emailconfirmed
3 341
szerkesztés
Módosítások
Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell jó szóbeli előadást tartani? == Nyilvánosság előtt prezentálni egy adott témáról nem könnyű feladat, hiszen a hallgatóság több dolgot is el…”
== Hogyan kell jó szóbeli előadást tartani? ==
Nyilvánosság előtt prezentálni egy adott témáról nem könnyű feladat, hiszen a hallgatóság több dolgot is elvár egy előadástól: informáljon, legyen meggyőző, és nem utolsósorban szórakoztasson. E három szempontot nem egyszerű összeegyeztetni, azonban egy kis odafigyeléssel könnyen készíthetünk tartalmas, érdekfeszítő előadást. Az alábbiakban olvashattok pár tippet arról, hogyan küzdhetitek le a lámpalázat, és tarthattok olyan előadást, mellyel sikert arattok a hallgatóság körében.
== Lépések ==
# A hallgatóság feltérképezése: Nem mindegy, hogy kinek, hol, mikor és mi célból tartunk előadást. A jó témaválasztás már fél sikert jelent, de figyelembe kell venni a közönség érdeklődési körét is. Például egy többségben férfiakból álló közönség számára furcsán hatna egy divattal, vagy szépségápolással kapcsolatos előadás, nem?
# Légy felkészült: Mielőtt elkészítenéd előadásodat, nézz alaposan utána a témának. Ha látszik rajtad, hogy nem vagy felkészült, jobban izgulsz, nagyobb a tévesztési esély, ráadásul a közönség sem fogja értékelni a munkádat.
# Érdemes vázlatot írni: így látod magad előtt a referátum logikai menetét, és tudni fogod, miről kell még beszélned. A közönség számára is készíthetsz ilyen vázlatot, ezt hand out-nak nevezzük. Ezzel követhetőbbé teszed előadásod.
# A segédeszköz segíti a munkát, de fontos, hogy párhuzamban legyen az előadással. Ha pl. powerpoint-os előadást készítesz, ne írj túl sokat a diákra, emelj ki pár fontos momentumot, és azokat szerepeltesd vázlatosan. (Ha túl sokat írsz, elvész a lényegi információ, valamint kisebb betűmérettel kell dolgoznod, ami távolról nehezen olvasható)
# Érdemes sok képet használni szemléltetésként, hiszen kutatások szerint a hallgatóság az olvasottak 10 %-át, a hallottak 20%-át, és a látottak 30%-át jegyzi meg. Több ábra, diagram, táblázat, kép máshogy hat, mint a száraz szöveg.
# Az első benyomás az előadóról központi szerepet játszik későbbi megítélésében, 20 %-a mindig megmarad a hallgatóságban. A beszélő külső megjelenése, az, hogy miről és hogyan beszél lényeges momentum. Éppen ezért:
#* Ajánlott kisebb terpeszben állni; a zárt állás nem a legjobb, mert zárkózottságot, a nagy terpesz pedig nagyképűséget sugall. Ne kulcsoljuk össze kezünket sem magunk előtt, sem magunk mögött. Ne kapaszkodjunk semmibe, és a vázlatunk mögé se bújjunk el Ha eltakarjuk arcunkat, kevésbé lesz érthető beszédünk, és szemkontaktust sem tudunk tartani a közönséggel.
#* A túlzott gesztusoktól, és a kényszeres mozgásoktól is érdemes óvakodni. Nagyon fontos: ne tegyük zsebre a kezünket!
#* Tartsunk szemkontaktust a hallgatósággal, azonban 2-4 másodpercnél tovább ne nézzünk egy emberre, próbáljunk sávosan, mindenkire nézni.
# A bevezetést soha ne kezdjük el addig, amíg nem állunk azon a helyen, ahol elő fogunk adni, és amíg nem foglalta el mindenki a helyét.
# Először is üdvözöljük a hallgatóságot, majd egy figyelemfelkeltő, frappáns mondattal (lehet ez idézet, vers is) indítsuk előadásunkat.
# Ezt követően röviden összegezzük a témát, amiről beszélni fogunk, a későbbiekben pedig fejtsük ki részletesen (ebben sokat segíthet a vázlat). Az időre is figyeljünk oda, inkább a fontosabb dolgokról beszéljünk többet.
# Hosszabb előadásnál 20-25 perc után szokott lankadni a közönség figyelme, ekkorra időzítsünk több képet, esetleg egy vicces, érdekes történetet. Az ilyen kitérések üdítően hatnak a hallgatóságra.
# Ha valaki később jön, üdvözöljük, majd várjuk meg, amíg helyet foglal, utána folytassuk előadásunkat.
# Ha kérdést tesznek fel, azonnal válaszoljunk, ha ismerjük a kérdezőt, érdemes megszólítani.
# Persze arra is fel kell készülnünk, hogy olyat kérdeznek, amire nem tudunk választ adni, hiába jártunk utána a témának. Ez esetben kérjünk egy elérhetőséget (pl. e-mail cím) és mondjuk azt, hogy: „- Pontos választ nem tudnék most adni a kérdésre, de utána nézek, és eljuttatom Önhöz.” Azonban ez ne legyen üres ígéret, ne sajnáld az időt rákeresni a kérdésre, és informálni a kérdezőt. Ajánlhatunk könyvet, szakirodalmat is.
# A befejezés sosem maradhat el, hiszen e nélkül lezáratlan lenne prezentációnk. Ez a rész tartalmazzon egy összegzést, esetleg kitekintést a jövőbe, szakirodalmat, melyből még többet meg lehet tudni a témáról.
== Tippek ==
* A szó szerinti idézeteket, verseket érdemes felolvasni a tévesztés elkerülése végett.
== Amire szükséged lehet ==
* felkészülés
== Figyelmeztetések ==
* Őrizzük meg a nyugalmunkat akkor is, ha a kérdező kekeckedni akar velünk; próbáljunk teljesen objektíven hozzáállni.
== Kapcsolódó források, hivatkozások ==
* Bódi Renáta pályázata a Hogyankell.hu cikkíró versenyére
[[Kategória:Munka-karrier]]
[[Kategória:Oktatás]]
Nyilvánosság előtt prezentálni egy adott témáról nem könnyű feladat, hiszen a hallgatóság több dolgot is elvár egy előadástól: informáljon, legyen meggyőző, és nem utolsósorban szórakoztasson. E három szempontot nem egyszerű összeegyeztetni, azonban egy kis odafigyeléssel könnyen készíthetünk tartalmas, érdekfeszítő előadást. Az alábbiakban olvashattok pár tippet arról, hogyan küzdhetitek le a lámpalázat, és tarthattok olyan előadást, mellyel sikert arattok a hallgatóság körében.
== Lépések ==
# A hallgatóság feltérképezése: Nem mindegy, hogy kinek, hol, mikor és mi célból tartunk előadást. A jó témaválasztás már fél sikert jelent, de figyelembe kell venni a közönség érdeklődési körét is. Például egy többségben férfiakból álló közönség számára furcsán hatna egy divattal, vagy szépségápolással kapcsolatos előadás, nem?
# Légy felkészült: Mielőtt elkészítenéd előadásodat, nézz alaposan utána a témának. Ha látszik rajtad, hogy nem vagy felkészült, jobban izgulsz, nagyobb a tévesztési esély, ráadásul a közönség sem fogja értékelni a munkádat.
# Érdemes vázlatot írni: így látod magad előtt a referátum logikai menetét, és tudni fogod, miről kell még beszélned. A közönség számára is készíthetsz ilyen vázlatot, ezt hand out-nak nevezzük. Ezzel követhetőbbé teszed előadásod.
# A segédeszköz segíti a munkát, de fontos, hogy párhuzamban legyen az előadással. Ha pl. powerpoint-os előadást készítesz, ne írj túl sokat a diákra, emelj ki pár fontos momentumot, és azokat szerepeltesd vázlatosan. (Ha túl sokat írsz, elvész a lényegi információ, valamint kisebb betűmérettel kell dolgoznod, ami távolról nehezen olvasható)
# Érdemes sok képet használni szemléltetésként, hiszen kutatások szerint a hallgatóság az olvasottak 10 %-át, a hallottak 20%-át, és a látottak 30%-át jegyzi meg. Több ábra, diagram, táblázat, kép máshogy hat, mint a száraz szöveg.
# Az első benyomás az előadóról központi szerepet játszik későbbi megítélésében, 20 %-a mindig megmarad a hallgatóságban. A beszélő külső megjelenése, az, hogy miről és hogyan beszél lényeges momentum. Éppen ezért:
#* Ajánlott kisebb terpeszben állni; a zárt állás nem a legjobb, mert zárkózottságot, a nagy terpesz pedig nagyképűséget sugall. Ne kulcsoljuk össze kezünket sem magunk előtt, sem magunk mögött. Ne kapaszkodjunk semmibe, és a vázlatunk mögé se bújjunk el Ha eltakarjuk arcunkat, kevésbé lesz érthető beszédünk, és szemkontaktust sem tudunk tartani a közönséggel.
#* A túlzott gesztusoktól, és a kényszeres mozgásoktól is érdemes óvakodni. Nagyon fontos: ne tegyük zsebre a kezünket!
#* Tartsunk szemkontaktust a hallgatósággal, azonban 2-4 másodpercnél tovább ne nézzünk egy emberre, próbáljunk sávosan, mindenkire nézni.
# A bevezetést soha ne kezdjük el addig, amíg nem állunk azon a helyen, ahol elő fogunk adni, és amíg nem foglalta el mindenki a helyét.
# Először is üdvözöljük a hallgatóságot, majd egy figyelemfelkeltő, frappáns mondattal (lehet ez idézet, vers is) indítsuk előadásunkat.
# Ezt követően röviden összegezzük a témát, amiről beszélni fogunk, a későbbiekben pedig fejtsük ki részletesen (ebben sokat segíthet a vázlat). Az időre is figyeljünk oda, inkább a fontosabb dolgokról beszéljünk többet.
# Hosszabb előadásnál 20-25 perc után szokott lankadni a közönség figyelme, ekkorra időzítsünk több képet, esetleg egy vicces, érdekes történetet. Az ilyen kitérések üdítően hatnak a hallgatóságra.
# Ha valaki később jön, üdvözöljük, majd várjuk meg, amíg helyet foglal, utána folytassuk előadásunkat.
# Ha kérdést tesznek fel, azonnal válaszoljunk, ha ismerjük a kérdezőt, érdemes megszólítani.
# Persze arra is fel kell készülnünk, hogy olyat kérdeznek, amire nem tudunk választ adni, hiába jártunk utána a témának. Ez esetben kérjünk egy elérhetőséget (pl. e-mail cím) és mondjuk azt, hogy: „- Pontos választ nem tudnék most adni a kérdésre, de utána nézek, és eljuttatom Önhöz.” Azonban ez ne legyen üres ígéret, ne sajnáld az időt rákeresni a kérdésre, és informálni a kérdezőt. Ajánlhatunk könyvet, szakirodalmat is.
# A befejezés sosem maradhat el, hiszen e nélkül lezáratlan lenne prezentációnk. Ez a rész tartalmazzon egy összegzést, esetleg kitekintést a jövőbe, szakirodalmat, melyből még többet meg lehet tudni a témáról.
== Tippek ==
* A szó szerinti idézeteket, verseket érdemes felolvasni a tévesztés elkerülése végett.
== Amire szükséged lehet ==
* felkészülés
== Figyelmeztetések ==
* Őrizzük meg a nyugalmunkat akkor is, ha a kérdező kekeckedni akar velünk; próbáljunk teljesen objektíven hozzáállni.
== Kapcsolódó források, hivatkozások ==
* Bódi Renáta pályázata a Hogyankell.hu cikkíró versenyére
[[Kategória:Munka-karrier]]
[[Kategória:Oktatás]]