„Az aflatoxin okozta betegségek ellen védekezni” változatai közötti eltérés

Innen: Hogyankell.hu

(Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell az aflatoxin okozta betegségek ellen védekezni? == A szobahőmérsékleten, zacskóban tárolt kenyér és minden egyéb pékáru már 24 óra után a pe…”)
(Nincs különbség)

A lap 2013. november 11., 15:00-kori változata

Hogyan kell az aflatoxin okozta betegségek ellen védekezni?

A szobahőmérsékleten, zacskóban tárolt kenyér és minden egyéb pékáru már 24 óra után a penész martalékává válik. Akkor is így van ez, ha szabad szemmel nem látjuk és az étkezés során nem érezzük a szürkés-zöldes bolyhos foltokat. Sőt, már maga a liszt is szennyezett lehet, hiszen ha penészes a gabona, akkor őrléskor bizony ez is belekerülhet a kenyérsütéshez használt lisztbe. Sajnos a forró sütő sem pusztítja el a penészt okozó gombákat. A sütés csak legyengíti őket, így kevésbé ártalmasak, de már egy nap alatt is képesek regenerálódni, ez pedig jelentős veszélyt jelenthet szervezetünkre. A penészgombák ugyanis mérgező anyagokat, ún. mikotoxinokat termelnek, amelyek komoly betegségek kialakulásáért lehetnek felelősek. Az egyik legnagyobb károkat okozó penészgombából származó méreganyag az aflatoxin, amely maradóan káros az egészségre. Cikkünkben ismertetjük, és tanácsokat adunk káros hatásainak elkerüléséhez.


Lépések

  1. Mit kell tudni az aflatoxinról?
    1. Az aflatoxin a leghírhedtebb a penészgombák által termelt mérgek közül. A gombamérgek többsége rákkeltő, károsítják a vesét és a májat, termékenységi zavarokat, vérzést és ödémákat válthatnak ki, gyengítik a szívet, valamint ideg- és immunrendszeri zavarokat okozhatnak. Az aflatoxin főként a májra veszélyes, egész egyszerűen megöli a máj bizonyos részeit.
    2. Ha valaki megeszik egy kétnapos zsemlét vagy egy penészpöttyös paradicsomot, még nem lesz baja. Azonban ha rendszeresen és nagyobb mennyiségben fogyasztunk penészes ételeket, ártunk magunknak, sőt a rák kialakulásának esélyét is növeljük, anélkül hogy ezt észrevennénk. Az aflatoxin súlyos, életveszélyes hatása ugyanis a legtöbb esetben csak évekkel később mutatkozik meg, lassan és kitartóan mérgezi a testet. Az aflatoxin bizonyítottan felelős bizonyos daganatos megbetegedések (pl.: nyelőcsőrák, májrák) kialakulásáért.
    3. Aflatoxin főként kenyér- és tésztafélékben, földimogyoróban, diófélékben, szójában, rizsben, kölesben, kukoricában, babban fordul elő, de aflatoxinnal szennyezett lehet a narancslé, a bor, az ecet, a paprika, de még a tej is.
  2. Mit tehetünk az aflatoxin káros hatásai ellen?
    1. Tegyük hűtőszekrénybe a pékárukat, még a frisseket is! A hűvös környezet lelassítja a penészgomba spóráinak szaporodását, ezáltal az aflatoxinok termelődését is.
    2. Ne fogyasszuk el a penészes vagy penészgyanús élelmiszereket! Ezek elfogyasztásával károsítjuk az egészségünket, és növeljük a rák kialakulásának kockázatát.
    3. Erősítsük az immunrendszerünket! Ez azért fontos, mert ha védekező rendszerünk nem elég erős – és éveken keresztül tudtunkon kívül aflatoxinnal mérgezzük szervezetünket – , akkor az nem tud megfelelően védekezni az aflatoxin okozta lehetséges betegségekkel szemben. Az egészséges életvitel, a sok gyümölcs és zöldség, a magas rosttartalmú élelmiszerek és táplálékkiegészítők fogyasztása, valamint a félévenkénti méregtelenítés nagyban hozzájárul az immunrendszerünk tökéletesítéséhez.

Tippek

  • Az aflatoxin főként a májat mérgezi, de ha nem túl erős a mérgezés, és időben kiderül az aflatoxin jelenléte, akkor a méreggel terhelt máj C-vitaminnal még helyrehozható.
  • Hogyan kell erősíteni az immunrendszert?

Amire szükséged lehet

  • a felsorolt tanácsok betartása

Figyelmeztetések

  • Ha az aflatoxinok a penészből egyszer már belekerültek az élelmiszerbe, akkor azokat eltávolítani már nem lehet! A penészfolt egy mozdulattal ugyan kivágható az ételből, de a méreganyagai az ételben maradnak!
  • A szervezetben a penész által termelt méreganyagok nagyon sokáig jelen vannak anélkül, hogy problémát okoznának. Az általuk okozott károsodás legtöbb esetben csak évek múltán jelentkezik!

Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

Dr. Kacsó Kornélia