Őssejtet adományozni

Hogyan kell őssejtet adományozni?

Az őssejtátültetést közel 40 éve alkalmazzák, általa segíthetünk rosszindulatú daganatos betegségekben, veleszületett és szerzett csontvelő-elégtelenségekben, öröklött immunhiányos állapotokban és egyes anyagcsere-betegségekben szenvedő embertársainkon. Ma már arra is van lehetőség, hogy lényegében egy egyszerű véradással őssejtet adományozzunk – érdemes megfontolni, hiszen egy kis tűszúrás elviselésével életeket menthetünk meg.

Lépések

1. Milyen típusú átültetések vannak? Az allogén átültetés során a beteg egy másik személytől kapja az őssejteket, míg autológ átültetés esetében a páciens gyógyulását célzó kemoterápia után saját, korábban levett őssejtjeit kapja vissza?
2. Milyen forrásból származhatnak a vérképző őssejtek? A csontvelőből, a keringő vérből és ritkán a köldökzsinórból.
3. Honnan lehet őssejtet kapni? Elsőként többnyire olyan családtagot igyekeznek találni, akivel a beteg szöveti antigén típusban (HLA) egyezik. Ha nincs ilyen ( az esetek 60-70%-ában), hazai és nemzetközi donorbankokhoz lehet fordulni, ez azonban felettébb időigényes folyamat. Szintén egy lehetőség a köldökvér bank.
4. Mikor végzik az átültetéseket? Az alapbetegség nyugalmi állapotában lehet a legnagyobb gyógyulási eséllyel elvégezni. A donorsejtek megtapadásáig, azaz 2-3 hétig a betegnek nincsenek fehérvérsejtjei, így igen komoly immunhiányos állapot lép fel, mely esetében egy-egy fertőzés akár a páciens életébe is kerülhet. Ezért steril körülmények között ápolják. A teljes gyógyulás azonban hónapokig, évekig eltarthat.
5. Ki adományozhat őssejtet? Őssejtet a 18-45 év közötti egészséges emberek adományozhatnak, amennyiben legalább egyszer már adtak vért, és nyilatkozatban vállalják, hogy kiválasztása esetén őssejtet ad a világ bármely táján élő rászoruló beteg számára fajra, nemre, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül.
6. Hogyan zajlik az adományozás?
   • jelentkezés a lakóhelyhez legközelebbi vérellátónál
   • véradás (ha korábban nem adott vért)
   • nyilatkozat aláírása
   • belgyógyászati és laboratóriumi (vérkép) vizsgálat
   • HLA-tipizálás: a donor szövettípusának meghatározása
   • őssejtdonor-regisztráció
   • kiválasztás esetén (ennek esélye évente egy a tízezerhez) további laboratóriumi vizsgálatok következnek, mely során tovább pontosítják a szövettípust
   • ha az adományozó a további vizsgálatok alapján is alkalmas egy adott beteg számára, megtörténik az őssejtek levétele, melynek módjáról a donor dönthet:
     • őssejtnyerés vérből: néhány napos gyógyszeres előkészítést követően, műtéti beavatkozás nélkül, járóbeteg szakrendelőben a közel négyórás, véradáshoz hasonló folyamat során a vérből speciális eljárással kiszűrik - a növekedési faktor hatására - a csontvelőből kiszabaduló, keringő őssejteket.
     • őssejtnyerés csontvelővétellel: a hátsó csípő¬lapátból csontvelőt vesznek, steril műtőben, altatásba, vagy ge¬rincvelői érzéstelenítéssel. A beavatkozás 2-3 napos kórházi tartózkodást igényel.

Tippek

• A köldökvér gyűjtése a születést követően feleslegessé vált méhlepényből és a hozzá tartozó, elvágott köldökzsinórból történik, tehát teljesen veszélytelen mind az anya, mind újszülött gyermeke számára. A lefagyasztott, gyűjtött minta lehetőséget teremt donorral nem rendelkező személyek sikeres őssejt-átültetésére.
• A humán leukocita antigéneket (HLA) arra használja a szervezet immunrendszere, hogy azonosítsa, mely sejtek tartoznak a szervezethez, és melyek nem. Az immunrendszer ezek segítségével ismeri fel és igyekszik elpusztítani az idegen sejteket, például a baktériumokat, a vírusokat, a daganatos sejteket és a transzplantátumokat.
• Magyarországon az első őssejt-transzplantációt 1974-ben végezték el. Azóta több mint kétezer ilyen beavatkozás történt.
• Jelenleg hazánkban öt egészségügyi intézményben végeznek őssejt-transzplantációt (Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórháza, BAZ Megyei Önkormányzat Gyermekegészségügyi Központ, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Debreceni Egyetem Egészségügyi Centrum, Szegedi Tudományegyetem II. Belklinika).
• Adományozói nyilatkozatunkat bármikor, indoklás nélkül is visszavonhatjuk.
• Jelentkezési szándékunkat a lakóhelyünkhöz legközelebbi vérellátóban jelezhetjük. A címet az OVSZ oldalán megtalálja.

Amire szükséged lehet

• TAJ-kártya
• személyi igazolvány
• lakcímkártya
• jó szándék

Figyelmeztetések

• Csak akkor keltsünk reményt egy betegben a gyógyulásra, ha Ön, mint őssejtdonor, akkor is vállalja majd a beavatkozást, amikor valóban szükség lesz a segítségére.
• Az őssejtadás önkéntes és térítésmentes. Amennyiben a behívással /donációval kapcsolatban költségek merülnek fel (pl.: utazási költség), azokat teljes egészében megtérítik.
• Ha az időben kezelt leukémiás betegek őssejt-beültetést kapnak, 76 százalékuk meggyógyul, miközben a nem transzplantált betegeknél a gyógyulási arány csak 30 százalék.

Kapcsolódó források, hivatkozások

• Az őssejt-átültetésről
• Nem rokon donoros csontvelő és köldökvér őssejt-átültetések
• Őssejtbank
• OVSZ: Őssejtdonoroknak szóló információk

Az oldal szerzői

JViki, Kiscsillag