Főmenü megnyitása

Hogyankell.hu β

Őssejtet adományozni

A lap korábbi változatát látod, amilyen Kiscsillag (vitalap | szerkesztései) 2011. november 3., 10:46-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell őssejtet adományozni? == Fájl:ossejt_adomanyozas.jpgAz őssejtátültetést közel 40 éve alkalmazzák, általa segíthetünk rosszindulatú dagana…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Hogyan kell őssejtet adományozni?

Fájl:Ossejt adomanyozas.jpgAz őssejtátültetést közel 40 éve alkalmazzák, általa segíthetünk rosszindulatú daganatos betegségekben, veleszületett és szerzett csontvelő-elégtelenségekben, öröklött immunhiányos állapotokban és egyes anyagcsere-betegségekben szenvedő embertársainkon. Ma már arra is van lehetőség, hogy lényegében egy egyszerű véradással őssejtet adományozzunk – érdemes megfontolni, hiszen egy kis tűszúrás elviselésével életeket menthetünk meg.

Lépések

  1. Milyen típusú átültetések vannak? Az allogén átültetés során a beteg egy másik személytől kapja az őssejteket, míg autológ átültetés esetében a páciens gyógyulását célzó kemoterápia után saját, korábban levett őssejtjeit kapja vissza?
  2. Milyen forrásból származhatnak a vérképző őssejtek? A csontvelőből, a keringő vérből és ritkán a köldökzsinórból.
  3. Honnan lehet őssejtet kapni? Elsőként többnyire olyan családtagot igyekeznek találni, akivel a beteg szöveti antigén típusban (HLA) egyezik. Ha nincs ilyen ( az esetek 60-70%-ában), hazai és nemzetközi donorbankokhoz lehet fordulni, ez azonban felettébb időigényes folyamat. Szintén egy lehetőség a köldökvér bank.
  4. Mikor végzik az átültetéseket? Az alapbetegség nyugalmi állapotában lehet a legnagyobb gyógyulási eséllyel elvégezni. A donorsejtek megtapadásáig, azaz 2-3 hétig a betegnek nincsenek fehérvérsejtjei, így igen komoly immunhiányos állapot lép fel, mely esetében egy-egy fertőzés akár a páciens életébe is kerülhet. Ezért steril körülmények között ápolják. A teljes gyógyulás azonban hónapokig, évekig eltarthat.
  5. Ki adományozhat őssejtet? Őssejtet a 18-45 év közötti egészséges emberek adományozhatnak, amennyiben legalább egyszer már adtak vért, és nyilatkozatban vállalják, hogy kiválasztása esetén őssejtet ad a világ bármely táján élő rászoruló beteg számára fajra, nemre, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül.
  6. Hogyan zajlik az adományozás?
    • jelentkezés a lakóhelyhez legközelebbi vérellátónál
    • véradás (ha korábban nem adott vért)
    • nyilatkozat aláírása
    • belgyógyászati és laboratóriumi (vérkép) vizsgálat
    • HLA-tipizálás: a donor szövettípusának meghatározása
    • őssejtdonor-regisztráció
    • kiválasztás esetén (ennek esélye évente egy a tízezerhez) további laboratóriumi vizsgálatok következnek, mely során tovább pontosítják a szövettípust
    • ha az adományozó a további vizsgálatok alapján is alkalmas egy adott beteg számára, megtörténik az őssejtek levétele, melynek módjáról a donor dönthet:
      • őssejtnyerés vérből: néhány napos gyógyszeres előkészítést követően, műtéti beavatkozás nélkül, járóbeteg szakrendelőben a közel négyórás, véradáshoz hasonló folyamat során a vérből speciális eljárással kiszűrik - a növekedési faktor hatására - a csontvelőből kiszabaduló, keringő őssejteket.
      • őssejtnyerés csontvelővétellel: a hátsó csípő¬lapátból csontvelőt vesznek, steril műtőben, altatásba, vagy ge¬rincvelői érzéstelenítéssel. A beavatkozás 2-3 napos kórházi tartózkodást igényel.

Tippek

  • A köldökvér gyűjtése a születést követően feleslegessé vált méhlepényből és a hozzá tartozó, elvágott köldökzsinórból történik, tehát teljesen veszélytelen mind az anya, mind újszülött gyermeke számára. A lefagyasztott, gyűjtött minta lehetőséget teremt donorral nem rendelkező személyek sikeres őssejt-átültetésére.
  • A humán leukocita antigéneket (HLA) arra használja a szervezet immunrendszere, hogy azonosítsa, mely sejtek tartoznak a szervezethez, és melyek nem. Az immunrendszer ezek segítségével ismeri fel és igyekszik elpusztítani az idegen sejteket, például a baktériumokat, a vírusokat, a daganatos sejteket és a transzplantátumokat.
  • Magyarországon az első őssejt-transzplantációt 1974-ben végezték el. Azóta több mint kétezer ilyen beavatkozás történt.
  • Jelenleg hazánkban öt egészségügyi intézményben végeznek őssejt-transzplantációt (Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórháza, BAZ Megyei Önkormányzat Gyermekegészségügyi Központ, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Debreceni Egyetem Egészségügyi Centrum, Szegedi Tudományegyetem II. Belklinika).

Adományozói nyilatkozatát bármikor, indoklás nélkül is visszavonhatja.

  • Jelentkezési szándékát a lakóhelyéhez legközelebbi vérellátóban jelezheti. A címet az OVSZ oldalán megtalálja.

Amire szükséged lehet

  • TAJ-kártya
  • személyi igazolvány
  • lakcímkártya
  • jó szándék

Figyelmeztetések

  • Csak akkor keltsünk reményt egy betegben a gyógyulásra, ha Ön, mint őssejtdonor, akkor is vállalja majd a beavatkozást, amikor valóban szükség lesz a segítségére.
  • Az őssejtadás önkéntes és térítésmentes. Amennyiben a behívással /donációval kapcsolatban költségek merülnek fel (pl.: utazási költség), azokat teljes egészében megtérítik.
  • Ha az időben kezelt leukémiás betegek őssejt-beültetést kapnak, 76 százalékuk meggyógyul, miközben a nem transzplantált betegeknél a gyógyulási arány csak 30 százalék.


Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

JViki, Kiscsillag