== Hogyan kell {{PAGENAME}}? ==
[[Fájl:Tavaszi-ultetes-kertrendezes-1.jpg|right]]Tavasz közeledtével egyre többen kezdenek el újra a napsütötte kertre, a növényekre, a színpompás virágokra koncentrálni. A természet újjáéled, itt az idő, hogy a lakásban vagy a teraszon kitelelt cserepes növényeinket is felfrissítsük. A téli időszakban könnyen felélhetik növényeink a földjeikben rejlő tápanyagokat, ezért 1-2 évente érdemes új földdel és tápanyag-utánpótlással megtámogatni a fejlődésüket. Erre a legalkalmasabb időszak a tavasz.
# '''A cserép választásánál ügyeljünk arra, hogy ne ültessük át túl nagy cserépbe a növényt''', csak az eredetinél kb. 2-4 cm-el nagyobba, így elkerüljük azt, hogy a gyökere nőjön a növény helyett.
# '''A virágföld választásánál nézzünk utána, hogy van-e speciális föld a növényünk számára.''' Ha tudjuk, válasszuk ezt, hiszen ez felel meg leginkább az igényeinek. Ezentúl ügyeljünk arra, hogy csak jó minőségű, friss és fertőzésektől mentes földet használjunk. Az a jó föld, amely morzsás, barna vagy fekete, közepesen nedves, szemcsés és nincs szaga. Amennyiben penészes, összetapadt vagy rossz szagú, akkor ne használjuk, mert nem fog a növény szépen fejlődni benne, rosszabb esetben el is pusztulhat.
[[Fájl:Tavaszi-ultetes-kertrendezes-2.jpg|right]]# '''Létezik számtalan speciális virágföld az üzletekben''', pl. a kaktuszok, citrusok vagy a leanderek számára, de számtalan egyéb növényfajta rendelkezik saját föld típussal. Érdemes az adott növényhez választani a föld típusát. Orchideákat például csak orchideaföldbe ültetünk, rododendronokat, áfonyákat érdemes mindig savanyú földbe ültetni. A szobanövényeknek is célszerű kimondottan szobanövényeknek való keveréket használni. Ezeknek a földkeverékeknek más az összetétele, más arányban oszlanak meg az egyes tápanyagok, igazodva az adott növény igényeihez. Általános virágföldet használhatunk a kerti növényeinknél, jobb minőségű általános földet pedig az igénytelennek mondott növények ültetésekor használhatunk. A legtöbb virágföld – a jó vízáteresztés érdekében – eleve egy keverék, amely tartalmaz humuszt és tőzeget. Ha esetleg olyat vennénk, ami nem tartalmazza ezeket, akkor keverjük össze a földet 60-40% arányban úgy, hogy föld 60%, a humusz és tőzeg keveréke pedig 40% legyen.
# '''Mindig friss földet használjunk az átültetéskor''', soha ne használt földet, hiszen az már tápanyagokban szegény és kórokozót is tartalmazhat.
# Ha megtaláltuk és beszereztük a megfelelő méretű cserepet és a növényhez leginkább optimális földet, akkor '''kezdődhet az átültetés''': ütögessük meg kicsit a cserepet, hogy elváljon a föld a cserép falától, majd óvatosan emeljük ki a növényt a földlabdával. A gyökerekre vigyázzunk, de ha sérült részt látunk, azokat óvatosan eltávolíthatjuk azt.
# '''Ha nagyobb cserépbe ültetünk át, akkor érdemes a cserép aljára cserépdarabokat, kavicsot vagy granulátumot teríteni''', majd rá egy réteg komposztot. A növényt tegyük ennek a közepére, majd szórjuk rá körbe az új földet. Ügyeljünk arra, hogy kb. 3 cm maradjon a föld és a cserép pereme között, hogy meg tudjuk locsolni anélkül, hogy lefolyna a víz róla.
# '''Azokat a növényeket, amelyek nagyméretűek és hatalmas cserépben vannak, nem muszáj átülteti''', és lehet, hogy nem is lenne hozzá elég erőnk. Ebben az esetben érdemes csak felszíni talajcserét alkalmazni, amelynek során nem az egész földet, csak a könnyen eltávolítható legfelső réteget cseréljük ki friss földre.
== Tippek ==
[[Fájl:Tavaszi-ultetes-kertrendezes-3.jpg|right]]* Cserépből olyat válasszunk, amelynek az alján vízelvezető nyílás van.
* Az agyagcserepek több öntözést igényelnek, mert magukba szívják a vizet, és a felületükön ki is csapódhatnak az ásványi sók, ami nem túl esztétikus látvány. Viszont a kaktuszok és a pozsgások nagyon kedvelik ezeket, mert segítenek a gyökérrothadást megelőzni, mivel porózusak és jobban szellőznek.
* A műanyag cserepek könnyebbek, tisztán is könnyebb őket tartani, a vizet sem szívják magukba, olcsóbbak is, így sok esetben ezek praktikusabbak.
* Ha nincs időnk tavasszal az átültetésre, annyit még megtehetünk, hogy tápoldattal látjuk el a virágainkat, addig, amíg időnk nem lesz rá.
* Ha olyan növényt ültetünk át, ami már kissé reménytelennek tűnik, adjunk neki még egy esélyt! A friss földben, tápanyag-utánpótlással, visszametszve: lehet, hogy könnyen magához tér és szebb lesz, mint valaha.
* Az évelő növények esetében lehetőség van ilyenkor a tőosztásos szaporításra: ilyenkor szedjük szét a töveket, és ültessük őket külön-külön cserépbe.
* Amikor kivesszük a régi földből a növényt, nézzük meg a gyökerét! Ha beteg, vagy sérült részt látunk, azt távolítsuk el, úgy, hogy az ép részen vágjuk le. Ezzel megelőzzük a fertőződést. Főleg, ha a kést vagy metszőollót fertőtlenítjük utána.
* Van olyan növény, amely nehezen viseli az átültetést, és látványosan lekókad. Ne ijedjünk meg, egy hét alatt biztosan visszanyeri az erejét.
* A sárga, beteg, száraz leveleket az átültetés előtt szintén távolítsuk el!
* Ha agyagcserepet választottunk, akkor ültetés előtt áztassuk be vízbe.
* Minden esetben bőséges öntözéssel gondoskodjunk az átültetett növényről.
* Ilyenkor, tavasszal érdemes a szobában tartott növényeink levelét is portalanítani, ápolni. A szobában lévő növényekről ugyanis soha nem mossa le a port az eső, így ezt magunknak kell időnként megtennünk, meghálálják például a sörrel való finom tisztítást, de akár le is zuhanyoztathatjuk őket.
== Amire szükséged lehet ==
* mediterrán növénytáp
* kaktusztápoldat
== Tippek ==
* Cserépből olyat válasszunk, amelynek az alján vízelvezető nyílás van.
* Az agyagcserepek több öntözést igényelnek, mert magukba szívják a vizet, és a felületükön ki is csapódhatnak az ásványi sók, ami nem túl esztétikus látvány. Viszont a kaktuszok és a pozsgások nagyon kedvelik ezeket, mert segítenek a gyökérrothadást megelőzni, mivel porózusak és jobban szellőznek.
* A műanyag cserepek könnyebbek, tisztán is könnyebb őket tartani, a vizet sem szívják magukba, olcsóbbak is, így sok esetben ezek praktikusabbak.
* Ha nincs időnk tavasszal az átültetésre, annyit még megtehetünk, hogy tápoldattal látjuk el a virágainkat, addig, amíg időnk nem lesz rá.
* Ha olyan növényt ültetünk át, ami már kissé reménytelennek tűnik, adjunk neki még egy esélyt! A friss földben, tápanyag-utánpótlással, visszametszve: lehet, hogy könnyen magához tér és szebb lesz, mint valaha.
* Az évelő növények esetében lehetőség van ilyenkor a tőosztásos szaporításra: ilyenkor szedjük szét a töveket, és ültessük őket külön-külön cserépbe.
* Amikor kivesszük a régi földből a növényt, nézzük meg a gyökerét! Ha beteg, vagy sérült részt látunk, azt távolítsuk el, úgy, hogy az ép részen vágjuk le. Ezzel megelőzzük a fertőződést. Főleg, ha a kést vagy metszőollót fertőtlenítjük utána.
* Van olyan növény, amely nehezen viseli az átültetést, és látványosan lekókad. Ne ijedjünk meg, egy hét alatt biztosan visszanyeri az erejét.
* A sárga, beteg, száraz leveleket az átültetés előtt szintén távolítsuk el!
* Ha agyagcserepet választottunk, akkor ültetés előtt áztassuk be vízbe.
* Minden esetben bőséges öntözéssel gondoskodjunk az átültetett növényről.
* Ilyenkor, tavasszal érdemes a szobában tartott növényeink levelét is portalanítani, ápolni. A szobában lévő növényekről ugyanis soha nem mossa le a port az eső, így ezt magunknak kell időnként megtennünk, meghálálják például a sörrel való finom tisztítást, de akár le is zuhanyoztathatjuk őket.
== Figyelmeztetések ==