# '''Legyünk gyanakvóak! ''' Az adathalász kísérletek jellemzően e-mailban érkeznek. Ekkor egy általunk valószínűleg ismert cég megjelenését lemásolva arra bíztatnak minket, hogy kattintsuk egy linkre, majd adjuk meg jelszavunkat. A link egy olyan felületre visz, ami címében és megjelenésében is megtévesztően hasonlít az eredeti cégére. A velünk szerződésben álló cégek – bankok, távközlési szolgáltatók – azonban soha nem kérnek e-mailben arra, hogy ilyen módon cseréljük le jelszavunkat. # '''Figyeljünk oda a feladóra! ''' Nézzük meg, hogy milyen címről érkezett a levél, néha már itt is látható, hogy a feladó e-mail címével valami nem stimmel, csak hasonlít az adott cég által alkalmazott hivatalos e-mail címre. # '''Figyeljünk oda arra, hogy mi a pontos webcím, ahová elirányítanak! ''' Az adathalász támadások során a csalók gyakran alkalmazzák azt a trükköt, hogy a levélben megjelenő cím a cég pontos nevét adja, de valójában egy másik weboldalra mutat. Vigyük a cím fölé az egeret és máris látni fogjuk a különbséget. A másik megoldás, hogy inkább gépeljük be a megadott e-mail címet.# '''Nézzük meg a levélben szereplő cég valódi weboldalát! ''' Ha valóban fontos dologról van szó, a cég mindenképpen saját weboldalán is elhelyezi az üzenetet. # '''Ha bármilyen gyanú felmerül, inkább telefonon érdeklődjünk! ''' Hívjuk fel az adott cég ügyfélszolgálatát és kérdezzünk rá, hogy valóban küldtek ilyen tárgyú e-mailt.# Kapcsoljuk K'''apcsoljuk be a böngészőben az adathalász (phising) szűrőt! ''' Minden népszerűbb böngészőben található adathalász-szűrő, ezek ugyan nem nyújtanak 100 százalékos védelmet, de segíthetnek, ha esetleg nem vagyunk eléggé körültekintőek. Ez a megoldás csak akkor ismeri fel az adathalász kísérletet, ha valaki már jelentette azt az adott böngésző fejlesztőjének.