Főmenü megnyitása

Hogyankell.hu β

Megfelelő szervert választani

A lap korábbi változatát látod, amilyen Monachus (vitalap | szerkesztései) 2014. augusztus 4., 13:25-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell megfelelő szervert választani? == Egy weblap vagy vállalati rendszer üzemeltetéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelő szerver(eke)t válasszunk – o…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Hogyan kell megfelelő szervert választani?

Egy weblap vagy vállalati rendszer üzemeltetéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelő szerver(eke)t válasszunk – olyanokat, amelyek alkalmasak mindazokra a feladatokra, amelyeket el kell majd látniuk, és elég nagy teljesítménnyel is bírnak ahhoz, hogy ne legyen fennakadás a szolgáltatásban.

Lépések

  1. Elsőként vegyük fontolóra, saját magunk akarjuk-e üzemeltetni a szervert, vagy valamilyen adatközpontban akarjuk azt tárolni. A saját szerver előnye, hogy saját magunk módosíthatjuk szükség esetén a beállításokat, gond esetén magunk orvosolhatjuk haladéktalanul a hibát és a biztonságról is kedvünk szerint gondoskodhatunk. Ha adatközponti szolgáltatást veszünk igénybe, akkor viszont nem kell infrastruktúrára, szakemberre költenünk, csak egy fix havidíjjal kell számolnunk, amelyért általában magas rendelkezésre állást garantálnak.
  2. Döntenünk kell arról is, hogy pontosan milyen szervertípust akarunk választani. Fizikai kialakításuk alapján alapvetően három különféle szervertípust különböztetünk meg:
    1. Standalone szerverek: Ezek a belépő szintű szerverek, amelyeket magánemberek, kisebb vállalkozások használhatnak általában hatékonyan. Ezek hasonlóak a hagyományos PC-khez, annyi eltéréssel, hogy a perifériák egy része duplikált és használnak külső tárhelyeket is. Ezek általában igen olcsó gépek, helyigényük azonban igen magas ezért adatközpontokban nem is éri meg elhelyezni őket, illetve a hűtésüket is bonyolultabb kivitelezni. Olyan esetekben bizonyulhatnak jó választásnak, amikor legfeljebb 5-10 gépből álló szerverparkot akarunk üzemeltetni. Standalone szerverek gyakorlatilag minden gyártó kínálatában megtalálhatóak, és rendszerint x86-os architektúrájú processzorokkal szerelik fel őket.
    2. Rack szerverek: Nagyobb teljesítményű gépek, amelyek már komolyabb vállalati alkalmazásokra is alkalmasak. Ezek előnye nem csak az, hogy helykihasználásuk optimálisan megoldható és hűtésüket is könnyebb megoldani, de egy rackben akár többféle eszköz is elhelyezhető, így például különféle külső tárhelyek vagy hálózati eszközök. Amennyiben úgy döntünk, hogy nem saját telephelyünkön, hanem szerverfarmon helyezzük el a kiszolgálókat, ennek költsége is alacsonyabb. A legtöbb ilyen modell rendelkezik management porttal, amely lehetővé teszi, hogy távolról is üzemeltethessük őket. Rack szerverek szinte minden szervergyártó kínálatában találhatóak, különféle teljesítménykategóriákban és processzorokkal felszerelve.
    3. Blade-architektúrák: Ezek eltérnek a hagyományos értelemben vett szerverektől annyiban, hogy a rackben egyetlen egység biztosítja a tápellátást és esetenként a hálózati kapcsolatot is, emellett pedig 10-16 blade kap benne helyet, amely lényegében egy processzorokat és a memóriát magában foglaló, alaplap-szerű eszköz. Előnye, hogy központi kezelőfelületről oszthatóak el dinamikusan optimálisan a perifériák, és távolról is lehetőség van menedzselésükre. Az adatokat nem a blade-eken, hanem külső tárhelyen őrzik, a keret pedig redundáns megoldásokkal kerül kialakításra, így mind az adatvesztés, mind a rendelkezésre állást csökkentő meghibásodás esélye minimális. További előnyük, hogy energiaigényük is alacsonyabb a hagyományos rack szerverekénél, így költséghatékonyabban üzemeltethetőek. Szervervirtualizációs megoldások esetén gyakran alkalmaznak blade-architektúrákat.
  3. A bonyolultabb technikai kérdések tisztázásához minden esetben érdemes szakember segítségét igénybe venni, általános szabály ugyanis ez esetben nem létezik. Ahhoz, hogy meghatározzuk, hogy milyen specifikációkkal rendelkező szerverre lesz szükségünk (például SAS vagy SATA diszkes rendszert válasszunk, milyen RAID megoldást válasszunk, optimalizált vagy bővíthető rack-rendszer mellett döntsünk stb.) alaposan tisztázni kell, hogy milyen igényeket támasztunk a gép(ek)kel szemben, pontosan milyen feladatokra akarjuk használni őket, és milyen lehetőségeink állnak rendelkezésre mind az infrastruktúrát, mind az anyagiakat tekintve. A legfontosabb kérdések, amelyekről határoznunk kell majd, a központi memória (RAM) és a merevlemez mérete, illetve a processzor teljesítménye.
  4. Döntenünk kell arról is, hogy olyan gépet akarunk vásárolni, amelyet "készen" megvásárolhatunk, gyakorlatilag üzemkész állapotban valamely nagyobb gyártótól, vagy magunk akarjuk a kiválasztott hardverelemekből "összerakni" a gépet. Bár utóbbi megoldás költséghatékonyabb lehet, a kész rendszereket a tapasztalatok szerint kevesebbszer kell szervizelni, nem igényelnek annyi karbantartást, így hosszú távon költséghatékonyabbak lehetnek, még ha egyszerre nagyobb beruházást is igényelnek.

Tippek

  • Érdemes úgy méretezni a hardvereszközöket, hogy a tervezett igénybevétel során 50 százalék körüli legyen a terhelésük. Ez két okból is hasznos. Egyrészt, akkor sem terhelődik túl a rendszer, ha valamilyen okból a terhelés időszakosan megnövekedne, egyidejűleg többször annyi felhasználót is ki tudunk szolgálni a szolgáltatás lassulása, a rendelkezésre állás csökkenése nélkül, mint amennyire a rendszert tervezzük. Másrészt, ez teret hagy a növekedésre, ha a kiszolgálandó felhasználók száma tartósan megnövekedik, csak később válik szükségessé úgy hardverelemek beszerzése, a rendszer bővítése.
  • Amennyiben a szervert nem adatközpontban helyezzük el, hanem saját telephelyen, ne felejtsünk el gondoskodni a megfelelő hűtőrendszerről sem! A szerverek működésük során jelentős mennyiségű hőt termelnek, amennyiben több szervert üzemeltetünk, és megfelelő hűtés nélkül tesszük ezt, az komolyan károsítja a hardvert. A rendszer lehet léghűtéses vagy folyadékhűtéses, utóbbi általában hatékonyabb, ám bonyolultabb megoldás. Fontos, hogy gondoskodjunk a redundanciáról a hűtés esetén is, hogy a rendszer bizonyos elmeinek meghibásodása esetén se álljon le. Így beszerelhetünk például egyszerre több ventillátort és tápegységet, amelyek gond esetén képesek egymást kiváltani és védeni a szervereket a túlhevüléstől.
  • Minden esetben egyeztessünk a vásárlás előtt olyannak, aki jártas a szerverek világában, és pontosan, érhetően el tudja magyarázni, melyik elem miért jó választás a számunkra.

Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

BoglarkaS, Monachus, Wezo