Kezelni a válogatós gyereket

Innen: Hogyankell.hu

A lap korábbi változatát látod, amilyen Kiscsillag (vitalap | szerkesztései) 2011. november 30., 16:06-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell kezelni a válogatós gyereket? == rightVálogatós vagy étvágytalan? A válogatás hozzátartozik a gyerek egészséges f…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Hogyan kell kezelni a válogatós gyereket?

Valogatos gyerek.jpg

Válogatós vagy étvágytalan? A válogatás hozzátartozik a gyerek egészséges fejlődéséhez, ettől függetlenül fontos, hogy miként állunk hozzá. Az étvágytalanság azonban krónikus betegségekre is utalhat. De az is előfordul, hogy a gyerek makkegészséges, csupán a szülők aggódják túl magukat. Mindenesetre nagyon fontos, hogy miként neveljük a gyereket az étkezés terén, hiszen ez nagyban kihat majd felnőtt életére is.

Lépések

  1. Valóban válogatós/étvágytalan a gyerek? Az étvágytalan gyerek keveset eszik, míg a válogatós csak bizonyos ételeket hajlandó megenni, a többit viszont akkor sem, ha éhes. De gyakran (a szülői reakciók miatt) a kettő összefügg.
    • Gyakran egyszerűen arról van szó, hogy a szülői elvárások nagyok. Ne felejtsük el, hogy a gyerek pocija kisebb, ezen kívül pedig mi felnőttek is más-más adagot eszünk, sőt, étvágyunk is változhat, van, hogy megeszünk egy fél marhalábszárat, máskor meg egy fél szelet szendvicset sem tudunk magunkba tuszkolni. Szóval nagyon is elképzelhető, hogy a gyermekünk megfelelően étkezik, ám ha mégis aggályaink vannak, kérdezzük meg a háziorvost vagy a védőnőt. Sok gyerek azért lesz válogatós, mert túl gondos édesanyja/édesapja egyfolytában tömné.
    • Az is előfordulhat, hogy valójában a gyerek étvágytalan. Ennek okait muszáj feltárni, és minél előbb forduljunk vele orvoshoz, ugyanis előfordulhat, hogy más, például krónikus légúti megbetegedés húzódik meg az étvágytalanság hátterében. Fontos, hogy az étvágytalanság nem egy egyik napról a másikra gyógyítható betegség, türelmesnek kell lennünk.
    • A dackorszakban teljesen normális, hogy a gyerek ízlése folyamatosan változik, ha ma éppen a paradicsom a kedvenc zöldsége, attól még lehet, hogy holnap a fejünkhöz vágja. Az is lehet, hogy napokig ugyanazt az ételt hajlandó csak megenni, vagy az, hogy néha szinte semmit nem eszik, máskor meg tömi magát.
    • Az étvágytalanság oka lehet az is, ha a gyerek unatkozik, ebben az esetben változtassunk az életmódján.
    • A neofóbia, vagyis az újdonságoktól való félelem is természetes a gyerekeknél, s ez megnyilvánulhat az új ételekkel szembeni idegenkedésben is. A gyerekeknek azt is meg kell tanulniuk, hogy ezeket az új ételeket jó megenni, így idővel majd bővül azon ételek köre, amit szívesen fogyaszt. Egyes gyerekeknek több, másoknak kevesebb időre van ehhez szüksége.
  2. Mit tegyünk?
    • Ha unalomból nem eszik, a megfelelő sport, játék, fizikai terhelés segíthet, és meghozza az étvágyát.
    • Amikor csak tehetjük, egyen együtt a család, hiszen a gyerekeknek nagyon fontos a minta. Ha látják, hogy mi jóízűen falatozunk, nekik is megjön a kedvük. Ezen kívül ez jó légkört is teremt, ami szintén segít.
    • Vonjuk be a gyereket a vásárlásba, az ételek elkészítésébe! Bizonyos mértékig hagyjuk választani is, ha valamit nagyon nem szeret, válasszunk helyette valami mást, ami tápértékben hasonló.
    • Adjunk a körülményekre. Ha belegondolunk, nekünk sem mindegy, hogy a sarki bisztróban vagy a Gundelben étkezünk. Ha szép a teríték, jobb az étvágy. Használjunk ehető díszítőelemeket, pldául sárgarépa-, uborka vagy citromkarikákat, reszelt sajtot, tejfölt.
    • Vigyünk rutint az étkezésbe. Napi háromszori étkezés és két falatozás jó, hiszen a gyerek tudja, hogy mire számítson.
    • Adjunk kisebb adagokat, így a gyerek nem rémül meg mindjárt egy hatalmas porciótól, ami elvenné a kedvét. Majd kér, ha még enni szeretne.
    • Fontos, hogy nyugodt körülményeket teremtsünk az evéshez. Ne legyen bekapcsolva a tévé, ne játszadozzunk evés közben, az étkezés adja az örömöt.
    • Néha dobjuk fel az étkezést, például piknikezzünk a szabadban.
    • Fogadjuk el, hogy a gyerek néha jobban kíván valamit – gyakran mi felnőttek is átélünk „burgonyapüré- vagy pizzakorszakokat”. És mindenkinél van olyan étel, amit előnyben részesít a másikkal szemben – ezt hívjuk ízlésnek.
    • Próbálkozzunk újra! Ha a gyerekünk nem hajlandó megenni valamit most, még nem kell letenni róla, próbáljuk meg pár hét múlva, előfordul, hogy addigra már teljesen másképp áll hozzá.
  3. Mit ne tegyünk? Ha megdorgáljuk a gyereket, amikor nem eszi meg a teljes tányér levest, vagy éppen ellenkezőleg, mindig a kedvencét főzzük, hogy legalább azt megegye, hosszú távon igen rossz hatással leszünk rá.
    • Ne mutassuk neki, hogy az evés körül forog a világ, és hogy egyfolytában azon aggódunk, hogy eszik-e rendesen.
    • Ne kényszerítsük a gyereket arra, hogy mindent megegyen. Egyen annyit, amennyit kíván. Van, aki könnyen beadja a derekát, és hajlandó többet enni, amikor erőltetjük, de ez később elhízáshoz vezethet. Ha viszont a gyerekben ellenállást szül, akkor idővel az étkezéssel kapcsolatban negatív érzései lesznek, a kellemetlen élmények étvágytalansághoz vezethetnek.
    • Ne főzzük a gyereknek mindig a kedvencét, mert csak azt hajlandó megenni. Ha valahányszor, amikor a gyermek elutasít egy ételt, elkészítjük a kedvencét, egy idő után már máshoz sem fog nyúlni, ráadásul rájön, hogy az étkezéssel manipulálhatja a szülőt.
    • Ne használjuk az ételt jutalmazásra vagy alkudozásra.
    • Egészséges ételt soha ne helyettesítsünk egészségtelennel csak azért, mert előbbit nem akarja megenni. Tehát, ha nem kívánja a gyerek az almafalatokat, próbáljuk meg a banánt vagy a körtét, ne pedig csokival tömjük.

Tippek

  • Ne felejtsük, ha kérdésünk van, forduljunk a gyermekorvoshoz vagy a védőnőhöz, aki segíthet.

Amire szükséged lehet

  • türelem

Figyelmeztetések

  • Sok szülő követi el azt a hibát, hogy ha őket tiltották valamitől, a gyerekeiknek annál inkább megengedik. Ez sem jó azonban a gyereknek, egyensúlyt kell találni.

Kapcsolódó források, hivatkozások

Egy falatot a mama kedvéért...]

Az oldal szerzői

Andi02, Kiscsillag