„Esszét írni” változatai közötti eltérés
Innen: Hogyankell.hu
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 86.59.160.206 (vita) szerkesztéséről Hogyankell szerkesztésére) |
(→Hogyan kell esszét írni?) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
== Hogyan kell esszét írni? == | == Hogyan kell esszét írni? == | ||
− | [[Fájl:Essay.jpg|right|250px]]Az esszé a szépirodalmi alkotások egyik sajátos válfaja. Terjedelme rövid, témáját merítheti az irodalomból, a tudományos felfedezésekből, a politikai életből vagy a mindennapi élet megfigyeléséből. Az esszé erősen tükrözi írója véleményét, és sokszor szépirodalmi igénnyel íródik. Általában a középiskola során találkozunk először a műfajjal, most pedig kis segítséget nyújtunk ahhoz, hogyan is kezdjünk neki az esszéírásnak. | + | [[Fájl:Essay.jpg|right|250px]] |
+ | Az esszé a szépirodalmi alkotások egyik sajátos válfaja. Terjedelme rövid, témáját merítheti az irodalomból, a tudományos felfedezésekből, a politikai életből vagy a mindennapi élet megfigyeléséből. Az esszé erősen tükrözi írója véleményét, és sokszor szépirodalmi igénnyel íródik. Általában a középiskola során találkozunk először a műfajjal, most pedig kis segítséget nyújtunk ahhoz, hogyan is kezdjünk neki az esszéírásnak. | ||
== Lépések == | == Lépések == |
A lap 2018. április 9., 14:58-kori változata
Hogyan kell esszét írni?
Az esszé a szépirodalmi alkotások egyik sajátos válfaja. Terjedelme rövid, témáját merítheti az irodalomból, a tudományos felfedezésekből, a politikai életből vagy a mindennapi élet megfigyeléséből. Az esszé erősen tükrözi írója véleményét, és sokszor szépirodalmi igénnyel íródik. Általában a középiskola során találkozunk először a műfajjal, most pedig kis segítséget nyújtunk ahhoz, hogyan is kezdjünk neki az esszéírásnak.
Lépések
- Miért írunk esszét? Az esszéírás lényege, hogy egy konkrét feladatban, az adott témán belül a probléma megfogalmazására koncentráljon. Ezért mindig rendelkezésünkre állnak források, amelyeket felhasználhatunk az írás során (képek, karikatúrák, szövegek), ezeken kívül pedig írásunkba beépíthetjük egyéb információinkat, saját ismereteinket is.
Az esszé szerkezete
- A bevezetés: ennél a résznél távolabbról mutatjuk be a témánkat, és itt foglaljuk röviden össze a szakirodalomból tudható tényeket. Helyezzük el térben és időben a témát.
- A téma definiálása: ennél a szakasznál határozzuk meg a vizsgált témánkat a választott elemzési szempontok megnevezése mellett.
- A tárgyalás: most lesz lehetőségünk a választott szempontok mentén kifejteni hosszasan a témánkat és vizsgálni annak a problémafeltevését.
- Az összegzés: az esszé lezárása, ahol leírhatjuk a saját tapasztalatunkat, véleményünket, a témával kapcsolatos saját álláspontunk rövid összefoglalását, illetve, hogy milyen új információhoz jutottunk a téma feldolgozása során. Fogalmazzunk meg következtetéseket is!
- A forrásjegyzék: a legvégén meg kell jelölnünk a felhasznált forrásokat.
Az esszéhez felhasználható források
- Tudományosan elfogadott nyomtatott és digitalizált források: könyvek, tanulmányok és cikkek.
- Szemléltetésre felhasználható illusztrációk: fotók, képek és irodalmi idézetek.
- A forrásjegyzék formai követelményei: a forrásjegyzékben szükséges pontosan jelölni az alábbi pontokat:
- a forrás szerzőjét, szerzőit,
- a forrás címét,
- a forrás kiadóját,
- a kiadás évét,
- az idézet helyét (oldalszám).
Tippek
- Használjuk az elektronikus könyvtári katalógust - a használatához ma már ki sem kell lépnünk otthonról, interneten egyszerűen hozzáférhetünk.
- Az előzetes megtervezés segíthet megtalálni azt a szintet, ahol a bemutatás megtalálja az egyszerűsítés és a pontos kidolgozottság közti kompromisszumot.
Amire szükséged lehet
- Papír, toll
- Laptop, számítógép
- Könyvek, cikkek, háttéranyagok
Figyelmeztetések
- Az idézés szabályai, a hivatkozások pontos megadásának kötelezettségei a nem-szóbeli eszközökre is vonatkoznak.
- A témánk tárgyalásában meg kell találnunk az általánosság megfelelő szintjét. A túl általános kidolgozás azt a benyomást teszi az olvasóban, hogy trivialitások sorozatát olvassa.
- A túl részletes bemutatás elbizonytalanítja az argumentáció követésében az olvasót.