# '''A tisztítás''': a káposzta tisztítását nagyon gondosan és alaposan kell végeznünk, mert a legapróbb betegrész is rossz íz- és szaganyagokat kelthet a késztermékben. A tisztítás során vágjuk le a torzsavégeket és folyó meleg víz alatt minden levelet külön mossunk át.# '''A szeletelés''': az erjedési folyamat és a késztermék minősége, sikere nagyban függeni fog a lelkiismeretesen és szakszerűen végzett szeleteléstől. Az előkészített káposztafejeket speciális káposztagyalun vékony, 2-3 mm vastagságú metéltre gyaluljuk, illetve 1-1,5cm széles szeletekre vágjuk fel, majd ekkor mérjük le az össztömegét. # '''A betöltés és sózás''': a gyalult káposztát egy megfelelő méretű savanyító edénybe (cserépedény, nagy befőttesüveg, műanyagvödör) vagy egy speciális savanyító kőedénybe, hordóba vagy nagyobb edénybe helyezzük bele, melynek az alját 3-4 db káposztalevéllel béleljünk ki. A rétegezéskor a káposztát egyenletesen sózzuk és mérjünk ki minden szeletelt 1kg káposztához 25 -30g sót tegyünk. A sózást rétegesen végezzük, ügyelve arra, hogy egyenletesen történjen. A szeletelt káposzták közé szokás 10–20% fejes káposztát is tenni. A fejek torzsáját keresztbe vágjuk el, majd sózzuk őket. Adott mennyiségű szeletelt káposztára egy réteg fejes káposztát tegyünk, és a rétegezésnél a torzsával lefelé, szorosan egymás mellé helyezzük egymásra a fejeket.# '''A fűszerezés''': a hagyományosan készülő savanyú káposztát általában nem szokás fűszerezni, kivétel a jellegzetes nyári káposzta, amelyhez 1% kaprot tesznek. Egyes fűszerek használata azonban ízlés szerint hozzá tehetőek, az alábbi fűszerek dominálnak a káposztához: a piros csöves paprika, a csili, a fehér és fekete bors, a kapor, a kömény, a koriander és a babérlevél.#'''A fölösleges víz eltávolítása és az erjesztés kezdeti folyamata''': a fölösleges folyadék eltávolításának a célja a levegő kihajtása és a cukortartalmú nedv kipréselése a káposzta leveleiből. E folyamatnál az összes réteget addig kell préselni, míg a káposzta leve ellepi a szeleteket. Az előkészített, megtöltött és rétegezett káposztaszeleteket jól nyomkodjuk meg egy nagyobb fakanállal(régen taposták), úgy hogy levet eresszen – a levelek tetejére fedőként lapostányért tegyünk, arra pedig nehezéknek egy jó nagy vízzel teli befőttes üveget helyezzünk. A tejsavas erjedés a préselés által kinyert lében kezdődik és zajlik majd le. Így a préselés a káposzta savanyításának a leglényegesebb művelete. A végén fedjük le az edényt, majd tegyük langyos helyre, míg meg nem indul az erjedés (általában 7-10 nap), majd utána hideg helyen tároljuk.# '''Az erjesztés''': a káposzta erjesztési hőmérséklete mindig az időszaktól függő, így akár 0 és 20-25 °C között is ingadozhat - a káposzta erjesztését legcélszerűbb 21-24 °C-on végezni. Ennek megfelelően az erjedés ideje az 5-10 naptól, egészen a 60-90 napig is kiterjedhet. Az őszi időszakban jellemzően a 30 napos erjedési időintervallum a szokványos. Az első napokban a keletkező sok gáz a káposzta levét felhabosítja - ezt időközönként alaposan el kell távolítani, az élesztős réteget együtt. A betöltés és a taposás után nagyon sok lére számíthatunk, így a sok lé elcsuroghat, s a végén nem lesz elegendő a lé mennyiség, ahhoz hogy a káposztát teljesen elfedje - a hiányzó levet ezért pótolnunk kell 3%-os sóoldattal.# '''A tárolás''': az erjesztett káposztát –2 és 0 °C-os hőmérséklet között kell tárolni, mivel a kedvezőtlen hőmérsékletű körülmények között, a tárolás során káros változások mehetnek végbe.