emailconfirmed
3 341
szerkesztés
Módosítások
Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell verset elemezni? == Akár az érettségire készülünk, akár egy verset szeretnénk jobban megérteni, fontos, hogy tudjuk, milyen szempontok alapján, h…”
== Hogyan kell verset elemezni? ==
Akár az érettségire készülünk, akár egy verset szeretnénk jobban megérteni, fontos, hogy tudjuk, milyen szempontok alapján, hogyan kell elemezni.
== Lépések ==
# Műelemzésünket három egységre tagoljuk, vagyis legyen bevezetés, tárgyalás, bevezetés.
#* A bevezetésben általában elhelyezzük egy költőt a magyar vagy világirodalomban, esetleg stílustörténetileg, pályájáról ejtünk néhány szót, mint például milyen jellemző témái, műfajai, stílusa van. Ezeken belül helyezzük el magát a verset. Ez nagyjából 5-8 mondat legyen.
#* A tárgyalás során már maga az elemzés folyik. Ha egy kiemelt részét elemezzük a versnek, akkor ezt érdemes idézni, hogy látszódjon, mire is gondolunk pontosan. Ady Elbocsátó szép üzenet című versének elemzésekor például ez ekképpen szerepelhet: Megszégyeníti kapcsolatukat, kegyetlenségében meghazudtolja szerelmüket: „sohasem kaptam, el hát sohasem vettem”.
#* A befejezésnél összegezzük a korábban leírtakat, levonjuk a konklúziókat.
# Amennyiben konkrét szempontokat kérnek a verselemzés során, ezeket okvetlenül vegyük bele. Ugyanakkor ez általában nem jelenti azt, hogy ne lehetne több szempontot is megvizsgálni.
# Rendkívül fontos a vers stílusának elemzése, hiszen ezáltal egy átfogó képet kapunk az egész műről a formai, nyelvi és stilisztikai sajátosságok alapján. Az elemzés során vegyük figyelembe a költő egyéniségét, vagy hogy kinek szólt eredetileg az a vers.
# A verselemzésnél az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:
#* A mű keletkezési körülményei. Például Arany János Letészem a lantot című verse a szabadságharc leverése után, az önkényuralom korában keletkezett, ezt fontos tudni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk.
#* A cím értelmezése, milyen viszonyban áll a szöveggel.
#* A vershelyzet értelmezése (a költő meghatározza saját helyzetét vagy a vers keletkezési körülményeit).
#* Műfaj, műfaji sajátosságok indoklással, esetleg más, már tanult versekkel összevetve említés szintjén.
#* A mű szerkezeti felépítése
#* A vers képrendszere
#* A mű alapgondolata, a kifejezett érzelem. Nem más szavakkal kell leírni a tartalmat, hanem értelmezni, ezt idézetekkel alátámasztani. Például: Arany János a Letészem a lantot című elégikus költeményében az utolsó versszak adja meg a mű alapgondolatát, a nemzet tragikus sorsa összefonódik saját életével és költészetével is: „Ha a fa élte megszakad, / Egy percig éli túl virága.”
#* Milyen tematikus egységek vannak a versben? Ezeken belül hogyan alakul a lírai én viszonya a témához, megidéz-e más költőket, verseket. Az egyes egységek tartalmi és formai jellemzői, a vers érzelmi íve.
#* A költemény hangulata, hangneme
#* A mű nyelvi kifejezőeszközei (hangok, szóhasználat, szószerkezetek, szóalkotás, mondatszerkesztés)
#* Stilisztikai formák, eszközök (szóképek, alakzatok, rímek és alliterációk)
#* Versforma, versritmus
#* A korstílus, a stílusirányzat, illetve azok jegyei
#* A mű kapcsolódási pontjai, hasonlóságok más versekkel
# Fontos, hogy megtaláljuk a vers kulcsmondatát, ezt idézzük is.
# Személyes véleményt indoklással, irodalmi stílusban írjunk.
== Tippek ==
* Sokat tanulhatunk abból, ha mások verselemzését olvasgatjuk.
== Amire szükséged lehet ==
* elemezni kívánt vers
* műfajok, stílusok, a háttérnek, a költő pályájának, a versformáknak és ritmusoknak az ismerete
== Figyelmeztetések ==
* Az érettségi írásbelin 3-5 szempont szerepel a feladatban, melyeket mindenképpen kiemelten figyelembe kell venni.
== Kapcsolódó források, hivatkozások ==
* [http://www.spiraveronika.hu/iras_erettsegi.pdf Írásbeli érettségi]
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Irodalmi_m%C5%B1fajok Irodalmi műfajok]
* [http://erettsegi.com/irodalom/ady-endre-szerelmi-liraja-verselemzesekkel/ Any Endre szerelmi lírája verselemzésekkel]
[[Kategória:Oktatás]]
Akár az érettségire készülünk, akár egy verset szeretnénk jobban megérteni, fontos, hogy tudjuk, milyen szempontok alapján, hogyan kell elemezni.
== Lépések ==
# Műelemzésünket három egységre tagoljuk, vagyis legyen bevezetés, tárgyalás, bevezetés.
#* A bevezetésben általában elhelyezzük egy költőt a magyar vagy világirodalomban, esetleg stílustörténetileg, pályájáról ejtünk néhány szót, mint például milyen jellemző témái, műfajai, stílusa van. Ezeken belül helyezzük el magát a verset. Ez nagyjából 5-8 mondat legyen.
#* A tárgyalás során már maga az elemzés folyik. Ha egy kiemelt részét elemezzük a versnek, akkor ezt érdemes idézni, hogy látszódjon, mire is gondolunk pontosan. Ady Elbocsátó szép üzenet című versének elemzésekor például ez ekképpen szerepelhet: Megszégyeníti kapcsolatukat, kegyetlenségében meghazudtolja szerelmüket: „sohasem kaptam, el hát sohasem vettem”.
#* A befejezésnél összegezzük a korábban leírtakat, levonjuk a konklúziókat.
# Amennyiben konkrét szempontokat kérnek a verselemzés során, ezeket okvetlenül vegyük bele. Ugyanakkor ez általában nem jelenti azt, hogy ne lehetne több szempontot is megvizsgálni.
# Rendkívül fontos a vers stílusának elemzése, hiszen ezáltal egy átfogó képet kapunk az egész műről a formai, nyelvi és stilisztikai sajátosságok alapján. Az elemzés során vegyük figyelembe a költő egyéniségét, vagy hogy kinek szólt eredetileg az a vers.
# A verselemzésnél az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:
#* A mű keletkezési körülményei. Például Arany János Letészem a lantot című verse a szabadságharc leverése után, az önkényuralom korában keletkezett, ezt fontos tudni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk.
#* A cím értelmezése, milyen viszonyban áll a szöveggel.
#* A vershelyzet értelmezése (a költő meghatározza saját helyzetét vagy a vers keletkezési körülményeit).
#* Műfaj, műfaji sajátosságok indoklással, esetleg más, már tanult versekkel összevetve említés szintjén.
#* A mű szerkezeti felépítése
#* A vers képrendszere
#* A mű alapgondolata, a kifejezett érzelem. Nem más szavakkal kell leírni a tartalmat, hanem értelmezni, ezt idézetekkel alátámasztani. Például: Arany János a Letészem a lantot című elégikus költeményében az utolsó versszak adja meg a mű alapgondolatát, a nemzet tragikus sorsa összefonódik saját életével és költészetével is: „Ha a fa élte megszakad, / Egy percig éli túl virága.”
#* Milyen tematikus egységek vannak a versben? Ezeken belül hogyan alakul a lírai én viszonya a témához, megidéz-e más költőket, verseket. Az egyes egységek tartalmi és formai jellemzői, a vers érzelmi íve.
#* A költemény hangulata, hangneme
#* A mű nyelvi kifejezőeszközei (hangok, szóhasználat, szószerkezetek, szóalkotás, mondatszerkesztés)
#* Stilisztikai formák, eszközök (szóképek, alakzatok, rímek és alliterációk)
#* Versforma, versritmus
#* A korstílus, a stílusirányzat, illetve azok jegyei
#* A mű kapcsolódási pontjai, hasonlóságok más versekkel
# Fontos, hogy megtaláljuk a vers kulcsmondatát, ezt idézzük is.
# Személyes véleményt indoklással, irodalmi stílusban írjunk.
== Tippek ==
* Sokat tanulhatunk abból, ha mások verselemzését olvasgatjuk.
== Amire szükséged lehet ==
* elemezni kívánt vers
* műfajok, stílusok, a háttérnek, a költő pályájának, a versformáknak és ritmusoknak az ismerete
== Figyelmeztetések ==
* Az érettségi írásbelin 3-5 szempont szerepel a feladatban, melyeket mindenképpen kiemelten figyelembe kell venni.
== Kapcsolódó források, hivatkozások ==
* [http://www.spiraveronika.hu/iras_erettsegi.pdf Írásbeli érettségi]
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Irodalmi_m%C5%B1fajok Irodalmi műfajok]
* [http://erettsegi.com/irodalom/ady-endre-szerelmi-liraja-verselemzesekkel/ Any Endre szerelmi lírája verselemzésekkel]
[[Kategória:Oktatás]]