Verset elemezni

Hogyan kell verset elemezni?

Akár az érettségire készülünk, akár egy verset szeretnénk jobban megérteni, fontos, hogy tudjuk, milyen szempontok alapján, hogyan kell elemezni.

Lépések

1. Műelemzésünket három egységre tagoljuk, vagyis legyen bevezetés, tárgyalás, befejezés.
   • A bevezetésben általában elhelyezzük egy költőt a magyar vagy világirodalomban, esetleg stílustörténetileg, pályájáról ejtünk néhány szót, mint például milyen jellemző témái, műfajai, stílusa van. Ezeken belül helyezzük el magát a verset. Ez nagyjából 5-8 mondat legyen.
   • A tárgyalás során már maga az elemzés folyik. Ha egy kiemelt részét elemezzük a versnek, akkor ezt érdemes idézni, hogy látszódjon, mire is gondolunk pontosan. Ady Elbocsátó szép üzenet című versének elemzésekor például ez ekképpen szerepelhet: Megszégyeníti kapcsolatukat, kegyetlenségében meghazudtolja szerelmüket: „sohasem kaptam, el hát sohasem vettem”.
   • A befejezésnél összegezzük a korábban leírtakat, levonjuk a konklúziókat.
2. Amennyiben konkrét szempontokat kérnek a verselemzés során, ezeket okvetlenül vegyük bele. Ugyanakkor ez általában nem jelenti azt, hogy ne lehetne több szempontot is megvizsgálni.
3. Rendkívül fontos a vers stílusának elemzése, hiszen ezáltal egy átfogó képet kapunk az egész műről a formai, nyelvi és stilisztikai sajátosságok alapján. Az elemzés során vegyük figyelembe a költő egyéniségét, vagy hogy kinek szólt eredetileg az a vers.
4. A verselemzésnél az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:
   • A mű keletkezési körülményei. Például Arany János Letészem a lantot című verse a szabadságharc leverése után, az önkényuralom korában keletkezett, ezt fontos tudni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk.
   • A cím értelmezése, milyen viszonyban áll a szöveggel.
   • A vershelyzet értelmezése (a költő meghatározza saját helyzetét vagy a vers keletkezési körülményeit).
   • Műfaj, műfaji sajátosságok indoklással, esetleg más, már tanult versekkel összevetve említés szintjén.
   • A mű szerkezeti felépítése
   • A vers képrendszere
   • A mű alapgondolata, a kifejezett érzelem. Nem más szavakkal kell leírni a tartalmat, hanem értelmezni, ezt idézetekkel alátámasztani. Például: Arany János a Letészem a lantot című elégikus költeményében az utolsó versszak adja meg a mű alapgondolatát, a nemzet tragikus sorsa összefonódik saját életével és költészetével is: „Ha a fa élte megszakad, / Egy percig éli túl virága.”
   • Milyen tematikus egységek vannak a versben? Ezeken belül hogyan alakul a lírai én viszonya a témához, megidéz-e más költőket, verseket. Az egyes egységek tartalmi és formai jellemzői, a vers érzelmi íve.
   • A költemény hangulata, hangneme
   • A mű nyelvi kifejezőeszközei (hangok, szóhasználat, szószerkezetek, szóalkotás, mondatszerkesztés)
   • Stilisztikai formák, eszközök (szóképek, alakzatok, rímek és alliterációk)
   • Versforma, versritmus
   • A korstílus, a stílusirányzat, illetve azok jegyei
   • A mű kapcsolódási pontjai, hasonlóságok más versekkel
5. Fontos, hogy megtaláljuk a vers kulcsmondatát, ezt idézzük is.
6. Személyes véleményt indoklással, irodalmi stílusban írjunk.

Tippek

• Sokat tanulhatunk abból, ha mások verselemzését olvasgatjuk.

Amire szükséged lehet

• elemezni kívánt vers
• műfajok, stílusok, a háttérnek, a költő pályájának, a versformáknak és ritmusoknak az ismerete

Figyelmeztetések

• Az érettségi írásbelin 3-5 szempont szerepel a feladatban, melyeket mindenképpen kiemelten figyelembe kell venni.

Kapcsolódó források, hivatkozások

• Írásbeli érettségi
• Irodalmi műfajok
• Ady Endre szerelmi lírája verselemzésekkel

Az oldal szerzői

Hogyankell, Kiscsillag