„Jegyzetelni” változatai közötti eltérés

Innen: Hogyankell.hu

(Lépések)
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 62.201.117.1 (vita) szerkesztéséről Hogyankell szerkesztésére)
(Címke: Visszaállítás)
 
2. sor: 2. sor:
 
[[Fájl:Jegyzetelni.jpg|right]]Az évek alatt számos olyan helyzetbe kerülhetünk akár tanulmányaink, akár munkánk során - például egy-egy konferencia alkalmával -, amikor az elhangzott dolgokról jegyzetet kell készítenünk. A jegyzetelés helyes technikája, azért olyan fontos, mert a leírtak legtöbbször arra szolgálnak, hogy azok alapján később kellőképpen vissza tudjuk idézni az elhangzottakat.
 
[[Fájl:Jegyzetelni.jpg|right]]Az évek alatt számos olyan helyzetbe kerülhetünk akár tanulmányaink, akár munkánk során - például egy-egy konferencia alkalmával -, amikor az elhangzott dolgokról jegyzetet kell készítenünk. A jegyzetelés helyes technikája, azért olyan fontos, mert a leírtak legtöbbször arra szolgálnak, hogy azok alapján később kellőképpen vissza tudjuk idézni az elhangzottakat.
  
A közösségi média hatásai. Előnyök, vagy inkább hátrányok?
+
== Lépések ==
A közösségi média az elmúlt másfél évtizedben az egyik legprofitálóbb és legfelkapottabb iparág lett. 2005-ben még a felnőttek mindössze 5 százaléka rendelkezett social media felhasználással, napjainkban ez már 70% körüli érték. A tinédzserek között pedig ez az arány 81 százalékra ugrott 2018-ban, és naponta újabb és újabb felhasználói profilok jönnek létre.
+
# '''Gyakorlás teszi a mestert!''' A helyes jegyzetelés képessége az értő olvasáshoz kapcsolódik elsősorban, ezért a fejlesztést is érdemes itt kezdeni. Gyakorlásképpen hasznos lehet félig szakmai és tudományos cikkek vagy épp könyvfejezetek tartalmának kijegyzetelése. Mivel egy könyv otthoni jegyzetelése esetén több ideje van az embernek, és bármikor vissza is lehet térni, ha valamit nem értünk. Ez egy jó tréning az elmének, hogy ráálljon a megértés és jegyzetelés helyes technikájára, így utána sokkal könnyebb lesz követni és jegyzetelni az élőbeszéd gyorsaságú szöveget is.
Facebook, Instagram, Snapchat, Pinterest, vagy a legújabb és feltörekvő csillag, a TikTok csak néhány a rengeteg platform közül. Jelenleg napi átlag 145 percet, vagyis közel 2 és fél órát töltünk el a közösségi média oldalakon. Mindezt mi magunk is ellenőrizhetjük a telefonunk segítségével, amely méri minden nap, hogy melyik applikációval mennyi időt töltünk.
+
# '''Különítsük el a lényegest a lényegtelentől!''' A jegyzetelésben az a legnagyobb szellemi munka, és általában egyébként ezen áll vagy bukik is a dolog, hogy az összefüggő szövegből valaki képes-e leszűrni a lényeget, függetlenítve magát a körítéstől. Így lesz tömör, átlátható és logikus az általunk készített jegyzet is!
Ki ne szeretné ezeken az oldalakon tölteni az idejét? Cseveghetünk rég látott barátainkkal, ismerőseinkkel, sőt ezek segítségével már a távolság sem akadály. Megoszthatjuk másokkal a boldog pillanatainkat, akár vállalkozásunk számára is készíhetünk profilt, ahol szorosabb kapcsolatban állhatunk a követőinkkel, vásárlóinkkal.
+
# '''Koncentrálj!''' A jegyzetelés egyik elengedhetetlen alapfeltétele a teljes figyelem és koncentráció, mivel ha elkalandozunk vagy megpróbálunk egyszerre több mindenre figyelni a jegyzetelés mellett, akkor könnyen elveszhetnek információk, mely nélkül nehéz lesz tovább göngyölíteni a fonalat.
Mindebből azt látjuk, hogy a közösségi média valóban közelebb hozott minket egymáshoz. Ha ennyi időt töltünk el rajtuk, akkor vajon milyen hatással van a mindennapjainkra? Ezen kérdés merült fel már rengeteg pszichológusban, tanárban, és legfőképp szülőben. Vajon van egy mennyiség, ami felett már káros? Milyen veszélyei lehetnek a közzöségi médiának?
+
# '''Sose veszítsük el a fonalat!''' A jegyzetelés szimbolikusan olyan mintha egy nagyon vastag gombolyagot próbálnánk az elejétől kezdve a végéig felgöngyölíteni, ez viszont csak úgy megy, ha mindig pontról-pontra, a szálat el nem engedve jegyzeteljük le a dolgokat. Gyakorlatban ez annyit tesz, hogy mindig kapcsolódjanak egymáshoz a leírtak, és visszaolvasva azonnal legyen gyanús, ha ez mégsem így van!
Miért fontos a közösségi media?
+
# '''Szedjük pontokba a gondolatokat!''' A jegyzetkészítés logikusságának és fonalmegtartásának egyik legjobb eszköze, ha valamilyen formában pontokba szedjük és összekötjük azokat a dolgokat, melyeket leírunk. Vannak olyanok, akiknek inkább asszociatív gondolkodásuk van, nekik inkább a horizontális, általában körkörös vonalvezetésben haladó jegyzetelés típus való jobban, míg a lineáris gondolatvezetésűek jobban járnak, ha vertikálisan elhelyezve, számozással vagy egyéb alárendelő jelezésekkel kötik össze gondolatfoszlányaikat. A lényeg, hogy később könnyen vissza tudják fejteni, bármelyik utat is választják.
A közösségi média egyik alapvető félelmünkre épít, amely nem más, mint a FoMo, vagyis az angol fear of missing out betűiből áll össze. Magyarul úgy fordítjuk, hogy a félelem attól, hogy kimaradunk valamiből vagy lemaradunk valamiről. A FoMo a rengeteg lehetőségből adódik, hiszen mindig csinálhatnánk valami mást, és amikor erre gondolunk, rögtön megcsap a veszteség érzése. Mindig vágyunk a boldogságra, azonban pont emiatt sosem vagyunk igazán jelen, így el sem érhetjük azt.
+
# '''Készítsünk ábrákat!''' A gondolatvezetésen túl az is nagyon fontos, hogy valaki inkább a szövegalapú vagy a képalapú gondolkodást részesíti előnyben. A képalapú gondolkodók mindig készítsenek ábrákat, mert nekik ez a legfőbb logikai eszközük, de a szövegalapot kedvelők is bátran alkalmazhatják szemléltetésnek az ábrákat. Ráadásul sokszor rengeteg időt lehet spórolni az ábrákkal, a szöveg leírásához képest.
Mindenkinek mást jelent a boldogság, de képzeljük el a következőt: a lányunk/fiúnk lediplomázik, és a diplomaosztót végig felvesszük a mobiltelefon kamerájával. Felmerül a kérdés: megéltük, átéltük akkor valójában azt a boldogságot, ami gyermekünk sikerével jár? Alig várjuk, hogy posztolhassuk és mások láthassák, milyen nagyszerű dolog történt velünk – csak a posztolás közben éppen lemaradunkarról, hogy gyermekünk büszkén integet nekünk diplomájával a kezében.
+
# '''Használjunk ikonokat és szimbólumokat!''' A logikai kapcsolódás vázolásában gyakran jelentős idő spórolható meg, ha szavak és mondatok helyett ikonokat és szimbólumokat használunk! (Például: --> ; (); //) De arra vigyázni kell, hogy ne essünk túlzásba, és ne menjenek az érthetőség rovására!
Pszichológiai szükségletünk, hogy egy csoporthoz tartozzunk, szinte ugyanolyan erős, mint az éhínség. A FoMo pedig pont erre épül: látjuk, hogy barátaink épp egy koncerten vannak, mi pedig nem, így valódi fájdalmat élünk át, hogy mi nem vagyunk a csoport részei éppen, most nem tartozunk oda. A Facebook és Instagram miatt látjuk, hogy mennyi minden történik a világban, és mindebből kimaradunk.
+
# '''Soha ne feledkezzünk meg a példákról!''' Az előadásokban vagy olvasmányokban elhangzó szemléletes példákat mindig jegyezzük fel röviden, mert azok rengeteget segítenek majd a későbbi visszaidézésben és megértésben!  
Ahhoz, hogy eltűnjön a FoMo, tudnunk kell, hogy nem lehetünk ott mindenhol, és tisztában kell lennünk céljainkkal. Stabil értékrend, saját képességeink és határaink ismerése az út ahhoz, hogy feloldódjon ez a fajta szorongás.
+
#''' Használjunk színes kihúzófilceket és tollakat, és ruházzuk fel őket jelentéssel!''' Ezek az eszközök nagyon sokat segíthetnek a tagolásban és a logikai kapcsolódások kialakításában, és később a visszaidézés során is nagy hasznát vehetjük majd, főleg a vizuálisan memorizálók.  
 
+
# '''Keressük meg az arany középutat!''' Soha ne írjunk le folyószöveget és teljesen összefüggő mondatokat, kivéve, ha szó szerinti idézésre van szükség! A szó szerinti jegyzetelés csak lassítja és nehezíti a jegyzetelést. De sok esetben a sima kulcsszavak sem elegek, mivel jegyzeteléskor gyakran úgy tűnik, mintha tudnánk, mit jelentenek az összefüggéstelen szavak és rövidítések, de pár hónap múltával már képtelenek leszünk visszaidézni azok jelentését. Hosszabb szókapcsolatokkal, szóösszetételekkel, pár szavas főbb mondatrészeket (alany állítmány, tárgy) tartalmazó gondolatokat jegyzeteljünk le, a felesleges kiegészítések elhagyásával!
Mennyi időt töltsünk az applikációkon?
+
# '''Soha ne féljünk kérdezni!''' Mindig bátran kérdezzünk vissza, hogy biztosan jól értjük-e az elhangzottakat, ha pedig nem értünk valamit, merjünk újra rákérdezni, mivel ez mindig kisebb szégyen, mint a csöndes értetlenség egy ember szemében.
Ma már számtalan közösségi média applikáció van, de nézzük meg, hol töltjük el a legtöbb időt minden egyes nap. 2 óra és 25 perc az rengeteg, nézzük, hogy osztjuk fel átlagosan:
 
2020-ban naponta 38 percet töltünk átlagosan a Facebook-on. Ez évről-évre kevesebb, mivel a Z generáció már inkább a TikTok-ot kedveli, valamint 2017-ben az oldal 15 millió felhasználót veszített el.
 
A Youtube-on naponta 24 percet tölt el egy átlagos amerikai felhasználó, Instagramon 28 percet, Snapchaten a fiatalok 30 percet. A WhatsApp alkalmazást naponta 23-25 alkalommal nyitjuk meg, és 65 milliárd üzenet megy keresztül rajta minden egyes nap. A legtöbb időt pedig jelenleg a fiatalok, főleg a Z generáció tölti el a TikTok-on, napi 45 perccel.
 
 
 
A közösségi média és kapcsolataink
 
A közösségi média összehozza a távol élőket is – gondoljuk ezt továbbra is. Azonban mindez online, a virtuális világban történik, így egyre több időt vesz el a személyes kapcsolatokból. Bizonyos kutatások szerint, napjaink tinédzserei napi egy órával kevesebb időt töltenek a barátaik társaságában, mint az 1980-as évekbeli tinédzserek. Emellett azok, akik a legtöbb időt töltik az online térben, és a legkevesebb személyes kapcsolatot ápolják, a legmagányosabbak is egyben.
 
A minél több online barát nem feltétlenül jelenti azt, hogy jobb a társasági életünk. A valódi, személyes kapcsolódást igénylik a barátságok, így nem elég az online térben való rendszeres találkozás. Vagyis, amellett, hogy sok online kapcsolatunk van, még ugyanúgy magányosak vagyunk.
 
A kapcsolati hálónk ilyen nagyfokú kiterjesztése pedig valódi veszélyeket rejt magában. Rengeteg tinédzser gondolja azt, hogy kreativitásának és önkifejezésének platformja egy–egy ilyen felület. Azonban, ha ezeken a felületeken bántják, akkor az nagyon mély sebeket tud ejteni az önbizalmon, mentális jólléten.
 
Egy kutatás szerint a tinédzserek 13 százaléka tapasztalt már meg online zaklatást. A közösségi média emellett sajnos tökéletes felület arra is, és hogy erőszakos, pornográf tartalmú képeket, videókat kapjanak meg a gyerekek. Közel kétharmaduk állítja azt, hogy szoktak találkozni gyűlöletfotókkal, amely rasszista, szexista, vagy éppen vallási tartalmú.
 
Ebben a korban a fő fókusz a szexualitáson, identitás megtalálásán és az intimitáson van. Ha olyan gyűlöletképpel, kampánnyal találkoznak, amely a saját identitásukra irányul, akkor súlyos károkat szenvedhet énképük és a szexualitásuk.
 
 
 
Online és offline kapcsolataink
 
Egyre több kutatás világít rá arra, hogy van kapcsolat a social media használat, mentális egészség romlása és a csökkent önértékelés között. Bár megvannak a maguk előnyei ezeknek a közösségi média platformoknak, tagadhatatlan, hogy a folytonos használatuk miatt az emberek elmagányosodhatnak és boldogtalannak érzik magukat.
 
A közösségi médiában mindenki a legjobb arcát mutatja, és sosem tudhatjuk, mi húzódik meg egy-egy fotó mögött. Folyamatosan azt látjuk, hogy ki hol nyaral, milyen háza van, autója, sőt akár barátai is, akiket irigyelhetünk. Arról azonban már kevesen töltenek fel képet, hogy lehet, hogy a ház, amit fotóz, valójában egy IKEA kiállított szobája, és hogy a hőn áhított barátai folyton kibeszélik a háta mögött. 
 
Arról is ritkán látunk fotót, amikor valaki depresszióval küzd, vagy elhagyják, és otthon tele zokogja a párnáját. Ezek túl valódiak az online világ számára, ezért nem mutatjuk meg soha. Sokan, ha azt látjuk, mások sikeresek, akkor boldogok leszünk és motiváltabbnak érezzük magunkat a kemény munka folytatásához. Vannak azonban, akiket ez inkább féltékennyé, iriggyé tesz, és úgy gondolják, az ő életük közel sem olyan értékes. Ez sajnos egyenes úttá válhat a depresszióhoz, és akár öngyilkossághoz is vezet.
 
Ezek a negatív érzelmek nem csak abban a nyomásban nyilvánulnak meg, hogy mindent meg kell magunkról osztani. Folyamatosan hasonlítjuk is magunkat másokhoz, főleg az materiális javak területén és a látott életszínvonalbeli különbségekben.
 
 
 
A társas hasonlítás a közösségi média területén
 
A negatív érzelmek kialakulásának az oka, hogy a saját, valódi, realisztikus, sokszor jó, sokszor kevésbé jó életünket egy megkomponált, nem igazi, hibátlan, de mindössze elképzelt élethez hasonlítjuk. Pontosan úgy, mintha a halat és az elefántot szeretnénk úszóverseny keretein belül megmérettetni. Természetes, hogy nem egyenlők az esélyek.A saját életünk, magunk, kapcsolataink hasonlítása egy megkomponált fotóhoz – nem fer verseny, mindig alul fogunk maradni. Ezért szorongáshoz, depresszióhoz vezet ez a folyamatos versengés, vagy sokszor szociális fóbiában nyilvánul meg. Minél többet használjuk a social media platformokat, annál boldogtalanabbnak érezzük magunkat.Egy 2017-es Harvard kutatás arra is rávilágított, hogy a krónikus felhasználók addikciója károsítja a valódi kapcsolataikat és az egyetemi teljesítményüket.Mindannyian szeretjük magunkat másokhoz hasonlítani, ezért választunk magunknak példaképeket. A példakép említése nem csak a 3 éves gyermekünk szájából hangzik el, amikor azt mondja, hogy olyan szeretne lenni, mint anyu vagy apu. Példaképek keresése egész életünkön átível, hiszen mindig találunk okosabbat, szebbet vagy éppen gazdagabbat, akivel hasonlóvá szeretnénk válni.Amennyiben sikerül elérnünk ezt a célt, akkor nőhet önbizalmunk, javulhat énképünk. Ezeket a „példaképeket” viszont az online világban is megtaláljuk. Kutatások szerint az emberek 88 százaléka hasonlítja magát másokhoz a Facebook használata közben, és ezek 98 százaléka felfelé történő hasonlítás. Olyasvalakit látunk, akivé szeretnénk válni. Mindez azonban alacsonyabb önértékeléshez vezet, méghozzá a napi egy órás Facebook használata már összesen 5.574 százalékponttal alacsonyabb önértékelést eredményez. Az önértékelésünk összefügg az élettel való elégedettséggel, hiszen minél elégedettebbek vagyunk magunkkal, annál kiegyensúlyozottabbak lehetünk. A közösségi média használat függősége esetén azonban alacsonyabb az önértékelésünk is, vagyis életünkkel is elégedetlenebbek vagyunk. Ha nem érezzük jól magunkat tőle, miért csináljuk?
 
 
 
A közösségi média mint addikció
 
Amikor a függőségekről beszélünk, mindannyiunknak elsősorban a drog, alkohol és a dohányzás jut eszünkbe. Ez nem is meglepő, hiszen Magyarország továbbra is első számú az alkoholizmusban szenvedők számában.Becslések szerint átléptük az egymilliós határt, és az alkoholizmusban szenvedő nők száma is egyre magasabb. Egyre fiatalabb korosztály nyúl az ital után, vagyis sokan már húszas éveik elejére masszív alkoholisták lehetnek.
 
Mindannyiunknak van ismerőse, aki megpróbált már leszokni a dohányzásról, vagy akár mi magunk is. Szerencsésebb sorsúak drogfüggőkkel még nem találkoztak, mégis úgy gondoljuk, ez a 3 faktor jelenti a valódi függőséget. Azonban az utóbbi egy évtizedben felbukkant egy új függőség, méghozzá a közösségi média függőség vagy internet függőség.  
 
A közösségi média függőség egy viselkedéses függőség, vagyis folyamatos késztetést érzünk arra, hogy használjuk azt. Ennél a függőségnél is ugyanolyan folyamatok és állapotok mennek végbe, mint bármelyik egyébnél. A hangulatváltozások, az egyre növekvő használati idő, elvonási tünetek, konfliktus a személyes kapcsolatokban miatta, és a visszaesés egy hosszabb kimaradt idő pótlása esetén.
 
A social media használata ugyanolyan dopamint, vagyis öröm és jutalmazó hormont szabadít fel, mint például a szerencsejáték. A beérkező lájkok, megosztások, kommentek agyunk ugyanazon jutalomközpontját aktivizálják, mint a kokain. A Harvard Egyetem kutatása szerint a közösségi média használata fizikailag és pszichológiailag is addiktív. Amikor a jutalomközpont aktivizálódik, például a lájkok mennyisége láttán, akkor agyunk összekapcsolja a tevékenységet (ingert) a jutalommal, tehát pozitív megerősítés történik.
 
Mi magunk pedig imádjuk a dopamint, így egyre többre van belőle szükségünk. Természetes hát, hogy újra és újra megismételjük azt, amivel megkapjuk azt. A dopamin ráadásul leginkább akkor árasztja el agyunkat, amikor magunkról beszélhetünk. A valódi, személyes beszélgetések esetén ennek aránya mindössze 30-40%, azonban a közösségi médiában állandóan magunkról mesélünk. Ebben az esetben az arány akár 80% is lehet – elég sok idő arra, hogy meséljünk az eredményeinkről és céljainkról.
 
 
 
Hogyan alakul a közösségi média függőség
 
A közösségi média függőség leginkább akkor válik problémává, ha már amolyan megküzdési stratégia lesz a stressz, rosszkedv, magány érzése ellen. Általa megkaphatjuk azt a fajta örömöt és elismerést, amit a valódi életben talán nem, ezért egyre többet és többet használjuk. Ez azonban egy ördögi kör – minél többet vagyunk online, annál jobban elhanyagoljuk valódi kapcsolatainkat. Ennél fogva a való világból egyre kevesebb örömhöz jutunk, ami arra késztet minket, hogy többet legyünk online, és így tovább.
 
A magány érzése miatt menekülhetünk a közösségi média használatba, azonban ez valódi kapcsolataink elhanyagolásához vezethet. A közösségi média hatására elkezdhetünk kevésbé figyelni a munkában, hiszen inkább a telefont nyomkodjuk. Elhanyagoljuk az edzést, hiszen inkább a kanapén pörgetjük a hírfolyamot, ami hatására magányosnak, „kövérnek”, elégedettlennek érezhetjük magunkat, így még többet használjuk a közösségi felületeket. Ez okoz pszichológiai függőséget, és kényszerít minket a mértéktelen használatra.Nézzünk egy gyors tesztet arra, hogy mi magunk függők vagyunk-e!
 
Gondold át, naponta mennyi időt szánsz a közösségi média felületekre.
 
Gyakran találkozol azzal az érzéssel, hogy gyorsan megnézed, mi történik az online világban?
 
Reggel az első dolgod, hogy csekkold az oldalaidat, és lefekvés előtt pedig az utolsó?
 
Szoktál tartani offline napokat, amikor hanyagolod a közösségi médiát, de utána bepótolod a kiesett időt?
 
Van, hogy megfogadod, hogy kevesebbet használod, de mégsem tudod betartani?
 
Találkoztál már azzal a jelenséggel, hogy volt valamilyen problémád, de nem tudtad, hogyan oldd meg, és ezért inkább leültél a telefonodat nyomkodni?
 
Szorongsz, ha sokáig nem tudsz ránézni a közösségi média platformokra?
 
Amennyiben legalább 3 kérdésre, igennel válaszolsz, akkor felmerülhet a gyanú, hogy közöségi média függőséggel küzdesz. Ahhoz, hogy ezt legyőzhesd, érdemes lehet kikapcsolni az értesítéseket, és számolni, hogy óránként mindössze egyszer nézed meg a platformokat. Hasznos lehet még, ha éjszaka a nappaliban hagyod a telefonodat, valamint kijelölsz magadnak időszakokat, amikor egyáltalán nem használod. Például, ne vidd magaddal a megbeszélésekre, vagy rakd „ne zavarjanak” állapotba munka közben. Ezáltal a koncentráció is könnyebbé válik.
 
 
 
Nem tudok koncentrálni a munkám során
 
Biztosan mindannyian szembesültünk már azzal a problémával, hogy egyszerűen nem tudunk koncentrálni a munka során. Ez a home office során csak felerősödött, hiszen már családtagjaink és a házimunka is megnehezíthette a koncentrációt. Előző cikkünkben már rengeteg tanácsot kaphattál a koncentráció megtartásáról, azonban most bővebben szeretnénk kitérni a közösségi média akadályáról.
 
A tanárok 85 százaléka gondolja úgy, hogy a mai digitális világ egy túl könnyen eltéríthető figyelemmel rendelkező generációt eredményezett. A tinédzserek 45 százaléka pedig mindig online van és elérhető. Mindez ahhoz vezet, hogy a figyelmi időnk egyre rövidebb, ma már mindössze néhány másodpercig vagyunk képesek egy dologra figyelni. Hogyan tudnánk akkor koncentrálni a feladatainkra?
 
A legjobb, ha munkaidő alatt kikapcsoljuk az értesítéseket, „ne zavarjanak” állapotba tesszük a telefont. Ha internet sem szükséges, akkor pedig az internetről is csatlakozzunk le. Mindez azért fontos, mert tudjuk, hogy a folyton felugró chat elvonja a figyelmünket a munkáról. Ebből adódóan lehet, hogy amit képes lennél 3 óra alatt elvégezni, az végül 5 órába telik.
 
A FoMo-t nehéz legyőzni, ezért a legjobb, ha nem kapunk értesítéseket, így nem is látjuk, miből maradunk ki. Jó megoldás amolyan jutalomként használni a közösségi média felületeket, vagyis. ha ezt a feladatot elvégzem, akkor ránézek az Instagram falamra. Ennek azonban korlátozott időt kell szabni, tehát maximum 10 percet érdemes beállítani. Ha a koncentráció készségünk nő, akkor a teljesítményünk is azzal együtt növekszik.
 
Összefoglalás
 
A közösségi médiának megvannak a maga előnyei. Sikeresebben tartunk fenn távolabb élő emberekkel kapcsolatot, gyorsabban tudunk általa reagálni különböző eseményekre, és bepillantást nyerünk mások életébe. Nem utolsósorban pedig az olykor elérhetetlennek tűnő sztárokat is és közelebb hozza hozzánk.
 
Érdemes azonban a káros hatásairól is beszélni. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a túlzott használat károsítja önértékelésünket. A társas hasonlítgatás az emberi természetünk része, azonban a közösségi média világában semmi sem az, aminek látszik. Ha pedig olyanokhoz hasonlítjuk magunkat, amely dolgok, emberek, életek nem is valódiak, akkor érzelmeink irigységben és féltékenységben nyilvánulnak meg. Éppen ezért nem szabad hagynunk, hogy befolyásoljanak minket a saját életünkről alkotott véleményünkben.
 
Akárcsak a drogok vagy alkohol esetén, a közösségi média is vezethet addikcióhoz. Amennyiben úgy gondoljuk, hogy ebben keresünk vígaszt, és a valódi kapcsolataink rovására megy a használata, akkor ideje segítséghez fordulnunk. Az internetes zaklatás bármilyen korosztályban megjelenhet, de legfőképp a gyerekekre és a tinédzserekre jelent veszélyt. A kialakuló személyiségük nagymértékben károsodhat, valamint akár depresszióhoz is vezethet.
 
Nemcsak önértékelésünket, de munkahelyi teljesítményünket és a kapcsolatainkat is tönkre teheti. A koncentráció legnagyobb ellensége a folyamatos értesítések beérkezése és a chat. Érdemes magunkat munka során lekapcsolni az internetről, offline üzemmódra kapcsolni. Ezáltal teljesítményünk is megnőhet, és könnyebben elvégezhetjük feladatainkat.
 
A félelem, hogy kimaradunk valamiből, vagyis a FoMo mindannyiunkban benne van, a social media inkább csak felerősítette azt. Stabil értékrenddel, és világos célokkal azonban ellenállhatunk a nyomásnak, hogy folyton csekkoljuk az oldalunkat.
 
A mértékletes használat a kulcs ebben az esetben is. Próbáljuk meg ne arra pazarolni a drága időnket, hogy mások életét követjük. Napi fél óra is elég belőle, nem kell az átlag közel 2 és fél órát elhasználni rá. Inkább legyünk szeretteinkkel, sportoljunk, hogy ugyanazt a dopamin löketet megkaphassuk, amelyet a közösségi média használatától várunk.
 
  
 
== Tippek ==
 
== Tippek ==

A lap jelenlegi, 2024. április 17., 03:50-kori változata

[szerkesztés] Hogyan kell jegyzetelni?

Jegyzetelni.jpg

Az évek alatt számos olyan helyzetbe kerülhetünk akár tanulmányaink, akár munkánk során - például egy-egy konferencia alkalmával -, amikor az elhangzott dolgokról jegyzetet kell készítenünk. A jegyzetelés helyes technikája, azért olyan fontos, mert a leírtak legtöbbször arra szolgálnak, hogy azok alapján később kellőképpen vissza tudjuk idézni az elhangzottakat.

[szerkesztés] Lépések

  1. Gyakorlás teszi a mestert! A helyes jegyzetelés képessége az értő olvasáshoz kapcsolódik elsősorban, ezért a fejlesztést is érdemes itt kezdeni. Gyakorlásképpen hasznos lehet félig szakmai és tudományos cikkek vagy épp könyvfejezetek tartalmának kijegyzetelése. Mivel egy könyv otthoni jegyzetelése esetén több ideje van az embernek, és bármikor vissza is lehet térni, ha valamit nem értünk. Ez egy jó tréning az elmének, hogy ráálljon a megértés és jegyzetelés helyes technikájára, így utána sokkal könnyebb lesz követni és jegyzetelni az élőbeszéd gyorsaságú szöveget is.
  2. Különítsük el a lényegest a lényegtelentől! A jegyzetelésben az a legnagyobb szellemi munka, és általában egyébként ezen áll vagy bukik is a dolog, hogy az összefüggő szövegből valaki képes-e leszűrni a lényeget, függetlenítve magát a körítéstől. Így lesz tömör, átlátható és logikus az általunk készített jegyzet is!
  3. Koncentrálj! A jegyzetelés egyik elengedhetetlen alapfeltétele a teljes figyelem és koncentráció, mivel ha elkalandozunk vagy megpróbálunk egyszerre több mindenre figyelni a jegyzetelés mellett, akkor könnyen elveszhetnek információk, mely nélkül nehéz lesz tovább göngyölíteni a fonalat.
  4. Sose veszítsük el a fonalat! A jegyzetelés szimbolikusan olyan mintha egy nagyon vastag gombolyagot próbálnánk az elejétől kezdve a végéig felgöngyölíteni, ez viszont csak úgy megy, ha mindig pontról-pontra, a szálat el nem engedve jegyzeteljük le a dolgokat. Gyakorlatban ez annyit tesz, hogy mindig kapcsolódjanak egymáshoz a leírtak, és visszaolvasva azonnal legyen gyanús, ha ez mégsem így van!
  5. Szedjük pontokba a gondolatokat! A jegyzetkészítés logikusságának és fonalmegtartásának egyik legjobb eszköze, ha valamilyen formában pontokba szedjük és összekötjük azokat a dolgokat, melyeket leírunk. Vannak olyanok, akiknek inkább asszociatív gondolkodásuk van, nekik inkább a horizontális, általában körkörös vonalvezetésben haladó jegyzetelés típus való jobban, míg a lineáris gondolatvezetésűek jobban járnak, ha vertikálisan elhelyezve, számozással vagy egyéb alárendelő jelezésekkel kötik össze gondolatfoszlányaikat. A lényeg, hogy később könnyen vissza tudják fejteni, bármelyik utat is választják.
  6. Készítsünk ábrákat! A gondolatvezetésen túl az is nagyon fontos, hogy valaki inkább a szövegalapú vagy a képalapú gondolkodást részesíti előnyben. A képalapú gondolkodók mindig készítsenek ábrákat, mert nekik ez a legfőbb logikai eszközük, de a szövegalapot kedvelők is bátran alkalmazhatják szemléltetésnek az ábrákat. Ráadásul sokszor rengeteg időt lehet spórolni az ábrákkal, a szöveg leírásához képest.
  7. Használjunk ikonokat és szimbólumokat! A logikai kapcsolódás vázolásában gyakran jelentős idő spórolható meg, ha szavak és mondatok helyett ikonokat és szimbólumokat használunk! (Például: --> ; (); //) De arra vigyázni kell, hogy ne essünk túlzásba, és ne menjenek az érthetőség rovására!
  8. Soha ne feledkezzünk meg a példákról! Az előadásokban vagy olvasmányokban elhangzó szemléletes példákat mindig jegyezzük fel röviden, mert azok rengeteget segítenek majd a későbbi visszaidézésben és megértésben!
  9. Használjunk színes kihúzófilceket és tollakat, és ruházzuk fel őket jelentéssel! Ezek az eszközök nagyon sokat segíthetnek a tagolásban és a logikai kapcsolódások kialakításában, és később a visszaidézés során is nagy hasznát vehetjük majd, főleg a vizuálisan memorizálók.
  10. Keressük meg az arany középutat! Soha ne írjunk le folyószöveget és teljesen összefüggő mondatokat, kivéve, ha szó szerinti idézésre van szükség! A szó szerinti jegyzetelés csak lassítja és nehezíti a jegyzetelést. De sok esetben a sima kulcsszavak sem elegek, mivel jegyzeteléskor gyakran úgy tűnik, mintha tudnánk, mit jelentenek az összefüggéstelen szavak és rövidítések, de pár hónap múltával már képtelenek leszünk visszaidézni azok jelentését. Hosszabb szókapcsolatokkal, szóösszetételekkel, pár szavas főbb mondatrészeket (alany állítmány, tárgy) tartalmazó gondolatokat jegyzeteljünk le, a felesleges kiegészítések elhagyásával!
  11. Soha ne féljünk kérdezni! Mindig bátran kérdezzünk vissza, hogy biztosan jól értjük-e az elhangzottakat, ha pedig nem értünk valamit, merjünk újra rákérdezni, mivel ez mindig kisebb szégyen, mint a csöndes értetlenség egy ember szemében.

[szerkesztés] Tippek

  • Ha valaki jól megtanul lejegyzetelni dolgokat, az sokat segít későbbi prezentációi elkészítése során is abban, hogy mások számára, érthető és könnyen felhasználható jegyzeteket készítsen az előadása anyagából.
  • Kézzel vagy géppel? Mindenki máshogy szereti, de a géppel jegyzetelés csak annak ajánlott, aki kellőképpen pontosan és gyorsan tud gépelni, anélkül, hogy ehhez jelentős koncentrációra lenne szüksége, ami elveszi a figyelmét a mondanivaló tárgyáról.

[szerkesztés] Amire szükséged lehet

  • koncentráció
  • színes tollak és kihúzófilcek
  • kellő mennyiségű papír vagy jegyzetfüzet

[szerkesztés] Figyelmeztetések

  • Ha már ránézésre is átláthatatlan az egész jegyzet, amit készítettünk, akkor később még rosszabb lesz a helyzet, ezért tisztázzuk le még egyszer, amíg még friss az élmény!
  • Soha ne adjuk fel! Soha ne fogadjuk el magunkban, hogy én nem tudok jegyzetelni! Ez a képesség is fejleszthető, az viszont későbbiekben még nagy hiányosságokat jelenthet, ha valaki nem képzi magát ezen a téren.
  • Írjunk olvashatóan, mert különben semmi értelme a jegyzetnek!

[szerkesztés] Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

Bianka, Hogyankell