1
szerkesztés
Módosítások
'''Gyógytea készítésénél egyáltalán nem mindegy, hogyan készítjük el teánkat! Ahhoz, hogy ne csak tisztító és folyadékpótló hatású ital legyen, hanem a gyógyhatású, terápiás hatásai is érvényesüljenek
== Hogyan kell {{PAGENAME}}? ==
'''Gyógytea készítésénél egyáltalán nem mindegy, hogyan készítjük el teánkat! Ahhoz, hogy ne csak tisztító és folyadékpótló hatású ital legyen, hanem a gyógyhatású, terápiás hatásai is érvényesüljenek, ismernünk kell a felhasznált növényrész elkészítésének sajátosságait és néhány alapvető szabályt!'''
'''1. Soha ne használjunk csapvizet!''' Minden esetben tiszta, palackozott, vagy szűrt vízből készítsük a teát, ugyanis a csapvízben található különböző vegyi anyagok elváltoztatják a tea ízét, illetve ezek az anyagok keveredhetnek a gyógytea hatóanyagaival, és tönkretehetik azokat.
'''2. Soha ne forraljuk fel újra a maradék vizet''', mert ezzel poshadt ízű teát kapunk!
'''3. Tartsuk be a teakészítés alapszabályait,''' azaz ne használjunk alumíniumkannát, fémszűrőt és soha ne forrázzuk a teát műanyag vagy – nem rozsdamentes acél-fémedényben.
'''4. A mellékízmentes, friss aroma eléréséhez''' porcelán-, üveg-, vagy kerámiaedényre van szükség.
'''5. A hatóanyagok legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű kinyerésének''' 3-féle formája lehet. Megkülönböztetjük a főzetet, a forrázatot és a hidegvizes kivonat készítést.
'''Főzet:''' Főzet készítésére akkor van szükség, ha a felhasznált növényi rész kemény, tömör, hatóanyagai nehezen oldódnak. Így például a héjak, gyökerek, szárak vagy hajtások mélyesszenciáinak kivonásához ez a módszer ajánlott. Ekkor a használni kívánt növényi részt megfelelő mennyiségű vízben 5-20 percig főzzük fedő nélkül. Az alapanyagok sűrűsége befolyásolja, de közben az elpárolgott vizet pótolhatjuk, hogy ne legyen túl tömény a kapott főzetünk. Mindig pontosan olvassuk el azokat az információkat is, amelyek a csomagoláson találhatók! Fogyasztás előtt szűrjük le!
'''Forrázat:''' A forrázat az, amit a legtöbben készítenek, vagyis, amikor egy adag teát vagy filtert belehelyezünk a csészébe, és leöntjük forró vízzel. Ennek készítését a lágyabb növényi részek (levél, virág, szirom) igénylik, melyekből könnyebben kioldódik a hatóanyag. Abban az esetben is a forrázás javasolt, ha a hatóanyag illékonysága miatt nem lehet forralni a teát. Ilyenkor öntsünk frissen forralt vizet a növényi részekre (2,5 dl vízhez egy púpozott teáskanál szárított gyógynövény kell). Általában szokás, hogy a forrázatot lefedve néhány percig állni hagyjuk.
'''Hidegvizes kivonat:''' Akadnak olyan alapanyagok, amelyek hatóanyagai a hő hatására változást szenvednek, és elveszítik gyógyerejüket. Ilyen például a csipkebogyóban található C-vitamin. Ennek elkészítéséhez áztassuk hideg vízbe a megfelelő mennyiségű alapanyagot, és hagyjuk így éjszakára. Fogyasztás előtt ezt is szűrjük le!
Ne essünk túlzásokba, folyadékpótlásra továbbra is a víz legyen az elsődleges, illetve fogyaszthatunk lédús gyümölcsöket is!
Ha többet szeretnél tudni a témáról: http://xmm.hu/gyogyteak-es-masszazs/.
[[Kategória:Egészség]]
'''Gyógytea készítésénél egyáltalán nem mindegy, hogyan készítjük el teánkat! Ahhoz, hogy ne csak tisztító és folyadékpótló hatású ital legyen, hanem a gyógyhatású, terápiás hatásai is érvényesüljenek, ismernünk kell a felhasznált növényrész elkészítésének sajátosságait és néhány alapvető szabályt!'''
'''1. Soha ne használjunk csapvizet!''' Minden esetben tiszta, palackozott, vagy szűrt vízből készítsük a teát, ugyanis a csapvízben található különböző vegyi anyagok elváltoztatják a tea ízét, illetve ezek az anyagok keveredhetnek a gyógytea hatóanyagaival, és tönkretehetik azokat.
'''2. Soha ne forraljuk fel újra a maradék vizet''', mert ezzel poshadt ízű teát kapunk!
'''3. Tartsuk be a teakészítés alapszabályait,''' azaz ne használjunk alumíniumkannát, fémszűrőt és soha ne forrázzuk a teát műanyag vagy – nem rozsdamentes acél-fémedényben.
'''4. A mellékízmentes, friss aroma eléréséhez''' porcelán-, üveg-, vagy kerámiaedényre van szükség.
'''5. A hatóanyagok legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű kinyerésének''' 3-féle formája lehet. Megkülönböztetjük a főzetet, a forrázatot és a hidegvizes kivonat készítést.
'''Főzet:''' Főzet készítésére akkor van szükség, ha a felhasznált növényi rész kemény, tömör, hatóanyagai nehezen oldódnak. Így például a héjak, gyökerek, szárak vagy hajtások mélyesszenciáinak kivonásához ez a módszer ajánlott. Ekkor a használni kívánt növényi részt megfelelő mennyiségű vízben 5-20 percig főzzük fedő nélkül. Az alapanyagok sűrűsége befolyásolja, de közben az elpárolgott vizet pótolhatjuk, hogy ne legyen túl tömény a kapott főzetünk. Mindig pontosan olvassuk el azokat az információkat is, amelyek a csomagoláson találhatók! Fogyasztás előtt szűrjük le!
'''Forrázat:''' A forrázat az, amit a legtöbben készítenek, vagyis, amikor egy adag teát vagy filtert belehelyezünk a csészébe, és leöntjük forró vízzel. Ennek készítését a lágyabb növényi részek (levél, virág, szirom) igénylik, melyekből könnyebben kioldódik a hatóanyag. Abban az esetben is a forrázás javasolt, ha a hatóanyag illékonysága miatt nem lehet forralni a teát. Ilyenkor öntsünk frissen forralt vizet a növényi részekre (2,5 dl vízhez egy púpozott teáskanál szárított gyógynövény kell). Általában szokás, hogy a forrázatot lefedve néhány percig állni hagyjuk.
'''Hidegvizes kivonat:''' Akadnak olyan alapanyagok, amelyek hatóanyagai a hő hatására változást szenvednek, és elveszítik gyógyerejüket. Ilyen például a csipkebogyóban található C-vitamin. Ennek elkészítéséhez áztassuk hideg vízbe a megfelelő mennyiségű alapanyagot, és hagyjuk így éjszakára. Fogyasztás előtt ezt is szűrjük le!
Ne essünk túlzásokba, folyadékpótlásra továbbra is a víz legyen az elsődleges, illetve fogyaszthatunk lédús gyümölcsöket is!
Ha többet szeretnél tudni a témáról: http://xmm.hu/gyogyteak-es-masszazs/.
[[Kategória:Egészség]]