Megőrizni a gyerekek hitét az ünnepekben

Hogyan kell megőrizni a gyerekek hitét az ünnepekben?

A legtöbb gyerek számára az ünnep (főleg a Mikulás, a karácsony vagy a húsvét) egyet jelent az azt körülölelő hagyományokkal, legendákkal és történetekkel, amelyek nélkül már akkor sem az igazi a hangulat, ha az ajándékozás szokása meg is marad. Ezért fontos sok szülő számára, hogy minél tovább megőrizze gyermeke számára az illúziót. Bár a „boldog tudatlanság” korszaka senkinél sem tart örökké, az alábbi tanácsokat követve talán tovább fog hinni a gyermek a Mikulásban, a Jézuskában vagy épp a Húsvéti Nyusziban.

Lépések

1. A legfontosabb, hogy a gyermek környezetében élők (legalább a szülők és a rokonság) tudjanak arról, hogy még nem akarjuk „felvilágosítani” a kicsit. Ha kell, nyomatékosan kérjük meg őket, hogy tartsák ők is ehhez magukat! Nem szerencsés, ha karácsony este a nagybácsi hangosan megkérdezi: „Mennyiért vettétek ezt a fát?”
2. Fontos, hogy a két szülő és a rokonság ugyanazt a hagyományt vagy történetet ismerje és fogadja el, mint amit a gyermek kicsi korától hallott és megismert. Ha például az anyuka azt meséli a kicsinek, hogy a karácsonyfát a Jézuska hozza, akkor a nagymama ne kontrázzon, hogy ez nem igaz, mert a Jézuska még csecsemő, a fáról az angyalok gondoskodnak.
3. Számoljunk azzal, hogy a gyerek kérdezni fog! Ezekre a helyzetekre legtöbbször előre fel lehet készülni, de mindenképpen olyan választ adjunk, ami nem áll ellentétben az ünnephez kapcsolódó, bevett történetekkel. Ha például gyermekünk megkérdezi, honnan tudja a Mikulás, hogy melyik a kedvenc csokija, akkor nyugodtan mondhatjuk neki, hogy előre megírtuk levélben. Jó, ha tovább fűzzük a történetet: Ha iskolás leszel, majd te is írhatsz levelet… vagy: Jövőre majd együtt írunk, jó?
4. Ügyeljünk a részletekre, és ne keveredjünk ellentmondásokba! Ez – főleg nagyobb gyereknél, aki már sokat kérdez – egyre nehezebb lesz az idő múlásával, ezért az a legjobb, ha egy alaptörténethez ragaszkodunk.
5. Rejtsük el alaposan az ünnep kellékeit és az ajándékokat! Bár a legtöbb gyerek nagyon kíváncsi, valószínűleg inkább csalódni fog, ha húsvét előtt megtalálja valamelyik eldugott fiókban az ajándékba szánt kifestőt.
6. Őrizzük a titkot! A karácsonyfát lehetőség szerint ne a gyerek szobájában (vagy az ajtaja előtt) díszítsük fel, és ne vigyük magunkkal ajándékot venni (még akkor se, ha cipőre vagy ruhára gondoltunk). Ha a gyerek levelet ír, és válaszolunk, lehetőleg szépen írjunk és ne kövessünk el helyesírási hibát… Szüleink kisebb-nagyobb bakijait a végtelenségig lehetne sorolni, de a legfontosabb, hogy próbáljunk a gyerek fejével gondolkodni, és annak megfelelően cselekedni.

Tippek

• Lehetőleg ne apuka vagy valamelyik jól ismert rokon, szomszéd öltözzön be Mikulásnak, mert a gyerekek még a jelmezben is könnyen felismerik az illetőt.
• Van, amit egyáltalán nem kell racionálisan megmagyarázni! Nem feltétlenül kell belebonyolódnunk abba, hogy az amerikai filmekben miért a Mikulás hozza a karácsonyfát, amikor nálunk ez a Jézuska feladata.

Figyelmeztetések

• A legtöbb gyerek előbb-utóbb magától is rájön (vagy ha nem, hát a kortársaitól értesül róla), hogy bizony a szüleitől kapja az ajándékokat. Az a lényeg, hogy ilyenkor bízzuk a gyerekre, mi legyen. Ha egy év múlva is következetesen elutasítja a korábbi mítoszokat, akkor mi se erőltessük a dolgot. A legtöbben azonban még szeretnék a korábbiaknak megfelelően folytatni a hagyományokat, tovább hinni a mesékben. Nem baj, ha ilyenkor mi is belemegyünk a játékba – egyre nyilvánvalóbb módon „csak” játékba –, ahogy növekszik a gyermek, úgyis eltűnik majd ez a hangulat.

Amire szükséged lehet

• Egy stabil, jól megkomponált történet, amiben mindenki egyet ért, és amihez mindenki ragaszkodik
• Együttműködő és megértő rokonok, ismerősök
• Következetesség, kitartás, jó memória és egy kis talpraesettség

Források, hivatkozások

• Családi történetek és tapasztalatok

Az oldal szerzői

JViki