Idézni

Hogyan kell idézni?

Ha nem jelöljük vagy nem megfelelően jelöljük meg, hogy például egy dolgozatunkba más művéből idéztünk, vagy nem volt jogunk arra, hogy valamit a szerző engedélye nélkül felhasználjunk, akkor lényegében lopást követünk el, ezt nevezik plágiumnak. Az alábbiakban megnézzük, mire kell figyelni az idézésekkor mind helyesírási, mind jogszabályi szempontból.

Lépések

Jogi szempontból

1. A szabad felhasználású művekből a szerző engedélye nélkül is idézhetünk, azonban ennek is megvannak a maguk szabályai. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb törvényi rendelkezések az alábbiak:
   • "1999. évi LXXVI. törvény 33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően."
   • "(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra."
   • "34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti."
   • "(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja."
2. Az idézetek két fajtáját különböztetjük meg:
   • szószerinti idézés,
   • tartalmi idézés (parafrázis).

Helyesírási szempontból

1. Idézéskor idézőjelek („ ”) közé tesszük az idézet szöveget. Fontos, hogy az első idézőjel alul, a második felül helyezkedik el.
2. Ha idéző mondatot használunk, az állhat az idézet előtt vagy után, de közbeékelt is lehet, valamint az idézet is beékelődhet az idéző mondatba. Ilyen esetekben az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
   • Ha az idéző mondat az idézet előtt áll, akkor kettőspontot teszünk utána, pl.: És ekkor Éva a következőket mondta neki: "Tudja, hogy igazat mondok, de hajlandó bocsánatot kérni."
   • Ha az idéző mondat az idézet mögött áll, gondolatjelet teszünk közéjük. Pl.: "Bízunk benne, hogy a jövő évben megerősítjük piaci pozíciónkat" - mondta a vállalat vezetője.
   • Ha az idézetbe beleékelődik az idéző mondat, akkor előtte és utána is gondolatjelet használunk. Fontos, hogy az idéző jeleket csak az idézet elejére és végére tesszük ki. Pl.: "Jelenleg még nincsenek pontos adataink a vihar várható erősségére vonatkozóan - mondta a meteorológus. - Ugyanakkor folyamatosan végezzük a méréseket, és amint pontosabbat tudunk, megosztjuk azt a nyilvánossággal."
   • A fülembe cseng, amit Goethe mondott: “Amíg az ember törekszik valamire, hibázik is.”, és hiszem, hogy így van.

Tippek

• Ha például szakdolgozatot írunk, mindig kérdezzünk rá a konzulensünknél is, hogy van-e valamilyen különleges elvárás az idézéssel kapcsolatban.

Amire szükséged lehet

• A jogszabályok ismerete.
• Az idézés helyesírási szabályainak betartása.

Figyelmeztetések

• Ne feledd, lopni nem szép dolog!

Kapcsolódó források, hivatkozások

• Dr. Gőcze István: A szakirodalmi idézések és hivatkozások rendszere
• Net.jogtar: 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

Az oldal szerzői

DrnemethLAW.hu, Hogyankell, Kiscsillag