Halálozáskor eljárni

Innen: Hogyankell.hu

Hogyan kell halálozás esetén eljárni?

Gyertyalang.jpg

Amikor egy közeli hozzátartozónk távozik az élők sorából, a halálesettel kapcsolatos hivatalos ügyekkel szeretnénk legkevésbé foglalkozni. Mégis elkerülhetetlen a temetkezéshez szükséges folyamatok elindítása. Az alábbiakban röviden összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy ezzel is segítsük a gyászolókat.

Lépések

  1. A törvény értelmében a halál bekövetkeztét minden esetben halottvizsgálattal kell megállapítani. A halottvizsgálati jegyzőkönyv kiállítása előtt vagy közben már érdemes végiggondolni, hogy milyen módon kívánják a hozzátartozók eltemetni szerettüket (lásd alább). Az elhalálozás helyszínétől függ, hogy mit kell tenni:
    1. Otthon történt elhalálozás esetén: Elsőként a háziorvost, vagy rendelési időn kívül az ügyeletes orvost kell értesíteni, akinek a bejelentést követő 6 órán belül kötelessége a helyszínen megjelenni. Az orvos jogosult a halál beálltának megállapítására. Ha a halál oka egyértelmű, kiállítja a halottvizsgálati bizonyítványt; ha nem, akkor elrendeli a boncolást. Ezt követően a hozzátartozóknak (vagy amennyiben ők nem képesek erre, a helyszínen tartózkodó orvosnak) fel kell vennie a kapcsolatot egy kegyeleti szolgáltatóval, hogy legkésőbb 16 órán belül megtörténjen az elhunyt testének elszállítása. Fontos tudni, hogy az elszállítás előtt a nemesfém vagy annak vélt ékszereket le kell venni a holttestről.
    2. Kórházban, egészségügyi intézményben történő elhalálozás esetén: Az intézmény ilyenkor általában telefonon értesíti a legközelebbi hozzátartozót, akivel azt is tudatja, melyek a legfontosabb teendők. Általában az elhunytat utoljára kezelő orvost vagy a betegfelvételi irodát kell felkeresni, ahol kiadják az elhunyt személyes tárgyait, a személyi igazolványát, valamint kiállítják a halálozási lapot, az elsődleges halottvizsgálati bizonyítványt és a halálozásról szóló jegyzőkönyvet. Itt tájékoztatnak arról is, hogy hol és mikor végzik a boncolást – illetve mikor adják ki az ezt követően kiállított, végleges halottvizsgálati bizonyítványt.
    3. Munkahelyen, közterületen, közlekedési eszközön történő (rendkívüli) elhalálozás esetén: Ebben az esetben elsőként a rendőrséget kell értesíteni – ők hívják ki az illetékes orvost, akinek két óra áll rendelkezésre a szükséges vizsgálatok elvégzésére.
  2. A halottvizsgálati bizonyítvány (illetve a többi okirat) kiállítása után bejelentést kell tenni a halálesetről az annak helye szerint illetékes anyakönyvi hivatalban – tehát ha a tragédia nem az elhunyt lakhelyén, hanem egy másik városban történt, akkor ez utóbbi település hivatalában. A bejelentésnek legkésőbb a halálesetet követő első munkanapon meg kell történnie. Kórházban történt elhalálozáskor az intézmény vezetője végzi el, más esetben a temetkezési vállalat megbízás alapján is tud intézkedni – ha mégis a hozzátartozó teszi meg a bejelentést, mindenképp magával kell vinnie a személyét igazoló dokumentumokat.
  3. Az anyakönyvi hivatal a bejelentés alapján (illetékmentesen) kiállítja a halotti anyakönyvi kivonatot. Ehhez az alábbi iratokra van szükség (ezek egy részét a bejelentést követően is be lehet mutatni, illetve helyben hivatalos másolatot kérni):
    • halottvizsgálati bizonyítvány,
    • elhalálozásról szóló jegyzőkönyv (ha kórházban történt az elhalálozás),
    • az elhunyt személyi igazolványa,
    • az elhunyt lakcímét igazoló hatósági kártya,
    • az elhunyt születési anyakönyvi kivonata,
    • ha az elhunyt házas volt, a házassági anyakönyvi kivonat,
    • ha az elhunyt elvált, a válást igazoló okirat,
    • ha az elhunyt özvegy volt, a korábban elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata.
  4. A halottvizsgálati bizonyítvány birtokában már el lehet kezdeni a temetés megszervezését. Ennek teljes körű lebonyolítását vállalja a legtöbb temetkezési vállalat (beleértve az anyakönyvi hivatalban történő ügyintézést, a holttest szállítását stb.), ezért érdemes eggyel felvenni a kapcsolatot röviddel a haláleset bekövetkezése után. A temetésről sorrendben az alábbi személyeknek kell gondoskodnia:
    1. aki a temetést (az elhunyttal kötött) szerződésben vállalta,
    2. akit az elhunyt végrendelete erre kötelez,
    3. végrendelkezés hiányában az elhunyttal a halálozása előtt együtt élő házastárs vagy élettárs,
    4. az elhunyt más közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint.
  5. A temetéssel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés a temetkezés módjának és helyszínének kiválasztása. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat kell mérlegelni:
    • Hagyományos sírhelyre történő (akár koporsós, akár urnás) rátemetés, illetve sírboltba történő koporsós temetés esetén az ÁNTSZ-től sírnyitási engedélyt kell kérni, amely illetékköteles (ezt a temetkezési szolgáltató általában beszerzi). Amennyiben a sírhelyre az elmúlt 25 évben temetkeztek, a korábbi elhunyt exhumálásához és szükség esetén hamvasztásához a halotti anyakönyvi kivonat és a halottvizsgálati bizonyítványnak a halál okát tartalmazó példánya is szükséges.
    • Hamvasztásos temetés esetén a halottvizsgálati bizonyítványban szerepelnie kell a hamvaszthatóságot igazoló záradéknak (ezért ezt célszerű jelezni a halottvizsgálatot, illetve boncolást végző orvosnak). Amennyiben otthon történt az elhalálozás, a hamvasztási engedélyt az elhunyt lakhelye szerint illetékes ÁNTSZ adja ki.
  6. Amennyiben nem polgári, hanem egyházi szertartást szeretnének a hozzátartozók, akkor erről külön kell gondoskodni az adott egyház hivatalában (a temetkezési vállalat az ügyintézésnek ezt a részét általában nem vállalja). Amennyiben az elhunyt vagy családja korábban nem fizetett egyházi adót, akkor ezt a temetés előtt kell rendezni.

Tippek

  • Külföldi haláleset esetén olyan temetkezési vállalkozót érdemes felkeresni, aki nemzetközi ügyintézési tapasztalattal is rendelkezik.
  • Kórházban történt elhalálozás után általában végeznek boncolást. Ennek mellőzése érdekében a kezelőorvost és a patológust kell felkeresni. Amennyiben ők a boncolást javasolják, de a hozzátartozók személyes vagy vallási okokból továbbra is ennek mellőzését szeretnék, az egészségügyi intézmény vezetőjénél nyújthatnak be fellebbezést. Ilyen esetben egy szakértő bizottság bírálja el a kérést.
  • Az anyakönyvezést legfeljebb harminc napra lehet elhalasztani, ha a bejelentéskor valamennyi anyakönyvi adat nem áll rendelkezésre, de a hiányt előre láthatóan pótolni lehet. Ilyenkor az anyakönyvvezető igazolást ad, amelynek alapján megkezdhetők a temetkezéssel kapcsolatos előkészületek.

Amire szükséged lehet

  • Lelkierő
  • Hozzátartozók, barátok segítsége

Figyelmeztetések

  • Ha a temetésről több személy gondoskodik, és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak hamvasztás nélkül történhet.
  • Az eltemetés módját és helyét illetően az elhunyt életében tett rendelkezéseit az eltemettető köteles tiszteletben tartani és teljesíteni (ha ez nem ró rá aránytalanul nagy terhet).
  • A részletes boncolási jegyzőkönyvet csak a kezelőorvos vagy a kórházi osztály kapja meg, amennyiben a hozzátartozó is igényt tart egy másolatra, azt írásban kell kérvényeznie.
  • Amennyiben az elhalálozás baleset, gyilkosság vagy öngyilkosság következménye, igazságügyi orvostani boncolást kell végezni, és a hamvasztáshoz a rendőrség engedélye is szükséges.
  • Koporsós temetés esetén az elhunytat a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítását követő 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha a holttest hűtése biztosított (ilyenkor 8-15 napon belül szükséges a temetés).
  • Hamvasztásos temetés esetén az eltemettető kívánságára az urnát kiadják, és az bármely olyan ingatlanon vagy temetkezési emlékhelyen elhelyezhető, ahol a tulajdonos, illetve az ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti kívánalmak biztosíthatók. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy a talajba bemosódjanak. Temetőn kívül a hamvak csak a tulajdonos hozzájárulásával szórhatók szét.
  • Ha az elhunyt rendelkezett biztosítással, akkor a haláleset tényét a biztosító felé is 15 napon belül jelezni kell.
  • Az OEP csak az országon belül, nem fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben elhunyt személy esetében és csak az orvosi rendelvényre történő, kórboncolási céllal végzett halottszállítás költségeit téríti meg. A korábbi, állami temetési segély helyett jelenleg az önkormányzatnál lehet támogatást igényelni a temetkezés költségeinek kifizetéséhez.

Források, hivatkozások

Az oldal szerzői

JViki