Kezelni a káromkodós gyereket szerkesztése

# A legfontosabb, hogy ne fogjuk fel tragikusan. Bár kellemetlen helyzet, ha a gyermekünk társaságban elordít egy csúnya szót, valójában a legtöbb szülő szembesül ezzel, és róluk egykor ugyanúgy azt gondolták – talán mi is – hogy „na, szép kis szülő, ha így beszél a gyereke”.  

# Kezeljük a helyén a dolgot! Nem mindegy, hogy a gyerek miért használja az adott csúnya szót.  

# Ha a gyerek ily módon kívánja felhívni magára a figyelmet, legjobb, ha nem veszünk róla tudomást. Így előbb-utóbb megunja. Fontos azonban, hogy ez ne egyfajta jóváhagyás legyen részünkről. Később térjünk vissza az esethez, mondjuk el, hogy nem örülünk neki, ha ilyen szavakat használ, de ne kezdjünk el azonnal sopánkodni, hiszen azzal azt érjük el, amit a szó használatával akart.

# Ha haragból, bántásból káromkodik, mindig mondd meg neki, hogy nem szabad csúfolódni, káromkodni. Ne büntesd ezért, csak magyarázd meg neki, hogy nem szép dolog.

# Ne tegyél különbséget a káromkodások között. A „hülye” és a „kaki” egy gyerek számára tökéletesen egyenértékű a durvább kifejezésekkel. Tehát bármelyikről is legyen szó, egyformán reagáljunk rá.

# Ha csak magában motyogja a csúnya szót, az is káromkodás. Emellett se menjünk el szó nélkül. Ha azt állítja, hogy ő nem mondott „olyat”, akkor kérjük meg, legközelebb beszéljen hangosan, és vállalja a következményeit azért, amit mondd.

# Ügyeljünk rá, hogy mit néz a gyerek a tévében. A televíziózás is rossz hatással lehet a gyerek szókincsére. Időnként nézzünk vele tévét, és beszélgessünk el a hallottakról.