Csíráztatni

Hogyan kell csíráztatni?

A csírák rengeteg vitamint, ásványi anyagot és enzimeket tartalmaznak, amelyek rendkívül jó hatással vannak a szervezetünkre. Ezért érdemes belevágni a csíráztatásba, és akár néhány nap múlva már élvezhetjük is a csírák jótékony hatását. Ráadásul, akinek nincs zöldségeskertje, az is mini kertet varázsolhat a konyhájába.

Lépések

Készítsük elő a magokat! Vegyük ki a törött és a repedt szemeket, majd a többit folyóvízben alaposan mossuk át! A mosáshoz használhatjuk a csíráztató készlet lukas darabját, vagy akár egy szűrőt.
Áztassuk be! A mosás után helyezzük a magvakat egy edénybe, majd öntsünk rá annyi langyos vizet, hogy ellepje! Figyeljünk rá, hogy a víz legalább kétszer annyi legyen, mint a mag! A választott magoktól függően eltérhet a szükséges áztatási idő, ezt a csíráztatásra árult magvak csomagolásán jelzik. A gabonaféléket és hüvelyeseket (pl. búza, rozs, zab, illetve csicseriborsó, zöldborsó, lencse, mungóbab) egyébként jellemzően 12 órán át, a kisebb magvakat (pl. retek, lucerna, köles, napraforgó, zsázsa, káposzta) 4-6-8 órán át, míg a nagyobb, vastagabb héjú magvakat 18-24 órán át kell áztatni. Érdemes melegebb, 28-30°C-on tartani a magokat ez idő alatt. Ha erre nincs lehetőség, a szobahőmérséklet is megfelel, de akkor hagyjuk kicsit tovább ázni őket!
Mossuk le ismét a magokat! A megduzzadt magokat ismét alaposan öblítsük át, majd helyezzük a csíráztató készlet lyukas táljába! Az alsó, zárt tálba öntsük vizet, és a lyukas edényt erre helyezzük rá!
A csíráztatás helye: Az első napokban tartsuk a csírákat jól szellőző, sötét helyen, kb. 28-30°C-on! Ha szobahőmérsékleten tartjuk az edényt, kicsit lassabban csíráznak ki a magok.
Öblítsük le naponta kétszer a magokat, majd csepegtessük le alaposan a vizet! Ez azért fontos, hogy ne penészedjenek be a magok.
Menjenek a maghéjak! 2-4 nap után már beindul a csírázás, ilyenkor már eltávolíthatjuk a levált maghéjakat. Egy szűrőn keresztül alaposan mossuk át a csírákat és a maghéjakat dobjuk ki! Vigyázzunk rá, hogy alaposan csöpögtessük le a vizet, mielőtt visszatesszük a magokat a csíráztató edénybe! Ilyenkor már tehetjük világos helyre, de direkt napfény ne érje!
Élvezzük ki a munkánk gyümölcsét! Ha készen állnak a csírák, utoljára ismét alaposan mossuk át, és a maradék maghéjat is távolítsuk el! Fogyaszthatjuk frissen, de műanyag zacskóban vagy üvegben sokáig elállnak a hűtőben is. Ilyenkor még lassan folytatódik a csírázás folyamata, ezért fogyasztás előtt alaposan mossuk meg őket, majd 2 órára helyezzük közvetlen napfényre!
A következő csíráztatás előtt alaposan mossuk el az edényeket!

Tippek

Befőttes üvegből is csinálhatunk csíráztató edényt! A nyílására rögzítsünk függönyanyagot, nylonharisnyát vagy gézt (lukacsos anyagot)! Ennél is egyszerűbb, ha a befőttes üveg tetejét lyuggatjuk ki sűrűn. A duzzadt magokat ilyenkor az üvegbe helyezzük, majd utána fedjük le az üveg száját! Az üveget 45 fokos szögben, szájjal lefelé támasszuk meg, így ki tud csöpögni a víz! Az üveg alá helyezzünk egy tálat, amibe a víz belecsöpög!
A kerámia szebb, de a műanyag hasznosabb: Bár a kerámia csíráztató edények jellemzően jobban mutatnak, nehezebb a tisztán tartásuk és könnyebben bepenészednek.
Csíráztatásra alkalmas magok: Nagyon sokféle magot csíráztathatunk, itt a teljesség igénye nélkül soroltuk fel a magokat. Gabonafélék: búza, rozs, árpa, zab; hüvelyesek: borsó, csicseriborsó, bab, lencse, szója, mungóbab; egyéb: retek, zsázsa, mustár, lucerna.
A csíráztatni való magokat megvehetjük bioboltban, fitotékában, nagyobb áruházak bio osztályán, de már kifejezetten biotermékekre specializált webshopokban (a kapcsolódó webcímeknél található néhány példa) is megrendelhetjük.
A csíráztatás alatt a magok az eredeti térfogatuk akár ötszörösére is megnőnek, ezért a csíráztató edényt ne tegyük tele! A magokat egy rétegben helyezzük bele, majd simítsuk el őket!
Ha a csíráztatás helye nagyon száraz és meleg, a napi két öblítést érdemes sűríteni és hosszabbra nyújtani.
Egyszerre több fajtát is csíráztathatunk egy edényben, érdemes kísérletezni!
Sötét helyen a csírák világos színűek és B2 vitaminban gazdagok, míg világos helyen zöldek és C vitaminban gazdagok lesznek.
Az egyes csírák különböző idő után lesznek ideálisak, de hogy mikor fogyasztjuk el, az teljesen az egyedi ízlés kérdése. A lucerna jellemzően hatnaposan a legjobb, a napraforgó, a köles és a retek 4-5 naposan, a mungóbab és a búza 2-3 naposan, a lencse pedig 2 naposan.
A csírákat fogyaszthatjuk magában, szendvicsben, salátában vagy éppen joghurtba keverve. Levesekbe, főzelékekbe is főzhetjük, vagy egyszerűen rászórhatjuk a köretre, ledarálva pedig akár lisztkeverékbe is tehetjük. A felhasználás leginkább a fantáziánkra van bízva.

Figyelmeztetések

Figyeljünk rá, hogy a magvak vegyszermentesek és frissek legyenek! Az élénk színű magvak arra utalhatnak, hogy vegyszerrel kezelték őket.
A megpenészedett, kellemetlen szagú csírákat ne együk meg!
A hüvelyes csírákat (csicseriborsó, mungóbab, zöldborsó, lencse stb.) csak hőkezelés után, 10-15 perc főzés vagy sütés után fogyasszuk! Nyersen egyáltalán nem vagy nehezen emészthető fehérjéket tartalmaznak.

Amire szükséged lehet

Csíráztatni való magvak
Víz
Levegő
Utolsó napokban fény
Csíráztató edény vagy ennek helyettesítésére egy befőttes üveg és gézlap

Kapcsolódó videók

A csíráztatás folyamata és egészségre gyakorolt hatása

Felhasznált források, kapcsolódó webcímek

Az oldal szerzői

Andi02, Hogyankell

Személyes eszközök

Keresés

Nézetek