Javítani a gyermekkori beszédhibákat szerkesztése

Innen: Hogyankell.hu

Figyelem: Nem vagy bejelentkezve. Ha szerkesztesz, az IP-címed nyilvánosan látható lesz a laptörténetben. Ha bejelentkezel vagy regisztrálsz, a szerkesztéseid a felhasználónevedhez lesznek társítva, egyéb hasznos dolgok mellett.

A szerkesztés visszavonható. Kérlek ellenőrizd alább a változásokat, hogy valóban ezt szeretnéd-e tenni, majd kattints a lap mentése gombra a visszavonás véglegesítéséhez.
Aktuális változat A te változatod
1. sor: 1. sor:
 
== Hogyan kell javítani a gyermekkori beszédhibákat? ==
 
== Hogyan kell javítani a gyermekkori beszédhibákat? ==
 
[[Fájl:kisgyermek-beszedhiba.jpg|right|250px]]
 
[[Fájl:kisgyermek-beszedhiba.jpg|right|250px]]
A beszéd elsajátítása nagyon bonyolult folyamat. A kisgyermek az első igazi szavakat csak egy éves kora körül kezdi használni, de a kiejtés eleinte nem tökéletes, ehhez még hosszú utat kell megtenni. A legtöbb gyermek azonban 5 éves korában már képes arra, hogy tisztán és mindenki számára érthetően beszéljen. Ebben az időszakban sokat tehetünk azért, hogy segítsünk a gyermeknek elsajátítani a helyes kiejtést és a mindenki számára érthető beszédet.
+
A beszéd elsajátítása nagyon bonyolult folyamat. A kisgyermek az első igazi szavakat csak egy éves kora körül kezdi használni, de a kiejtés eleinte nem tökéletes, a tiszta beszéd elsajátításáig még hosszú utat kell megtenni. A legtöbb gyermek azonban 5 éves korában már képes arra, hogy pontosan ejtse a szavakat, és azokból egész mondatokat fűzzön össze. Ebben az időszakban sokat tehetünk azért, hogy segítsünk a gyermeknek elsajátítani a helyes kiejtést és a mindenki számára érthető beszédet.
  
 
== Lépések ==
 
== Lépések ==
8. sor: 8. sor:
 
## Suttogjunk a háta mögött, és figyeljük meg, mikor reagál!  
 
## Suttogjunk a háta mögött, és figyeljük meg, mikor reagál!  
 
## Gondoljuk át, hogy nincs-e túl sok háttérzaj (tévé, rádió) a gyermek környezetében! Kapcsoljuk ki a felesleges hangforrásokat, és így beszéljünk a gyermekkel!
 
## Gondoljuk át, hogy nincs-e túl sok háttérzaj (tévé, rádió) a gyermek környezetében! Kapcsoljuk ki a felesleges hangforrásokat, és így beszéljünk a gyermekkel!
## Amikor a gyermekhez beszélünk, változatosan tegyük! Változtassuk a hangerőnket, a beszéd ritmusát, biztassuk a gyermeket, hogy például a mondókák ismétlésénél próbáljon ebben is követni minket.  
+
## Amikor a gyermekhez beszélünk, változatosan tegyük! Változtassuk a hangerőnket, a beszéd ritmusát, bíztassuk a gyermeket, hogy például a mondókák ismétlésénél próbáljon ebben is követni minket.
# '''Forduljunk a gyermek felé!''' A csecsemőknek és a hangok képzésével ismerkedő kisgyermekeknek sokat segít a beszéd tanulásában, ha nemcsak hallják, hanem látják is, amikor beszélünk hozzájuk. Így könnyebben le tudják utánozni az általunk használt ajakmozgásokat. Ha tehetjük, forduljunk a kisgyermek felé beszéd közben, nézzünk rá, hajoljunk le hozzá vagy guggoljunk le mellé játék közben. Kisbabákhoz pelenkázás vagy szoptatás, etetés közben is érdemes beszélni, ilyenkor általában úgyis a szülő arcát figyeli a gyermek.
+
## Játsszunk a hangszínűnkkel, a beszédszerveinkkel! Utánozzunk medvedörmögést, madárcsiripelést, szirénahangot – ami csak eszünkbe jut. A kisgyerekek általában szívesen ismétlik utánunk a legkülönbözőbb hangokat, ha mindezt játéknak fogjuk fel.
 
# '''Folytassunk a kezdetektől párbeszédet!''' A kisbabák egy idő után már nem „véletlenül” formázzák a hangokat, hanem próbálják utánozni a hallott hangokat, látott ajakmozgásokat. Bár ilyenkor még nem beszélnek, reagáljunk ezekre a kezdetleges hangadásokra is, válaszoljunk rájuk, így a szóbeli kommunikáció alapjait teremtjük meg. Ezután adjunk lehetőséget a gyermeknek a válaszadásra, bátorítsuk arra, hogy hangadással tartsa fenn a kapcsolatot. Később is törekedjünk arra, hogy aktív és folyamatos párbeszédet folytassunk vele, még akkor is, ha ez bizonyos életszakaszokban fárasztó lehet (például amikor a gyermek minden egyes tárgynak újra és újra megkérdezi a nevét).
 
# '''Folytassunk a kezdetektől párbeszédet!''' A kisbabák egy idő után már nem „véletlenül” formázzák a hangokat, hanem próbálják utánozni a hallott hangokat, látott ajakmozgásokat. Bár ilyenkor még nem beszélnek, reagáljunk ezekre a kezdetleges hangadásokra is, válaszoljunk rájuk, így a szóbeli kommunikáció alapjait teremtjük meg. Ezután adjunk lehetőséget a gyermeknek a válaszadásra, bátorítsuk arra, hogy hangadással tartsa fenn a kapcsolatot. Később is törekedjünk arra, hogy aktív és folyamatos párbeszédet folytassunk vele, még akkor is, ha ez bizonyos életszakaszokban fárasztó lehet (például amikor a gyermek minden egyes tárgynak újra és újra megkérdezi a nevét).
 
# '''Ne ismételjük a hibásan ejtett szavakat!''' A kisgyermekek eleinte csak kezdetleges szavakat formáznak, bizonyos hangokat még nem tudnak tisztán ejteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem ismerik fel a különbséget – csak még nem képesek tökéletesen kifejezni magukat. Ha ilyenkor a felnőttek is használni kezdik a hibás szavakat (a „macska” helyett mindig azt mondják, hogy „matka”), azzal rögzítik a rossz hangképzést. Gügyögés helyett ezért mindig a helyes alakokat használva beszéljünk a gyermekhez, hiszen csak így képes továbblépni és megtanulni a bonyolultabb hangok képzését.  
 
# '''Ne ismételjük a hibásan ejtett szavakat!''' A kisgyermekek eleinte csak kezdetleges szavakat formáznak, bizonyos hangokat még nem tudnak tisztán ejteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem ismerik fel a különbséget – csak még nem képesek tökéletesen kifejezni magukat. Ha ilyenkor a felnőttek is használni kezdik a hibás szavakat (a „macska” helyett mindig azt mondják, hogy „matka”), azzal rögzítik a rossz hangképzést. Gügyögés helyett ezért mindig a helyes alakokat használva beszéljünk a gyermekhez, hiszen csak így képes továbblépni és megtanulni a bonyolultabb hangok képzését.  
 
# '''Javítás helyett egyszerűen ismételjük el a helyes alakot!''' Soha ne szóljunk rá a gyermekre vagy tegyük nevetség tárgyává azért, mert rosszul ejt egy hangot – ezzel csak elvennénk a kedvét attól, hogy megpróbálja (később) helyesen is megformázni az adott szót. Még csak figyelmeztetni sem kell a hibájára, a legtöbb gyermek úgyis érzi a különbséget. A felnőttnek egyszerűen annyi a dolga, hogy jó példát mutat a helyes beszéddel. Amikor például a gyermek azt mondja, hogy „ató”, egyszerűen ismételjük el a pontos alakot: „Igen, az ott egy autó.”
 
# '''Javítás helyett egyszerűen ismételjük el a helyes alakot!''' Soha ne szóljunk rá a gyermekre vagy tegyük nevetség tárgyává azért, mert rosszul ejt egy hangot – ezzel csak elvennénk a kedvét attól, hogy megpróbálja (később) helyesen is megformázni az adott szót. Még csak figyelmeztetni sem kell a hibájára, a legtöbb gyermek úgyis érzi a különbséget. A felnőttnek egyszerűen annyi a dolga, hogy jó példát mutat a helyes beszéddel. Amikor például a gyermek azt mondja, hogy „ató”, egyszerűen ismételjük el a pontos alakot: „Igen, az ott egy autó.”
 
# '''Járjunk jó példával a gyermek előtt!''' A gyermek fejlődését akkor segítjük legjobban, ha mindig egy kicsit magasabb szinten beszélünk hozzá, mint ahogy ő kommunikál velünk. Természetesen nem arról van szó, hogy egy évesen már filozófiai értekezést folytassunk vele, de kezeljük értelmes, kommunikatív lényként. Amikor a csecsemő még csak pár hangot adva jelzi igényét valami iránt, mi nyugodtan nevezzük azt meg szavakkal (ha a pici a labda után nyúlna, és azt mondja, hogy „la!”, mi azt ismételjük, hogy: „labda!”). Amikor még csak szavakat használ – sokszor hibásan ejtve –, mi már kommunikálhatunk vele egyszerű mondatokkal. (Ha azt mondja: „Tenéj!” mi kérdezzünk vissza: „Kenyeret kérsz? Tessék, adom a kenyeret.”) Általánosságban az a jó, ha már az egészen pici gyermeknek is egyszerű mondatokat mondunk, és később egyre összetettebb szerkezeteket használunk.
 
# '''Járjunk jó példával a gyermek előtt!''' A gyermek fejlődését akkor segítjük legjobban, ha mindig egy kicsit magasabb szinten beszélünk hozzá, mint ahogy ő kommunikál velünk. Természetesen nem arról van szó, hogy egy évesen már filozófiai értekezést folytassunk vele, de kezeljük értelmes, kommunikatív lényként. Amikor a csecsemő még csak pár hangot adva jelzi igényét valami iránt, mi nyugodtan nevezzük azt meg szavakkal (ha a pici a labda után nyúlna, és azt mondja, hogy „la!”, mi azt ismételjük, hogy: „labda!”). Amikor még csak szavakat használ – sokszor hibásan ejtve –, mi már kommunikálhatunk vele egyszerű mondatokkal. (Ha azt mondja: „Tenéj!” mi kérdezzünk vissza: „Kenyeret kérsz? Tessék, adom a kenyeret.”) Általánosságban az a jó, ha már az egészen pici gyermeknek is egyszerű mondatokat mondunk, és később egyre összetettebb szerkezeteket használunk.
# '''Játsszunk sokat a hangunkkal, beszédszerveinkkel!''' Utánozzunk medvedörmögést, madárcsiripelést, szirénahangot – ami csak eszünkbe jut. A kisgyerekek általában szívesen ismétlik utánunk a legkülönbözőbb hangokat, ha mindezt játéknak fogjuk fel, közben pedig alaposan át lehet tornáztatni a beszédképzéshez használt szerveket.
 
 
# '''Teremtsünk alkalmat a beszélgetésre!''' Legyen minden napban olyan időszak, amikor a családtagok beszélgetnek egymással – a gyermeket is beleértve. Például a közös vacsora során vagy a lefekvés előtti órákban legyen rendszeres program, hogy a gyermeket megkérdezzük a napjáról, hogy mivel játszott, mit csinált, amíg a szülők dolgoztak. Kérdezzünk vissza, bíztassuk a gyermeket arra, hogy kifejezze a gondolatait.
 
# '''Teremtsünk alkalmat a beszélgetésre!''' Legyen minden napban olyan időszak, amikor a családtagok beszélgetnek egymással – a gyermeket is beleértve. Például a közös vacsora során vagy a lefekvés előtti órákban legyen rendszeres program, hogy a gyermeket megkérdezzük a napjáról, hogy mivel játszott, mit csinált, amíg a szülők dolgoztak. Kérdezzünk vissza, bíztassuk a gyermeket arra, hogy kifejezze a gondolatait.
 
# '''Ha kell, forduljunk szakemberhez!''' Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermekünk a kortársaihoz képest jelentősen elmarad a beszéd fejlődésében, mindenképp érdemes szakember segítségét kérni. Legkésőbb óvodás korban már látható, ha a gyermek beszédfejlődésében (súlyosabb) zavar van. Beszéljünk erről az óvónőkkel, kérjünk segítséget – az óvodák általában kapcsolatban állnak szakképzett logopédusokkal. Ha már óvodáskor előtt valószínűsíthető a probléma – például ha a gyermek másfél éves korában még egyáltalán nem mutat hajlandóságot a beszédre –, akkor a helyi illetőségű pedagógiai szakszolgálatoknál kérhetünk segítséget korai fejlesztés keretében.
 
# '''Ha kell, forduljunk szakemberhez!''' Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermekünk a kortársaihoz képest jelentősen elmarad a beszéd fejlődésében, mindenképp érdemes szakember segítségét kérni. Legkésőbb óvodás korban már látható, ha a gyermek beszédfejlődésében (súlyosabb) zavar van. Beszéljünk erről az óvónőkkel, kérjünk segítséget – az óvodák általában kapcsolatban állnak szakképzett logopédusokkal. Ha már óvodáskor előtt valószínűsíthető a probléma – például ha a gyermek másfél éves korában még egyáltalán nem mutat hajlandóságot a beszédre –, akkor a helyi illetőségű pedagógiai szakszolgálatoknál kérhetünk segítséget korai fejlesztés keretében.
21. sor: 20. sor:
  
 
* Kiváló lehetőség a beszédtanulásra az esti mese. Akár már egészen pici korban elkezdhetünk pár mondatos meséket mondani a gyermeknek, majd ezt egyre hosszabb történetekké fejleszthetjük. Ne mindig könyvből meséljünk, találjunk ki olyan meséket, amelyeket a gyermek napjához vagy a család életéhez kapcsolódnak. Akár könyvből mesélünk, akár nem, tegyünk fel rövid kérdéseket a történet közben, a végén pedig adjunk lehetőséget a gyermeknek is arra, hogy megossza velünk a gondolatait.
 
* Kiváló lehetőség a beszédtanulásra az esti mese. Akár már egészen pici korban elkezdhetünk pár mondatos meséket mondani a gyermeknek, majd ezt egyre hosszabb történetekké fejleszthetjük. Ne mindig könyvből meséljünk, találjunk ki olyan meséket, amelyeket a gyermek napjához vagy a család életéhez kapcsolódnak. Akár könyvből mesélünk, akár nem, tegyünk fel rövid kérdéseket a történet közben, a végén pedig adjunk lehetőséget a gyermeknek is arra, hogy megossza velünk a gondolatait.
* Rengeteget segít a beszédtanulásban, ha sokat mondókázunk, énekelünk a gyermekkel. Az egyszerű verseket a kisgyermek is könnyen megjegyzi és szívesen ismétli. Ez kiváló lehetőség arra, hogy játsszunk a hangunkkal: a verset először lassan mondjuk, majd egyre gyorsabban ismételjük, vagy mély hangon kezdjük, és folyamatosan emeljük a hangmagasságot. Ha még mozgást is kapcsolunk a versekhez (leguggolunk, felemeljük a karunkat, körbe fordulunk stb.), azzal egyszerre nagyon sok részképességet lehet fejleszteni.
+
* Hallgassuk meg a gyermeket! Ne vágjunk a szavába, ne hallgattassuk el, ha beszélni szeretne. Ha épp muszáj másra figyelnünk (például a boltban odaértünk a pénztárhoz), akkor kérjük meg, hogy várjon egy kicsit, de pár perccel később kérjük meg arra, hogy mondja el, amit akart. A gyermek csak úgy tud megtanulni tisztán beszélni, ha van alkalma a gyakorlásra.
* Hallgassuk meg a gyermeket! Ne vágjunk a szavába, ne hallgattassuk el, ha beszélni szeretne. Ha épp muszáj másra figyelnünk (például a boltban odaértünk a pénztárhoz), akkor kérjük meg, hogy várjon egy kicsit, de pár perccel később kérjük meg arra is, hogy mondja el, amit akart. A gyermek csak úgy tud megtanulni tisztán beszélni, ha van alkalma a gyakorlásra.
 
 
* A beszédhibák javítását, a helyes kiejtés gyakorlását nem érdemes halogatni. Míg egy 3 éves gyermek pár hónap alatt meg tudja tanulni a különbséget az „sz” és „s” hang között, addig ehhez 5 évesen már egy évre is szükség lehet, később pedig még több gyakorlásra lesz szükség a beszédhiba javításához.
 
* A beszédhibák javítását, a helyes kiejtés gyakorlását nem érdemes halogatni. Míg egy 3 éves gyermek pár hónap alatt meg tudja tanulni a különbséget az „sz” és „s” hang között, addig ehhez 5 évesen már egy évre is szükség lehet, később pedig még több gyakorlásra lesz szükség a beszédhiba javításához.
 
* A beszédhibák javításával azért kell még óvodás korban foglalkozni, mert iskoláskorban az olvasás, írás elsajátítását is megnehezíthetik. Ha a beszédhibák 4,5-5 éves kor előtt nem múlnak el spontán módon, az otthoni és közösségbeli minták hatására, akkor már mindenképpen szakember segítségére van szükség.
 
* A beszédhibák javításával azért kell még óvodás korban foglalkozni, mert iskoláskorban az olvasás, írás elsajátítását is megnehezíthetik. Ha a beszédhibák 4,5-5 éves kor előtt nem múlnak el spontán módon, az otthoni és közösségbeli minták hatására, akkor már mindenképpen szakember segítségére van szükség.
44. sor: 42. sor:
 
* [http://www.csaladivilag.hu/beszedproblemak-gyermekeknel/ Beszédhibák háttere és hasznos tanácsok a javításukhoz]
 
* [http://www.csaladivilag.hu/beszedproblemak-gyermekeknel/ Beszédhibák háttere és hasznos tanácsok a javításukhoz]
 
* [http://lagymanyosiovi.ujbuda.hu/sites/default/files/attachments/files/lagymanyosioviujbudahu/2017_08/fejlodik_a_beszed.doc Fejlődik a beszéd c. könyv a Lágymányosi Óvoda oldaláról]
 
* [http://lagymanyosiovi.ujbuda.hu/sites/default/files/attachments/files/lagymanyosioviujbudahu/2017_08/fejlodik_a_beszed.doc Fejlődik a beszéd c. könyv a Lágymányosi Óvoda oldaláról]
 
[[Kategória:Család-gyerek-kapcsolatok]]
 
[[Kategória:Egészség]]
 

Vedd figyelembe, hogy a Hogyankell.hu wikin végzett összes módosítást szerkeszthetik, módosíthatják vagy eltávolíthatják más szerkesztők. Ha nem akarod, hogy az írásodat módosítsák, akkor ne küldd be.
Azt is megígéred, hogy ezt magadtól írtad, vagy egy közkincsből vagy más szabad forrásból másoltad (lásd a(z) Hogyankell.hu:Szerzői jogok lapot a részletekért). NE KÜLDJ BE JOGVÉDETT MUNKÁT ENGEDÉLY NÉLKÜL!

Kategóriák kiválasztása:

A lap szerkesztéséhez kérlek válaszolj az alábbi kérdésre (további információk):

Mégse Szerkesztési segítség (új ablakban nyílik meg)