Esszét írni

Hogyan kell esszét írni?

Az esszé a szépirodalmi alkotások egyik sajátos válfaja. Műfaja közismerten nehezen definiálható. Valószínűleg nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy annyiféle esszé létezik, ahány esszéíró. Rövid terjedelmű, témáját tekintve merítheti az irodalomból, a tudományos felfedezésekből, a politikai életből, vagy a mindennapi élet megfigyeléséből. Erősen tükrözi írója véleményét, nézőpontját, sokszor szépirodalmi igénnyel íródik. Az középiskola során találkozunk először ezzel a műfajjal, és most kis segítséget nyújtunk hozzá, hogyan is kezdjünk neki.

Lépések

1. Az irodalmi esszé műnemek hagyományos hármas csoportosítása: líra-dráma-epika közül az epika szerepel gyakran használt elemek közül. Azonban ha kibővítjük a fogalmát (ez alapján létezik esszévers, esszéregény stb.), akkor a negyedik műnemnek tekinthetjük. Azonban még a szűkebben vett esszé is átmeneti műfaj, mégpedig az irodalmi-irodalmiatlan/irodalom alatti szöveg között, mivel írója az irodalmi és bölcseleti beszédmód határsávján mozog.
2. Az esszé kinézete: az esszének általánosan a lényege, hogy egy konkrétan megfogalmazott feladatban az adott témán, korszakon belül, a probléma megfogalmazására koncentráljon. Ezért mindig rendelkezésünkre állnak források, amelyek fel kell használnunk az esszéírás során (ezek lehetnek képek, karikatúrák, szövegek), valamint ezeken kívül is kell még egyéb információkkal, saját ismeretekkel rendelkeznünk, s azokat szintén beleépítenünk az esszébe.

Az esszé szerkezete

1. Az esszé felépítése: lehetőleg a legelején tisztáznunk kell a tért és időt - helyezzük el időben és helyben is (nem elég annyi, hogy pl. Magyarország, az is kell, hogy pl. Magyarország, amely ekkor a Habsburg Birodalom része). Ezután minimális mesével (nem szükséges sok, inkább bevezetés féle) az adott feladatra, problémára, kérdéskörre összpontosítva írjuk le, hogy mit tudunk azokról, összetett és értelmes mondatokban megfogalmazva.
2. A fedőlap: itt meg kell jelenítenünk a készítő nevét, az esszé címét, a műfajt, képző szervezet nevét, székhelyét, az elkészítés dátumát, a kurzust vagy a tantárgyat és az oktató nevét.
3. A bevezetés: ennél a résznél mutatjuk be és nevezzük meg tömören a témánkat, és itt foglaljuk röviden össze a szakirodalomból tudható tényeket.
4. A téma definiálása: e szakasznál határozzuk meg a vizsgált témánkat, és a kapcsolódását a szakterülethez, valamint az áttekintett irodalomhoz kötődve.
5. A tárgyalás: most lesz lehetőségünk kifejteni hosszasan a témánkat és vizsgálni annak a problémafeltevését. A téma tárgyalásának szempontjai a feldolgozott forrásokban, a szerzők által alkalmazott vizsgálati módszerekben, vélekedéseikben mutatkozik meg, valamint a készítő saját véleményének illesztésében az említett tényekhez.
6. Az összegzés: az esszé lezárása, ahol leírhatjuk a saját tapasztalatunkat, véleményünket, a témával kapcsolatos saját álláspontunk rövid összefoglalását, illetve, hogy milyen új információhoz jutottunk a téma feldolgozása során.
7. A forrásjegyzék: a legvégén kell megjelölnünk a felhasznált forrásokat.

Az esszéhez felhasználható források

1. Tudományosan elfogadott nyomtatott és digitalizált források: a könyvek, tanulmányok és cikkek lehetnek.
2. Szemléltetésre felhasználható illusztrációk: a fotók, a képek és az irodalmi idézetek szabadon felhasználhatóak.
3. A forrásjegyzék formai követelményei: a forrásjegyzékben szükséges pontosan jelölni az alábbi pontokat.
   • A forrás címét
   • A forrás kiadóját
   • A forrás szerzőjét, szerzőit
   • A kiadás évét
   • A források esetén feltalálási helyét, letöltési) idejét is
   • A forrásokat abc sorrendben kell megadni
   • A szöveget másfeles sorközzel, 12-es betűnagysággal kell szerkeszteni

Tippek

• Használjuk az elektronikus könyvtári katalógust - ezek használatához ma már ki sem kell lépnünk otthonról, interneten egyszerűen hozzáférhetőek.
• Az előzetes megtervezés segíthet megtalálni azt a szintet, ahol a bemutatás megtalálja az egyszerűsítés és a pontos kidolgozottság közti kompromisszumot.

Amire szükséged lehet

• Papír, toll
• Laptop, számítógép
• Könyvek, cikkek, háttéranyagok

Figyelmeztetések

• Az idézés szabályai, a hivatkozások pontos megadásának kötelezettségei a nem-szóbeli eszközökre is vonatkoznak.
• A témánk tárgyalásában meg kell találnunk az általánosság megfelelő szintjét. A túl általános kidolgozás azt a benyomást teszi az olvasóban, hogy trivialitások sorozatát olvassa.
• A túlrészletezett bemutatás pedig elbizonytalanítja az argumentáció követésében, és az álláspontunk valószínűségének növekedését így nehezebben tudja nyomon követni.
• A szigorú, akár formális érvelésben is el lehet bolyongani a tárgytól.

Kapcsolódó források, hivatkozások

• Hogyan írjunk tudományos esszét tananyaghoz.
• Az esszé állítításai.
• Bevezetés: hogyan írjunk esszét?

Az oldal szerzői

Bgyorfi, BoglarkaS, Hogyankell, Katacs, Mező