Egy autista gyermekkel viselkedni forrásának megtekintése

== Lépések ==
# Az autista gyerek elsősorban gyerek, ezért bánj is úgy vele! Ne ez alapján ítéld meg kizárólag, ez olyan mintha valakit csak az alapján ítélnénk meg, hogy szőke vagy szemüveget visel. Ha emiatt lekezeled a gyereket, ő nem fog igyekezni…
# A túl sok inger zavaró, legyünk erre tekintettel! Az autizmussal élő gyermekek számára olyan látványok, szagok, hangok vagy ízek is feltűnnek, amik számunkra lehet, hogy nem. Ez nekik akár fájdalmas is lehet, ami ellen visszahúzódással vagy makacssággal védekeznek. Míg mondjuk mi egy bevásárlóközpontban hallunk némi háttérzajt, az autista gyermek hallja több tucat ember beszédét, a zenét, a pénztárgépeket, a húsdarálót, a bevásárlókocsik nyikorgását. És még ott van az a sok szag és látvány. Ugye milyen nehéz lehet ez? 
# Értsük meg a különbséget aközött, ha valamit nem akar csinálni, és ha valamit nem képes megcsinálni! Az autizmussal élő gyermekek számára nehéz megérteni az elvont és kifejezésekkel teli mondatokat. Egyszerű szavakkal magyarázzuk el, hogy mit szeretnénk, ha megcsinálna. Így sokkal könnyebben engedelmeskedik. Tehát ahelyett, hogy megkérdeznénk, hogy „Tomi, nem gondolod, hogy épp itt lenne az ideje, hogy abbahagyd a tanulást, mert már kész a sült hús?”, mondjuk neki: „Tomi, kérlek, tedd a könyvet az asztalra. Most kell ebédelni.”
# Konkrétan beszéljünk! Hagyjuk a szójátékokat, a metaforákat, célzásokat vagy árnyalatokat. Ahelyett, hogy azt mondjuk, hogy „Évi nincs a helyzet magaslatán”, mondjuk inkább, hogy „Évinek nehezen sikerül megoldania”.
# Legyünk türelmesek, figyeljünk a testbeszédére! Az autizmussal élő gyermek nehezen fejezi ki érzéseit, mert nem találja a szavakat. Gyakran egyszerűen képtelen elmondani, mit szeretne, máskor pedig például könyvekből idéz, hogy hiányosságait kompenzálja, de nem feltétlenül érti azt a kifejezést, amit használ. Ezért figyeljünk oda a különféle jelekre, a testbeszédére, hogy megértük, mit szeretne.
# Mutasd is meg, hogy mit csináljon! Ha kell, többször is. Mivel az autizmussal élő gyermekek nagyon vizuálisak, ezért segít számára, ha nem csak elmondjuk számára, hogy mit szeretnénk, ha tenne, de meg is mutatjuk. Nagy segítség számára a vizuális napirend.
# Abból induljunk ki, amit a gyermek meg tud csinálni, ne pedig abból amire nem képes! Ha új dolgot próbál ki, ne feltételezzük azt, hogy képtelen lesz megtenni, ehelyett bíztassuk. S ne felejtsük, általában nem egy jó megoldás van!
# Segítsünk a kapcsolatteremtésben!
#* Bátorítsuk a többi gyereket, hogy vegyék be olyan játékba, aminek egyértelmű eleje és vége van. 
#* Segítsünk az érzelmek kifejezésében. Ha például Kata leesik a hintáról, lehet, hogy nevet, de nem azért, mert viccesnek tartja, csak épp nem tudja, hogyan kellene reagálni. Tanítsuk meg rá, hogy megkérdezze: „jól vagy?”
# Szeressük feltételek nélkül! Mi sem lettünk pont olyanok, mint a szüleink szerették volna. Ne ezen gondolkodjunk, hanem fogadjuk el az autizmussal élő gyermekeket olyannak, amilyenek. Gondolkodjunk el, hogy mennyi jó tulajdonságuk van.