Címet adni szerkesztése

# Foglald össze a lényeget! A jó címből mindig lehet következtetni arra, hogy mi következik utána – milyen stílusú lesz a film, vagy mi szerepel majd a fogalmazásban. Ezért akkor érdemes címet adni, ha már tudod, mit akarsz elmondani. Ha sokkal korábban kell megadnod a címet, minthogy elkészítenéd magát az anyagot (jellemzően ez a helyzet a szakdolgozatoknál), akkor is próbáld megragadni a lényeget, és ezt leírni pár szóval (például: Karinthy korai műveinek elemzése).  Lehet, hogy így még nem lesz frappáns a cím, de biztosan nem okoz majd csalódást.

# Legyél figyelemfelkeltő! Általában nem csak az összefoglalás, hanem a figyelemfelkeltés is a cím feladata – gondolj arra, hogy amikor a hírportálok címlapját böngészed, te is általában a címeket olvasod el. Ezért próbálj olyan címet adni, amit sokan érdekesnek találnak – ehhez jó, ha kiemelsz valamilyen izgalmas eseményt vagy furcsa, szokatlan dolgot (miközben nem térsz el túlságosan a tárgytól). Nem baj, ha kicsit hatásvadász vagy – inkább a címben túlozz egy kicsit, mint később a tényanyagban! Az „Érdekes kutyabemutató a falunapon” cím helyett például használd ezt: „Tacskó kapta el a csibészt”.

# Rövidíts! Egy jó cím maximum 5-6 szóból áll. Ha ennél hosszabb egy cím, gondold át, hogyan tudnád ugyanezt rövidebben mondani, feltétlenül szükség van-e minden szóra. Például azt, hogy „Húsevő növények gondozása és szaporítása a lakásban” mondhatod így is: „Húsevő növények a lakásban”.

# Csak magyarul! Ha nem egy szűk szakmai csoportnak vagy hozzáértőknek írsz, hanem nagyobb közönségnek, akkor próbálj olyan kifejezéseket használni, amit mindenki megért. Kerüld az idegen szavakat, a rövidítéseket, a szlenget, a szakmai kifejezéseket. Ha a „Warezolás miatt jegelték” helyett az a cím, hogy „Internetes kalózkodásért letöltendő börtön”, valószínűleg többen értik, miről szól a hír.

# Cselekvő, aktív módban! A címet az teszi igazán „élővé”, ha igét is írsz bele. A „Hatalmas tüntetés a minisztérium előtt” cím helyett ez a változat jobban átélhető: „Ezrek tiltakoznak az adóemelés ellen”. Kerüld a passzív szerkezeteket (példa: Megszavazták a földreformot – Indulhat a földosztás). Ha lehet, inkább jelen időt használj, a múlt idő távolinak tűnteti fel a cselekményt.

# Mellőzd az írásjeleket! Ha címként szolgáló mondatban vesszőt kell használni, az azt jelenti, hogy túl hosszú – próbáld meg rövidíteni! A mondatvégi írásjeleket is érdemes kerülni, vagyis ha lehet, ne használj felkiáltójelet (ez erőszakosságot, durvaságot sugall), és kérdőjelet se (a címben alkalmazott kérdés bizonytalanná teszi az egész anyag mondanivalóját).

# Óvatosan az idézettel! Verseknél gyakori, hogy egy-egy hangsúlyos vagy visszatérő sor válik címmé (pl. Kosztolányi Dezső: Azon az éjjel). Hivatalos vagy tudományos szövegben azonban az idézet használata egyáltalán nem jellemző, és hírekben is csak akkor használják, ha nagyon erős, nagyon fontos dologról van szó (pl. a miniszterelnök bejelenti, hogy „Nem lesz áremelés!”).  

# Használj alcímet! Ha esetleg nem tudod néhány frappáns szóval kifejezni a mondanivalódat, inkább használj egy figyelemfelkeltő, rövid főcímet, és egy alcímet, amivel kiegészíted és megmagyarázod a főcím jelentését (például: Hol repül a kismadár? – Objektívek töréshibáinak szoftveres javítási lehetőségei tükörreflexes fényképezőgépekben).