Kezelni a kígyómarást

Hogyan kell Kezelni a kígyómarást?

Szerencsére hazánkban nagyon ritkán fordul elő halálos kimenetelű kígyómarás, ettől függetlenül nem árt tudni, hogy mi a teendő, ha egy helyi vipera vagy sikló megharap minket. Emellett külföldi útjaink előtt sem árt felkészülni. A legfontosabb, hogy akár mérges kígyóról, akár egy ártalmatlan harapásról van szó, azonnal keressük fel a legközelebbi sürgősségi osztályt.

Lépések

1. Milyen veszéllyel állunk szemben? A világon 3000 kígyófaj található, ebből hazánkban csupán hét: az erdei sikló, a rézsikló, a vízisikló, a kockás sikló, a haragos sikló, a keresztes vipera (képünkön) és a parlagi vipera. Az első négy ártalmatlan, míg haragos siklónak méregfoga ugyan nincs, harapása fájdalmas lehet. A parlagi vipera mérge igen gyenge, marása nagyjából egy méhcsípésnek felel meg. A keresztes vipera a legveszélyesebb a hazánkban élő fajok közül, de marása nagyon ritkán végződik halállal. A Zempléni hegységben, a Tiszaháton, Somogyban, Zalában és a Hanságon találkozhatunk e fajjal. A világon 400 mérgező kígyófajta él, amennyiben külföldre utazunk (elsősorban trópusi vidékre vagy mezőgazdasági területekre), s várhatóan olyan helyre is ellátogatunk, ahol gyakoriak a mérges kígyók, készüljünk fel.
2. Előzzük meg a kígyómarást!
   • Ne provokáljuk a kígyót! A kígyó általában jobban fél tőlünk, mint mi tőle. A legtöbb kígyó akkor harap, ha fél, ezért elsősorban adjunk neki lehetőséget, hogy elmeneküljön tőlünk.
   • Mérges vagy általunk nem ismert kígyókat semmiképpen ne fogjunk meg vagy próbáljuk elkergetni. Az Egyesült Államokban a kígyómarások 40 százaléka ilyen esetekben fordul elő.
   • Viseljünk bakancsot, csizmát kiránduláshoz, vagy ha olyan helyen (például rizsföld) dolgozunk, ahol kígyómarás áldozatai lehetünk. Amikor tűzifát vagy bogyókat gyűjtünk, figyeljünk oda, hogy hova nyúlunk.
3. Milyen tünetei vannak a marásnak? A kígyómarásnak számtalan tünete lehet az egyszerű helyi szimptómák (pl. a marás körüli dagadás, vérzés) mellett például a légző izmok bénulása, izomrángások, izmok elhalása, belső vérzés vagy halál. A mérges kígyófélék marása utáni szimptómák félrevezetőek lehetnek, előfordulhat, hogy látszólag semmi jele nincs a mérgezésnek, majd hirtelen légzési nehézség lép fel.
4. Mit tegyünk, ha megmart egy kígyó?
   • Amennyiben biztosan nem mérges kígyóról van szó, a sebet alaposan mossuk le szappanos vízzel, majd vizsgáljuk meg, hogy nem tört-e bele a kígyó foga, nem maradt-e benne piszok. Majd biztonságosan és gyorsan szállítsuk be az illetőt a sürgősségi osztályra.
   • Amennyiben általunk nem ismert vagy mérges kígyóról van szó:
     • Előzzünk meg egy újabb harapást! Ne próbáljuk meg elkapni a kígyót, mivel újra megharaphat.
     • Azonosítsuk be, vagy legalább is próbáljuk meg leírni a kígyót, de csak úgy, hogy ne kockáztassunk egy újabb marást.
     • Távolítsuk el a szoros ruhadarabokat, ékszereket, melyek megakadályozhatják a véráramlást, ha a marás környéke duzzadni kezd.
     • Az áldozatot amilyen gyorsan tudjuk, vigyük be a sürgősségi osztályra, ahol megfelelő kezelésben részesíthetik, szükség esetén pedig ellenszérumot is beadhatnak neki.
     • Az érintett végtagot lehetőség szerint ne használjuk annak érdekében, hogy késleltethessük a felszívódást.

Tippek

• Amennyiben azonosítani tudjuk a kígyót, hívjuk a sürgősségi osztályt, hogy a személyzet felkészülhessen ellenméreggel, ha szükséges.
• Sikló vagy vipera? Ha hazánkban megmar egy kígyóféle, a marás nyomaiból következtethetünk a tettesre. A sikló sok apró foga felszakíthatja a bőrt, a seb erősen vérzik és fáj. A vipera harapásakor csak két fognyomot láthatunk, a seb nem vérzik, sőt a méreggel együtt befecskendezett fájdalomcsillapító miatt először nem is fáj.

Amire szükséged lehet

• Mobiltelefon, hogy hívd a sürgősségi osztályt.
• Autó, hogy minél előbb beérjetek.
• Szappanos víz.

Figyelmeztetések

• Hazánkban valamennyi kígyóféle védett!
• Kígyómarás áldozatai minden esetben forduljanak orvoshoz attól függetlenül, hogy a mérges kígyóféléről van-e szó. A nem mérgező kígyók esetében is megfelelő sebkezelésre lesz szükségünk, valamint tetanusz injekcióra (amennyiben az elmúlt 5 évben nem kapott az illető).
• A kígyók szabályozni tudják a méreg kibocsátását, így a harapás még nem feltétlenül jelenti azt, hogy méreg is jutott a szervezetünkbe. Ilyen, úgynevezett „száraz marás” az esetek 25-50 százalékában fordul elő.
• Ismert módszer kígyómarás esetén a méreg vákuumpumpával történő kiszívása. Valójában elég kicsi az esélye, hogy elegendő mennyiségű mérget lehetne így eltávolítani, ugyanakkor a módszer károsíthatja a seb környéki szöveteket. Bár többé nem ajánlott módszer, mégis számos egészségügyi publikáció továbbra is említi, továbbá egyes túraboltokban kapható.
• Az alábbi elsősegély-nyújtási technikákat nem ajánlják többé a kutatások alapján:
  • Ne vágjuk ki vagy próbáljuk meg magunk kiszívni a mérget. A vágás károsítja a környező területet, fertőzéshez vezethet, míg a kiszívás eredménytelen.
  • Ne használjunk jeget! A mérget nem távolítja el, a szövetek azonban károsodhatnak.
  • Ne használjuk áramütést! Nem hatásos, emellett égési sérülést és szívproblémát okozhat.
  • Ne használjunk alkoholt! Bár a fájdalmat csökkentheti, a környező ereket kitágítja, ami gyorsítja a méreg felszívódását.
  • Ne használjunk érnyomót vagy szorító kötést. Nem bizonyított, hogy hatásosak, azonban szöveti károsodást, sőt a végtag elvesztését is okozhatják.

Kapcsolódó források, hivatkozások

• [Snakebite]
• [First aid tips]
• [Kígyók]
• [A viperák éve]

Az oldal szerzői

Kiscsillag