[[Fájl:verselemzes.jpg|right]]Akár az érettségire készülünk, akár egy verset szeretnénk jobban megérteni, fontos, hogy tudjuk, milyen szempontok alapján, hogyan kell elemezni.
== Lépések ==
# '''Műelemzésünket három egységre tagoljuk, vagyis legyen bevezetés, tárgyalás, befejezés.'''
#* A bevezetésben általában elhelyezzük egy költőt a magyar vagy világirodalomban, esetleg stílustörténetileg, pályájáról ejtünk néhány szót, mint például milyen jellemző témái, műfajai, stílusa van. Ezeken belül helyezzük el magát a verset. Ez nagyjából 5-8 mondat legyen.
#* A tárgyalás során már maga az elemzés folyik. Ha egy kiemelt részét elemezzük a versnek, akkor ezt érdemes idézni, hogy látszódjon, mire is gondolunk pontosan. Ady Elbocsátó szép üzenet című versének elemzésekor például ez ekképpen szerepelhet: Megszégyeníti kapcsolatukat, kegyetlenségében meghazudtolja szerelmüket: „sohasem kaptam, el hát sohasem vettem”.
#* A befejezésnél összegezzük a korábban leírtakat, levonjuk a konklúziókat.
# '''Amennyiben konkrét szempontokat kérnek a verselemzés során, ezeket okvetlenül vegyük bele.''' Ugyanakkor ez általában nem jelenti azt, hogy ne lehetne több szempontot is megvizsgálni.
# '''Rendkívül fontos a vers stílusának elemzése, hiszen ezáltal egy átfogó képet kapunk az egész műről a formai, nyelvi és stilisztikai sajátosságok alapján.''' Az elemzés során vegyük figyelembe a költő egyéniségét, vagy hogy kinek szólt eredetileg az a vers.
# '''A verselemzésnél az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:'''
#* A mű keletkezési körülményei. Például Arany János Letészem a lantot című verse a szabadságharc leverése után, az önkényuralom korában keletkezett, ezt fontos tudni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk.
#* A cím értelmezése, milyen viszonyban áll a szöveggel.
#* A vershelyzet értelmezése (a költő meghatározza saját helyzetét vagy a vers keletkezési körülményeit).
#* Műfaj, műfaji sajátosságok indoklással, esetleg más, már tanult versekkel összevetve említés szintjén.
#* A mű szerkezeti felépítése
#* A vers képrendszere
#* A mű alapgondolata, a kifejezett érzelem. Nem más szavakkal kell leírni a tartalmat, hanem értelmezni, ezt idézetekkel alátámasztani. Például: Arany János a Letészem a lantot című elégikus költeményében az utolsó versszak adja meg a mű alapgondolatát, a nemzet tragikus sorsa összefonódik saját életével és költészetével is: „Ha a fa élte megszakad, / Egy percig éli túl virága.”
