1 100
szerkesztés
Módosítások
Innen: Hogyankell.hu
→Lépések
# '''Ügyeljünk a részletekre.''' A tradicionális shibori esetében a legapróbb részleteknek is megvan a maguk jelentősége, így például a kötözéshez használt cérnának is. A miura shibori esetében például lazán sodort, közepes finomságú pamutfonal-gombolyagot, a boshi shiborinál szorosan sodort, közepes, fatiplire tekert pamutfonalat használnak, míg a kumo shiborit közepesen nehéz, fatiplire tekert, vízben áztatott lenfonállal készítik.
# '''Néhány alapvető technika bemutatása:'''#* [[Fájl:hitta_kanoko.jpg|right]]#*Kanoko kötözéses technika: ennek során bizonyos módon összehúzzuk, összehajtjuk az anyagot, majd fonallal összekötözzük. Az, hogy miként húzzuk össze az anyagot, vagy hogy milyen szorosan és hányszor kötjük össze, mind-mind meghatározza a kapott motívumot. Például ha az anyagot egyszerűen összecsípjük és megkötözzük, szétszórt alakzatban szögletes köröket kapunk. Ha azonban a textilt átlósan félbehajtjuk, majd az átlóknál csípjük össze, átlós irányban szögletes gyémántformát kapunk. A textilt „felcsíphetjük” az ujjbegyünkkel, a körmünkkel, vagy külön erre a célra kialakított kis horoggal, mely tartja a textilt, amíg a kötözést végezzük.
#* [[Fájl:miura.jpg|right]]Miura hurokkötözéses technika: ez esetben az anyagot egy horoggal felcsípjük, majd a fonalat kétszer köré hurkoljuk (nem csomózzuk). A kötöző fonal ezáltal az összes hurkot összetartja és húzza. Mivel nem kell csomózni, ezért mind a kötözés, mind az oldás egyszerűbb, mely lerövidíti a munkafolyamatot. Mivel hurkolunk, ezért az eredmény egy kevésbé éles, vízjelszerű dizájn. A miurát általában számos más technikával kombinálják.
#* Nui öltéses technika: különleges hatást érhetünk el a nui shiborival. A különféle dizájnt az határozza meg, hogy milyen öltéstípust, milyen alakzatban (eggyenes, hullámos, párhuzamos, egy bizonyos területet bezáró) használjuk, illetve hogy az adott anyagot hajtogatjuk-e előtte. Amennyiben az öltést befejeztük az adott textildarabon, az anyagot a fonallal erősen összehúzzuk, s csomóval rögzítjük. A festés ezt követően történik, a szorosan összehúzott részekbe azonban a festék nem jut be, így adva a mintát. A nui technika esetében leggyakrabban sima öltést (fel, le, fel, le…) használnak, de elterjedt még a makinui öltéstípus is, mely egyfajta szegőöltést alkalmazunk, s az anyag egy részét tetszőleges formában összehajtjuk, majd összeöltjük. Az öltés során jobbról balra körkörös mozdulatokat végzünk a tűvel. A fonalat nem húzzuk át minden egyes öltés során az anyagon, hanem a textilt a tűn „gyűjtjük össze”, majd ha eléri a tűlyukat, akkor húzzuk csak át a fonalat. Öltéssel számtalan dizájnvariációt készíthetünk[[Fájl:nui.jpg|right]].
