1 100
szerkesztés
Módosítások
Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell tojással húsvéti játékokat játszani? == right Régen az ország különböző részeiben többféle játékot is …”
== Hogyan kell tojással húsvéti játékokat játszani? ==
[[Fájl:Husveti_tojas_kezben.jpg|right]]
Régen az ország különböző részeiben többféle játékot is játszottak a locsolkodáskor kapott vagy éppen megmaradt húsvéti tojásokkal. Az alábbiakban a leggyakoribb húsvéti tojásjátékokat mutatjuk be a legjellemzőbb formában, bár többféle elnevezés és szabályrendszer is ismert.
== Lépések ==
=== Tojásütés, tojásvágás, tojásdobás (pénzérmével) ===
# Az első lépés az egyezkedés: ki meri kockára tenni, feláldozni az ajándékba kapott vagy hosszadalmas munkával készített hímes tojást? Ha megvan a „vágató”, abban is meg kell egyezni, pontosan ki, milyen távolságról és hányszor próbálhatja meg elütni a tojást.
# Ezután a vágató felállítja a tojást egy fal vagy kerítés tövébe, esetleg egy nagyobb kő mellé, a vágó vagy ütő pedig a kijelölt távolságra megáll a tojástól.
# A vágó megpróbálja „elütni” a tojást a nála lévő aprópénzzel, vagyis úgy eldobni az érmét, hogy az élével beleálljon a tojásba.
# Ha az ütő elsőre eltalálja a tojást, elnyeri azt, emellett néhol a tojás árát is ki szokták neki fizetni. Ilyenkor az ütő nyer, a vágató veszít.
# Ha nem találja el a tojást, a pénzérme (és az ép tojás) a vágatóé lesz, és az ütő veszít.
# A játék elején megbeszéltek szerint a vágató akár többször is próbálkozhat (újabb pénzérmékkel), illetve a tojás tulajdonosa több játékost is próbára tehet.
=== Koccintás, kónyákolás (tojásütés pénzérme nélkül) ===
# Az első lépés itt is a kihívás: melyik gyerek hímes tojása az erősebb? Ki az ügyesebb?
# Az egyik gyerek marokra fogja a tojást úgy, hogy a hegyesebbik fele felfelé álljon.
# A másik gyerek ráüt a maga tojásával. A lényeg az, hogy az egyik – de csak az egyik! – tojás eltörjön, megrepedjen.
# Az nyer, akinek a tojása épen maradt. A vesztes átadja a törött tojást, ez a győztes jutalma.
=== Tojásdobálás ===
# Két gyerek egymással szembe áll egy kicsit nagyobb távolságra, mindegyik egy-egy tojással a kezében.
# Vezényszóra egymás felé dobják a tojást úgy, hogy a másik egy lépés távolságon belül elkaphassa, és a tojások ne ütközzenek össze.
# Ha valamelyik nem tudja elkapni a tojást, veszít.
# Sokszor lányok játszották, akár nagyobb körben dobálva a tojást egymásnak, míg a fiúk megpróbálták elkapni, ellopni azt.
=== Tojásgurítás ===
# A gyerekek felsorakoznak egy sűrű fűvel benőtt réten vagy domboldalon, mindegyik egy-egy tojással.
# Vezényszóra elgurítják a tojásokat.
# Amelyik tojás eltörik, az kiesik a játékból. Az nyer, akinek a tojása épen marad és a legmesszebbre gurul.
== Tippek ==
* A játékokban lehet hímes tojást is használni, de azért nem a legszebbet érdemes kockára tenni, mert mindig előfordulhat, hogy eltörik.
* Régen ezek a játékok jó alkalmat adtak arra, hogy a felnőttek is összegyűljenek a játékok helyszínén, például egy réten vagy téren. Sokszor vittek magukkal sót is, és a koccintásnál vagy tojásgurításnál megrepedt tojást megtisztították, majd jóízűen elfogyasztották. A nagyobb sérülést szenvedett tojások általában hazavitték a háziállatoknak, hiszen a húsvéti tojásnak különleges, gyógyító és védő hatást tulajdonítottak, így nem lehetett elpazarolni.
== Amire szükséged lehet ==
* Keményre főtt (hímes) tojás
* A tojásütéshez aprópénz
== Figyelmeztetések ==
* A tojásütést kizárólag aprópénzzel játsszuk, és a nagy viták elkerülése érdekében mindig pontosan beszéljük meg előre a szabályokat! Előre tisztázzuk, hogy ki mennyi pénzzel játszik, és mikor mi a nyeremény.
* Bár szinte mindegyik játék alkalmas lenne a fogadások kötésére is, ezt gyerekeknek semmiképp se engedjük! A régi népi játékoknak inkább az ügyesség megmutatása a lényege, nem a pénzszerzés.
* Főleg a koccintásnál csaltak a régi gyerekek: fából vagy mészkőből faragott, befestett „áltojásokkal” játszottak az igazi helyett, így sosem veszthettek. Ma erre a műanyag tojás lehetne alkalmas, de a csalást ki lehet küszöbölni, ha a játék előtt megkocogtatjuk a tojásokat.
== Források, hivatkozások ==
* Németh Lászlóné elbeszélése a tojásütésről (Kapuvár, Győr-Moson-Sopron megye)
* [http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/27/27_tarstud_lukacs.htm Húsvéti tojásjátékokról részletesen]
[[Kategória:Művészet-kultúra]]
[[Kategória:Szórakozás-kikapcsolódás]]
[[Fájl:Husveti_tojas_kezben.jpg|right]]
Régen az ország különböző részeiben többféle játékot is játszottak a locsolkodáskor kapott vagy éppen megmaradt húsvéti tojásokkal. Az alábbiakban a leggyakoribb húsvéti tojásjátékokat mutatjuk be a legjellemzőbb formában, bár többféle elnevezés és szabályrendszer is ismert.
== Lépések ==
=== Tojásütés, tojásvágás, tojásdobás (pénzérmével) ===
# Az első lépés az egyezkedés: ki meri kockára tenni, feláldozni az ajándékba kapott vagy hosszadalmas munkával készített hímes tojást? Ha megvan a „vágató”, abban is meg kell egyezni, pontosan ki, milyen távolságról és hányszor próbálhatja meg elütni a tojást.
# Ezután a vágató felállítja a tojást egy fal vagy kerítés tövébe, esetleg egy nagyobb kő mellé, a vágó vagy ütő pedig a kijelölt távolságra megáll a tojástól.
# A vágó megpróbálja „elütni” a tojást a nála lévő aprópénzzel, vagyis úgy eldobni az érmét, hogy az élével beleálljon a tojásba.
# Ha az ütő elsőre eltalálja a tojást, elnyeri azt, emellett néhol a tojás árát is ki szokták neki fizetni. Ilyenkor az ütő nyer, a vágató veszít.
# Ha nem találja el a tojást, a pénzérme (és az ép tojás) a vágatóé lesz, és az ütő veszít.
# A játék elején megbeszéltek szerint a vágató akár többször is próbálkozhat (újabb pénzérmékkel), illetve a tojás tulajdonosa több játékost is próbára tehet.
=== Koccintás, kónyákolás (tojásütés pénzérme nélkül) ===
# Az első lépés itt is a kihívás: melyik gyerek hímes tojása az erősebb? Ki az ügyesebb?
# Az egyik gyerek marokra fogja a tojást úgy, hogy a hegyesebbik fele felfelé álljon.
# A másik gyerek ráüt a maga tojásával. A lényeg az, hogy az egyik – de csak az egyik! – tojás eltörjön, megrepedjen.
# Az nyer, akinek a tojása épen maradt. A vesztes átadja a törött tojást, ez a győztes jutalma.
=== Tojásdobálás ===
# Két gyerek egymással szembe áll egy kicsit nagyobb távolságra, mindegyik egy-egy tojással a kezében.
# Vezényszóra egymás felé dobják a tojást úgy, hogy a másik egy lépés távolságon belül elkaphassa, és a tojások ne ütközzenek össze.
# Ha valamelyik nem tudja elkapni a tojást, veszít.
# Sokszor lányok játszották, akár nagyobb körben dobálva a tojást egymásnak, míg a fiúk megpróbálták elkapni, ellopni azt.
=== Tojásgurítás ===
# A gyerekek felsorakoznak egy sűrű fűvel benőtt réten vagy domboldalon, mindegyik egy-egy tojással.
# Vezényszóra elgurítják a tojásokat.
# Amelyik tojás eltörik, az kiesik a játékból. Az nyer, akinek a tojása épen marad és a legmesszebbre gurul.
== Tippek ==
* A játékokban lehet hímes tojást is használni, de azért nem a legszebbet érdemes kockára tenni, mert mindig előfordulhat, hogy eltörik.
* Régen ezek a játékok jó alkalmat adtak arra, hogy a felnőttek is összegyűljenek a játékok helyszínén, például egy réten vagy téren. Sokszor vittek magukkal sót is, és a koccintásnál vagy tojásgurításnál megrepedt tojást megtisztították, majd jóízűen elfogyasztották. A nagyobb sérülést szenvedett tojások általában hazavitték a háziállatoknak, hiszen a húsvéti tojásnak különleges, gyógyító és védő hatást tulajdonítottak, így nem lehetett elpazarolni.
== Amire szükséged lehet ==
* Keményre főtt (hímes) tojás
* A tojásütéshez aprópénz
== Figyelmeztetések ==
* A tojásütést kizárólag aprópénzzel játsszuk, és a nagy viták elkerülése érdekében mindig pontosan beszéljük meg előre a szabályokat! Előre tisztázzuk, hogy ki mennyi pénzzel játszik, és mikor mi a nyeremény.
* Bár szinte mindegyik játék alkalmas lenne a fogadások kötésére is, ezt gyerekeknek semmiképp se engedjük! A régi népi játékoknak inkább az ügyesség megmutatása a lényege, nem a pénzszerzés.
* Főleg a koccintásnál csaltak a régi gyerekek: fából vagy mészkőből faragott, befestett „áltojásokkal” játszottak az igazi helyett, így sosem veszthettek. Ma erre a műanyag tojás lehetne alkalmas, de a csalást ki lehet küszöbölni, ha a játék előtt megkocogtatjuk a tojásokat.
== Források, hivatkozások ==
* Németh Lászlóné elbeszélése a tojásütésről (Kapuvár, Győr-Moson-Sopron megye)
* [http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/27/27_tarstud_lukacs.htm Húsvéti tojásjátékokról részletesen]
[[Kategória:Művészet-kultúra]]
[[Kategória:Szórakozás-kikapcsolódás]]