó jelentéstartalmához kell igazodni a választásnál.
  3. Okosan keverj! Gyakori, hogy a szövegekben eltérő betűtípusokat használnak a címekhez, kiemelésekhez és a hosszabb, leíró szövegekhez. Ha két betűtípust kell egymás mellett használni, érdemes az alábbiak szerint keresgélni:
    • Két különböző csoportba tartozó betűtípust válassz! Ha a választott betűk csak kis részletekben különböznek, akkor a kiemelés nem lesz hangsúlyos, ráadásul az olvasó elbizonytalanodik, hogy nem a szeme csalja-e meg. Ezért soha ne használjunk például két geometrikus vagy két átmeneti betűtípust egymás mellett.
    • Elterjedt gyakorlat, hogy talpas betűk mellé sans serif fontokat társítanak, vagy éppen fordítva – kisebb rutinnal érdemes követni ezt a bevett eljárást, a két nagy csoportból így is számtalan kombinációval dolgozhatunk.
    • Keressünk egy közös pontot! Sok esetben azért illik össze két betűtípus, mert valami összeköti őket. Például a betűk szélessége vagy magassága hasonló, de azt is érdemes nézni, hogy milyen történelmi kort, szellemiséget tükröznek. Vannak olyan dizájnerek, akik több betűtípust készítettek, vagy egy betűcsaládon belül is találhatunk meglehetősen különböző fontokat, ezekkel is érdemes kísérletezni.
  4. Teszteld a jelentéstartalmakat! Ránézésre elég nehéz eldönteni egy-egy betűtípusról, hogy milyen hangulatot, stílust hordoz. Van azonban egy módszer, amivel tesztelni lehet, hogy mennyire illik az elképzeléseinkhez az adott font. Szövegszerkesztőben csináljunk két oszlopot, az egyikbe írjunk olyan szavakat, amelyek az általunk elképzelt hangulatot jellemzik, míg a másik oszlopban mindegyik jelző ellentétét tüntessük fel. Így teszteljük a különböző betűtípusokat (a táblázatot akár többször egymás alá másolva akár össze is hasonlíthatjuk a favoritokat). Látni fogjuk, hogy például a „megfontolt”, „komoly” szavak egyszerűen jól mutatnak Times New Roman betűtípussal, de a Comic Sanssal már inkább furcsának tűnnek, mert egyszerűen nem illik egymáshoz a vizuális inger és a szó jelentése.

[szerkesztés] Tippek

  • Minél „érdekesebb”, kreatívabb, díszesebb betűtípust használunk, annál kevesebb legyen belőle egy oldalon!
  • Ne ragaszkodj se a nagy kedvencekhez, se a jól bevált megoldásokhoz. A betűtípust mindig az alkalomhoz, tartalomhoz illően kell megválasztani – ahogy az öltönyt vagy a farmert sem lehet bárhová felvenni, a fontokat is érdemes néha testre szabni.
  • Bár ma már szinte korlátlan mennyiségben érhetőek el különböző betűtípusok, ez nem jelenti azt, hogy mindenhol mást kell használni, sőt – az egyes betűkészletek minősége, kiforrottsága között nagy eltérések lehetnek. Ha nem rendelkezel kellő tapasztalattal, inkább maradj a legismertebb, gyakran használt fontoknál (lásd a fenti példákat).
  • Újabb font letöltése előtt mindenképpen mérlegeld, hogy milyen formázási lehetőségeket tartalmaz az adott készlet (például félkövér, vastag, dőlt, keskeny, esetleg ezek különböző kombinációja). Az „alap” betűtípusból ugyan digitális programok képesek eltérő formátumot is előállítani, de ezek mesterségesen torzítanak például a dőlt betűknél. Ezért ha lehet, olyat válassz, ahol minden kellő formázási lehetőség rendelkezésre áll.

[szerkesztés] Amire szükséged lehet

  • Különböző betűtípusok
  • Megfigyelőképesség
  • Stílusérzék
  • Kísérletező kedv

[szerkesztés] Figyelmeztetések

  • A fenti tanácsok általánosan jól használhatók, de nem örök érvényűek. Gyakran nem lehet teljesen letisztázni, hogy milyen céloknak kell megfelelnie a betűtípusnak (különböző elvárások, érdekek ütköznek), vagy például megmásíthatatlan szabályokat kell követnünk (akár a vállalat arculati kézikönyve, akár a szomszédasszony személyes ízlése diktálja ezt). Ilyenkor a konfliktusok elkerülése érdekében ne gondolkodjunk nagy változtatásokban, próbáljunk apróságokkal finomítani a helyzeten.

[szerkesztés] Források, hivatkozások

Az oldal szerzői

Hogyankell, JViki