# '''Gyakorlás teszi a mestert! ''' A helyes jegyzetelés képessége az értő olvasáshoz kapcsolódik elsősorban, ezért a fejlesztést is érdemes itt kezdeni. Gyakorlásképpen hasznos lehet félig szakmai és tudományos cikkek vagy épp könyvfejezetek tartalmának kijegyzetelése. Mivel egy könyv otthoni jegyzetelése esetén több ideje van az embernek, és bármikor vissza is lehet térni, ha valamit nem értünk. Ez egy jó tréning az elmének, hogy ráálljon a megértés és jegyzetelés helyes technikájára, így utána sokkal könnyebb lesz követni és jegyzetelni az élőbeszéd gyorsaságú szöveget is.# '''Különítsük el a lényegest a lényegtelentől! ''' A jegyzetelésben az a legnagyobb szellemi munka, és általában egyébként ezen áll vagy bukik is a dolog, hogy az összefüggő szövegből valaki képes-e leszűrni a lényeget, függetlenítve magát a körítéstől. Így lesz tömör, átlátható és logikus az általunk készített jegyzet is!# '''Koncentrálj! ''' A jegyzetelés egyik elengedhetetlen alapfeltétele a teljes figyelem és koncentráció, mivel ha elkalandozunk vagy megpróbálunk egyszerre több mindenre figyelni a jegyzetelés mellett, akkor könnyen elveszhetnek információk, mely nélkül nehéz lesz tovább göngyölíteni a fonalat.# '''Sose veszítsük el a fonalat! ''' A jegyzetelés szimbolikusan olyan mintha egy nagyon vastag gombolyagot próbálnánk az elejétől kezdve a végéig felgöngyölíteni, ez viszont csak úgy megy, ha mindig pontról-pontra, a szálat el nem engedve jegyzeteljük le a dolgokat. Gyakorlatban ez annyit tesz, hogy mindig kapcsolódjanak egymáshoz a leírtak, és visszaolvasva azonnal legyen gyanús, ha ez mégsem így van!# '''Szedjük pontokba a gondolatokat! ''' A jegyzetkészítés logikusságának és fonalmegtartásának egyik legjobb eszköze, ha valamilyen formában pontokba szedjük és összekötjük azokat a dolgokat, melyeket leírunk. Vannak olyanok, akiknek inkább asszociatív gondolkodásuk van, nekik inkább a horizontális, általában körkörös vonalvezetésben haladó jegyzetelés típus való jobban, míg a lineáris gondolatvezetésűek jobban járnak, ha vertikálisan elhelyezve, számozással vagy egyéb alárendelő jelezésekkel kötik össze gondolatfoszlányaikat. A lényeg, hogy később könnyen vissza tudják fejteni, bármelyik utat is választják.# '''Készítsünk ábrákat! ''' A gondolatvezetésen túl az is nagyon fontos, hogy valaki inkább a szövegalapú vagy a képalapú gondolkodást részesíti előnyben. A képalapú gondolkodók mindig készítsenek ábrákat, mert nekik ez a legfőbb logikai eszközük, de a szövegalapot kedvelők is bátran alkalmazhatják szemléltetésnek az ábrákat. Ráadásul sokszor rengeteg időt lehet spórolni az ábrákkal, a szöveg leírásához képest.# '''Használjunk ikonokat és szimbólumokat! ''' A logikai kapcsolódás vázolásában gyakran jelentős idő spórolható meg, ha szavak és mondatok helyett ikonokat és szimbólumokat használunk! (Például:  ; (); //) De arra vigyázni kell, hogy ne essünk túlzásba, és ne menjenek az érthetőség rovására!# '''Soha ne feledkezzünk meg a példákról! ''' Az előadásokban vagy olvasmányokban elhangzó szemléletes példákat mindig jegyezzük fel röviden, mert azok rengeteget segítenek majd a későbbi visszaidézésben és megértésben! # ''' Használjunk színes kihúzófilceket és tollakat, és ruházzuk fel őket jelentéssel! ''' Ezek az eszközök nagyon sokat segíthetnek a tagolásban és a logikai kapcsolódások kialakításában, és később a visszaidézés során is nagy hasznát vehetjük majd, főleg a vizuálisan memorizálók. # '''Keressük meg az arany középutat! ''' Soha ne írjunk le folyószöveget és teljesen összefüggő mondatokat, kivéve, ha szó szerinti idézésre van szükség! A szó szerinti jegyzetelés csak lassítja és nehezíti a jegyzetelést. De sok esetben a sima kulcsszavak sem elegek, mivel jegyzeteléskor gyakran úgy tűnik, mintha tudnánk, mit jelentenek az összefüggéstelen szavak és rövidítések, de pár hónap múltával már képtelenek leszünk visszaidézni azok jelentését. Hosszabb szókapcsolatokkal, szóösszetételekkel, pár szavas főbb mondatrészeket (alany állítmány, tárgy) tartalmazó gondolatokat jegyzeteljünk le, a felesleges kiegészítések elhagyásával!# '''Soha ne féljünk kérdezni! ''' Mindig bátran kérdezzünk vissza, hogy biztosan jól értjük-e az elhangzottakat, ha pedig nem értünk valamit, merjünk újra rákérdezni, mivel ez mindig kisebb szégyen, mint a csöndes értetlenség egy ember szemében.