Pelletet készíteni

Hogyan kell pelletet készíteni?

A pellet száz százalékban természetes alapanyagokból készülő fűtőanyag, amely általában fa, energiafű vagy más hasonló alapanyagok felhasználásával készül. Széles körben használják a mezőgazdaságban, mivel nem csak környezetbarát, de igen energiahatékony anyag is, amely hosszú időn át tárolható minőségromlás nélkül. Kedvező tulajdonságai miatt gyakran használják az otthonokban is, például a földgáz kiváltására.

Lépések

1. A pelletálás első lépéseként be kell szereznünk a szükséges alapanyagot. Fajtái szerint tűzipelletet és takarmánypelletet különböztetünk meg, előbbit fűtéshez, utóbbit pedig értelemszerűen takarmányozáshoz használják. Takarmánypelletnek tekinthető többek között például a kutyatáp is. A tűzipellet előállításához felhasználhatunk többek között faforgácsot, fűrészport, fakérget, energiafüvet, szalmát, kukoricaszárat, fűrészport, faleveleket, napraforgóléhát, kombájnozási szerelvényt is.
2. A tényleges pelletálás első lépése az alapanyag aprítása, amely azért szükséges, hogy elérhessük a megfelelő szemcseméretet. Az aprítást a pellet esetében rendszerint két lépésben végzik. Az első az előaprítás, amely nagyobb aprítékot eredményez.
3. Következő lépésben alaposan ki kell szárítani a megfelelő méretűre aprított alapanyagot. A folyamat során lehetőleg precízen be kell lőni, hogy az alapanyag ne legyen se túl nedves, sem pedig túl száraz. Az ideális a 10-12 százalékos nedvességtartalom, amelyet rendszerint forgódobos szárító vagy fluid/csöves szárító segítségével érnek el. A szárításhoz rendszerint komoly előkészületek szükségesek, olyan gépet kell alkalmazni, amely tökéletesen megfelel az adott alapanyag kiszárítására. Erre a lépésre rendszerint az előaprítást követően kerül sor.
4. Ezt követi a finomaprítás, amelynek során megfelelő méretűre, rendszerint 0,5-1,5 milliméter közötti szemcseméretűre kell aprítani az anyagot.
5. A pelletgyártás következő lépése a kondicionálás, amelynek célja, hogy a pelletprésbe megfelelően homogenizált és kellően aktivált alapanyag kerüljön, így biztosítva a végtermék minőségét és azt is, hogy a gép ne romoljon el, hosszabb távon is megfelelően működjön. A kondicionálást általában vízgőzzel végzik, de sokszor alkalmaznak más típusú kötőanyagokat is. A vízgőz azért kifejezetten alkalmas erre a célra, mert a segítségével megoldható úgy az anyag felületkezelése és aktiválása, hogy utána nincsen szükség újabb szárításra.
6. Ezt követi a pelletálás egyik legfontosabb lépése, a préselés, amelyhez rendszerint speciálisan erre a célra készített pelletprést használnak. A pelletprés lehet csigás és dugattyús szerkezetű. A préselés során a présgépben az alapanyag hőmérséklete megemelkedik, így általában különböző hűtőrendszereket alkalmaznak ennek kiküszöbölésére. Ezek lehetnek kereszt- vagy ellenáramos szárítók a hűtőközeg áramlása alapján, illetve függőleges vagy vízszintes szárítók a pellet haladási iránya alapján. A hűtés igen egyszerű módon működik, a felhevült, préselésen átesett pellet a környezeti levegővel érintkezve lehűl, stabilizálódik, így nyeri el végső szilárdságát. A hűtőrendszerekkel együtt rendszerint porelszívót is alkalmaznak, amely a technológiai eljárás során keletkező portól mentesíti a gépet.
7. Miután a pellet elnyerte végső formáját és szilárdságát, az utolsó előtti lépés következik, az osztályozás. Ezt rendszerint rázóasztal segítségével végzik el, amely a kisebb törmelékeket, nem megfelelő méretű termékeket, morzsát elválasztja a megfelelő minőségű pellettől.
8. A végső lépés a csomagolás és tárolás. A pellet magában nem különösebben kényes, tárolásánál leginkább arra kell csak figyelni, hogy ne nedves helyen végezzük azt, egyébként szinte bármilyen zsákban, tárolóban elhelyezhető a felhasználásig.

Tippek

• A pelletgyártás nem köthető évszakhoz, hiszen alapanyaghoz gyakorlatilag bármikor hozzájuthatunk, a pelletálást pedig szintén bármikor levégezhetjük, így akár egész évben folyamatosan gyárthatunk pelletet.
• A pelletáláshoz általában nem kell mesterséges adalékanyagokat, kötőanyagokat felhasználni, mivel a fában természetes módon megtalálható lignin magától is ellátja ezt a feladatot. Amennyiben azonban nem található az alapanyagban megfelelő mennyiségű lignin, sokszor használnak kötőanyagként különféle olajmagvakat és liszteket, amelyek a végtermék szilárdságának növelésében is segítenek. Mivel mesterséges adalékanyag a gyártás során nem kerül a pelletbe, teljességgel környezetbarát fűtőanyag jön létre, amelynek nincsenek a környezetre káros melléktermékei.
• A pellet a brikettnél speciálisabb fűtőanyag, nem csak előállítása bonyolultabb folyamat, de általában felhasználása is külön erre a célra készített pelletkazánokban történik, amelyekben képes a megfelelő fűtőértéket produkálni. Egy ilyen kazán általában automatikusan működik, a kezelő feladata az alapanyag betöltésére, illetve a hamu eltakarítására korlátozódik.
• A pellet kiválóan alkalmas a fűtéshez felhasznált energia mennyiségének csökkentésére, így nem csak a környezetnek, de a pénztárcának is jót tesz. 2 kilogrammnyi fahulladékból körülbelül 1 köbméter földgáznak megfelelő fűtőértékű pelletet lehet gyártani.
• A pellet más fűtőanyagokhoz képest általánosságban véve környezetbarátabb. Ennek egyik oka, hogy minimális mennyiségű szén-dioxidot bocsájt csak ki égése során - annyit, amennyit a fa vagy más, alapanyagként felhasznált növény életében elraktározott, azaz a légkörben található káros anyagok mennyiségét nem növeli. Hamu szintén viszonylag kevés marad utána, és az égés során nem keletkeznek a környezetre káros melléktermékek sem, mivel a termékben kizárólag fa és természetes kötőanyagok találhatóak meg.

Amire szükséged lehet

• előkészítéshez használatos gépek (aprító, szárító, utóaprító berendezések)
• pelletprés (a nagyüzemi pelletgyártás éri meg igazán)
• utókezelő gépek (hűtőrendszer, porelszívó, osztályozó, csomagoló gépek)

Kapcsolódó videók

Kapcsolódó források, hivatkozások

• Mi az a pellet és hogyan működik a pelletáló gép?
• Mi a pellet?
• Biomassza feldolgozása
• A pelletről

Az oldal szerzői

BoglarkaS, Monachus