Megvédeni a szívet

Innen: Hogyankell.hu

A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Kacsó Kornélia (vitalap | szerkesztései) 2013. szeptember 17., 12:05-kor történt szerkesztése után volt. (Hogyan kell megvédeni a szívet?)

Hogyan kell megvédeni a szívet?

Sziv megvedeni.jpg

Ha a szív erős, a vérellátás bőséges és a vérkeringés akadálytalan, akkor biztosítva van az életerő és a jó testfelépítés. Ugyanis a szív és a vérkeringés egészsége és zökkenőmentes működése kulcsfontosságú előfeltétele az életnek és a szervek összehangolt működésének, mivel a vérkeringés a szervezet minden más rendszerével összeköttetésben áll, a benne zajló folyamatok hatása mindenhová átterjed. Ha a szív erős, akkor az elme is boldog és békés, az emlékezőképesség és a gondolkodás tiszta, éles, az álmok nyugodtak és érzelmi szempontból kiegyensúlyozottak. Ahhoz, hogy ne borítsuk fel az egyensúlyt szívünk működésében, számos tanácsot meg kell fogadnunk. Lássuk, melyek ezek!

Lépések

  1. Figyeljünk oda a szív rendellenes működését jelző fizikai tünetekre! Ilyen például artériák megkeményedése, vérkeringési zavarok, alacsony vagy magas vérnyomás, felforrósodott és/vagy fájó ízületek, álmatlanság, irtózás a túl meleg időjárástól, szívkoszorúér megbetegedései, az arc vörös vagy hamuszürke elszíneződése, bőr forrósággal járó kipirulása, súlyosabb esetben trombózis, szívroham.
  2. Figyeljünk fel bizonyos érzelmi reakciókra! Ilyen például szorongás, feledékenység, túlzásba vitt álmodozás, folytonos nevetgélés, humorérzék hiánya, alacsony önbecsülés, kegyetlenség, gyűlölködés, túlzott lelkesedés, nyugtalanság. Ezek is jelezhetik számunkra szívünk nem megfelelő működését.
  3. Fogyasszunk bőséges folyadékmennyiséget! Nyáron szobahőmérsékletűt, télen inkább langyos, meleg folyadékot, leveseket, gyógyteákat és mindenekelőtt sok-sok tiszta vizet. Testsúly kilogrammonként fél dl folyadék szükséges, tehát egy 60 kg-os embernek 3 liter folyadékot kell fogyasztania naponta ahhoz, hogy a szervei (többek közt a szíve is) harmonikusan működjenek. Ha ezt nem így teszi, előbb-utóbb komoly betegségek (vérnyomás-problémák, székrekedés, emésztési panaszok, migrén, szívproblémák, agyi vérellátás problémái, stb.) formájában mutatkozik meg a krónikus folyadékhiány.
  4. Fogyasszunk serkentő és tisztító hatású növényeket! Például keserű endíviát, cikóriát, gyermekláncfüvet, spárgát.
  5. Fogyasszunk klorofilban gazdag (minél zöldebb) zöldségeket! Például brokkolit, petrezselymet, csalánt, vizitormát, algákat és moszatokat.
  6. Fogyasszunk gabonaféléket! Például hántolatlan gabonák korpáját és csíráját, kukoricát, barna rizst.
  7. Mozogjunk rendszeresen! Heti három alkalommal, 30-40 perces, mérsékelt intenzitású testmozgással felgyorsíthatjuk szívverésünket és ezáltal erősíthetjük az érrendszerünket és a szívünket.
  8. Használjunk illóolajokat! Jótékony hatással van szívünkre és érrendszerükre a jázmin-, a levendula-, a rózsa-, az ilang-ilang- és a rozmaringolaj.

Tippek

  • Nyugtató hatást gyakorol a szívre és a szellemre minden olyan étel, amely ásványi anyagokban, főleg magnéziumban és szilíciumban gazdag. Ilyen például a sóska, kelkáposzta, mandula, szezámmag, napraforgó mag, tökmag, aszalt füge, hüvelyesek, babfélék, lencsefélék, fehér húsú halfélék, lazac, szardínia, olajbogyó, zeller, szamóca, alma, görögdinnye, uborka.
  • Nyáron még többet tehetünk szívünk egészségéért, hiszen ekkor friss zöldségeket, gyümölcsöket fogyaszthatunk, és több energiánk van a mozgásra is.
  • Komolyabb panaszok esetén forduljunk megfelelő szakemberhez!

Amire szükséged lehet

  • a felsorolt tanácsok betartása

Figyelmeztetések

  • A szívnek nem tesz jót a túl sok erős fűszer és az állati eredetű zsiradék!
  • A magas koleszterinszint is veszélyes a szívre! A túl sok tőkehús, a tojás, a tejtermékek és a sok szénhidrát fogyasztása emelik a koleszterinszintet. Az ideális arány a napi élelmiszerfogyasztásban: 20-25% fehérje (ebből legfeljebb a fele legyen állati fehérje, a másik fele növényi: bab, brokkoli, szója, stb.), 25-30% rost (nyers vagy párolt zöldségekből, gyümölcsökből, hántolatlan gabonafélék héja) és 50% jó minőségű szénhidrát (burgonya, tészták, egyéb gabonafélékből készült élelmiszerek: tönkölybúza, jó minőségű rizs, hajdina, köles, stb.).

Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

Dr. Kacsó Kornélia