Feldolgozni a szakítást
Hogyan kell feldolgozni a szakítást?
A szakítás általában fájdalmas mindkét félnek még akkor is, ha esetleg tisztában vagytok azzal, hogy jó döntést hoztatok. Hát még akkor, ha te nem akartad a kapcsolat végét! Az alábbi cikk azonban segít abban, hogy megtedd, ami előbb vagy utóbb elkerülhetetlen: túljutni a szakításon.
Lépések
- Gondolj át mindent alaposan, de ne megszállottan! Tekints át minden okot, ami a szakításhoz vezetett. Még ha néha úgy is tűnik, hogy nem volt elég indok a szakításra, valószínűleg volt – nem is egy. Próbáld meg megérteni, hogy bár egy ideig bizonyára élveztétek ezt a kapcsolatot, nem ez volt az, ami egy életre szólt. A jövőre vonatkozóan sokat segít, ha átgondolod, mit rontottatok el, mit rontottál te el, ami miatt ez a kapcsolat megbukott.
- Ne változtasd meg a döntésedet! Ha a szakítás a te döntésed volt, észben kell tartanod, hogy ha csak arra gondolsz, ami jó volt a másikkal, elfelejteti veled azokat a dolgokat, amik rosszul működtek. Ha pedig a párod döntött a szakításról, ne próbáld meg megváltoztatni a döntését. Nagyon gyakori, hogy ilyenkor a sok érzelem meggyőz téged arról, hogy ez tulajdonképpen egy jó kapcsolat volt, nem tudod reálisan szemlélni. Vagy azt gondolod, hogy ha az exed látná, hogy most hogy érzel a szakítás után, minden másképp lenne. Ez egy kegyetlen játék akár magaddal, akár a másikkal csinálod. Fogadd el a helyzetet inkább, és dolgozz azon, hogy továbblépj.
- Tarts távolságot! Még ha úgy is döntötök, hogy a szakítás után is megpróbáltok barátok lenni, egy ideig jó, ha egyáltalán nem tartjátok a kapcsolatot, legyen szó találkozásról, telefonhívásokról, e-mailekről vagy sms-ekről. Ez az elején persze nehéz lesz, hiszen hiányzik, ami érthető. Ugyanakkor ez az egyetlen módja, hogy leindulj a megnyugvás útján. Mindaddig tarts távolságot, amíg úgy nem érzed, hogy tudsz vele már úgy találkozni, beszélgetni, hogy nincs semmi hátsó szándék mögötte (visszaszerezd, megmutasd neki, hogy nélküle is milyen jól elvagy, ellenőrizd, hogy ő mit érez stb.).
- Birkózz meg a fájdalommal. Teljesen normális, hogy pocsékul érzed magad, esetleg magadat hibáztatod. El kell fogadnod, hogy te is hibáztál, neked is vannak hiányosságaid, ez természetes. Ugyanakkor azt is el kell fogadnod, hogy jó ember vagy, és a lehető legjobb dolgokat tetted a kapcsolatért, és nem az egyedüli hibád, hogy mégsem működött. Ebben a szakaszban természetes, hogy hibáztatod magad, de próbáld meg elfogadni, hogy mindenki követ el hibákat.
- Küzdj meg a „harag” szakasszal! Ez az az időszak, amikor legszívesebben üvöltenél, annyira dühös vagy. Az, hogy mekkora haragot érzel, természetesen attól is függ, hogy hogyan zajlott a szakítás, mik voltak az egyéb körülmények, mennyi ideig tartott maga a szakítás (pl. előtte már szakítottatok, csak újra megpróbáltátok stb.). Lehet, hogy úgy érzed, az exed csak az idődet pazarolta. Leheg, hogy rájössz, hogy a szakítás valóban elkerülhetetlen volt, csak te nem vetted észre időben a nyomokat, amik erre utalnak. Lehet, hogy magadra is haragszol. De vedd észre, hogy csak feleslegesen pazarlod az időd és az energiád azzal, hogy dühös vagy. Próbálj inkább a körülötted lévő pozitív dolgokra fordítani ezeket az energiákat. Ne kezdd el az exedet sem gyűlölni, mert ez csak összekeveredik a szeretet érzésével, ami szintén nem egy jó dolog. Tehát csak pozitívan, a pozitív dolgok felé nyiss!
- Beszélgess a barátaiddal! Ha megértő és együttérző társaság vesz körül, legyen szó a barátaidról vagy családtagjaidról, az segít belátnod, hogy értékes ember vagy. Szeretteid között könnyebb talpraállni.
- Írd le az érzéseidet! A legfontosabb, hogy légy teljesen őszinte, és ne „cenzúrázd”! Így könnyebben megértheted, hogy azért, mert a kapcsolat nem működött, ez még egy utazás része volt, hogy azzá válj, akinek lenned kell.
- Írj egy emlékeztető listát! Az egyik legjobb trükk, ami segít a szándékodhoz ragaszkodni, ha írsz egy listát arról, hogy az exed miért nem volt megfelelő a számodra. Légy könyörtelen és egyértelmű – ez nem az az időszak még, amikor meg kell bocsátanod. Ez most abban segít, hogy az idő ne szépítse meg a dolgokat, ami miatt szeretnéd – hibásan – visszacsinálni az egészet. Ha bármikor úgy éreznéd, hogy elgyengültél, és már a telefon után nyúlnál, csak nézd meg a listát.
- Ki a régivel, be az újjal! A szakítás nem csupán valaminek a vége, hanem egy új kezdet is egyben. Ezért tedd rendbe a személyes teredet, hogy tisztán és felfrissülve készülj az új dolgok eljövetelére. A rendetlenség amúgy is nyomasztó és lehangoló, emeli a stressz-szintet. Sőt, a takarítás és rendrakás le is foglal, így kevésbé a fájdalomra koncentrálsz. Takarítsd ki a lakást, szerezz be néhány új képet, tisztítsd ki a felesleges ikonokat a számítógép asztalán.
- Tüntesd el az emlékeket! Egy csomó dolog az exedre emlékeztethet: egy dal, egy illat, egy hang vagy egy hely. Ha már egy ideje gyászolod a kapcsolatot, és egy kissé már jobban érzed magad, ideje, hogy ezektől a dolgoktól megszabadulj. Gyűjtsd össze azokat a dolgokat, amik kifejezetten rossz érzést keltenek benned, és tedd el egy dobozba, vagy ha egyáltalán nincs rá szükséged, szabadulj meg tőle.
- Találd meg a boldogságot más dolgokban! Teljesen mindegy, hogy a családoddal, barátokkal lógsz, vagy beiratkozol egy tanfolyamra, amire mindig is akartál vagy elolvasod azokat a könyveket, amiket szeretnél, a lényeg, hogy találj olyan dolgokat, amik boldoggá tesznek.
- Maradj aktív! Járj el edzeni! Ettől nem csupán testileg érzed jobban magad, de segít leküzdeni a depressziót is.
- Engedd el a negatív érzéseket. Meg kell értened, hogy az, hogy magadban hordozod a fájdalmat, nem sok előnnyel jár. Szeretjük sajnáltatni magunkat, és egy ideig ez normális is, utána azonban hagyni kell elmenni ezt az érzést. Gondolj arra, hogy bár a kapcsolatnak vége, az mégis egy bizonyos szinten különleges és egyedi volt. Gondolj arra, hogy bátor vagy, hisz képes voltál kockázatot vállalni, belemenni egy kapcsolatba és szeretni, még ha ez mindig kockázatos is. És koncentrálj arra, hogy a szíved újra tudja vállalni majd ezt a kockázatot, és újra tudjon szeretni.
Tippek
Amire szükséged lehet
- idő
Figyelmeztetések
- A legfontosabb, hogy koncentrálj arra, hogy ne lovald bele magad a fájdalomba. Miután alaposan átgondoltál mindent, próbálj meg más dolgokra koncentrálni, különben olyan lesz, mintha futóhomokba kerültél volna, és a fájdalom csak egyre lejjebb húz majd.
Kiegészíteném!
Nehéz, de segíthet! Tapasztalat! Ne tanácsnak fogd fel amit írok! És nem is feltétlenül ezt kell tenni. Egy próbát viszont mindenképpen megér. Veszteni nem veszíthetsz vele. Csak nyerhetsz! Nos! Én Férfi vagyok! Ez fontos! Sajnos elég nehezen tudok szóba állni új emberekkel! Ismerős személyekkel is. Értsd: (látásból ismerős, munkatárs, de max köszönő viszony stb.) Azt mondtam nehéz, (biztos nem mindenkinek az) de ismerkedj! Beszélgess! Főleg nőkkel. A nők általában, észre veszik egy férfin, ha valami nincs rendben! (lelki gondok, fájdalom, szakítás utáni állapot) Ezek az ismeretségek, nem feltétlen arra hajtva, hogy kapcsolat, vagy esetleg egy kaland legyen, nagyon sokat segítenek. Extrém verzió, és leszögezném, nem vagyok ilyen típus, mert lássuk be, csúnya dolog, nem is mondom hogy ezt tedd, viszont azt se hogy ne, de ha sikerül egy kalandot, vagy egy kapcsolatot kialakítani, akkor a legkönnyebb a dolgod. Nem ködösítek, kihasználjuk a másikat! De maradjunk a normál verziónál! Tehát! Ki tudod beszélni magadból a történteket, részletesen, és ettől kicsit könnyebb, plusz, eltereli a figyelmedet. Nincs időd azon rágódni, ami történt, és ezt úgy, hogy közben pontosan a történtekről beszélsz. Ehhez fontos, hogy merj kicsit nyílt lenni! Igen, itt jön az, hogy de férfi vagyok, nem beszélek ilyen dolgokról mert én kemény vagyok, erősnek kell látszanom, és a többi kifogás. Na ezt felejtsd el! Férfi vagy, vagyunk! De ez nem ok arra, hogy ne mondhassuk ki nyíltan, hogy fáj, hogy mit érzünk! Férfiak maradunk akkor is, ha bátran ki merjük mondani azt, ami bennünk van! Ettől nem tűnsz, tűnünk gyengének! Ellenkezőleg! Persze vannak, akik ezt gyengeségnek, nem férfihoz méltónak mondják, de valószínű, hogy nekik soha senki nem nyílt meg ilyen bensőségesen. Szerintem ők kicsit szegényebbek ezzel. Persze az ilyen látásmód, sokat el is árul az ilyen gondolkodású emberekről! Nem kellenek ilyen emberek a közeledbe! De biztos lesznek, próbáld kerülni őket, és főleg ne vedd fel a negatív véleményeket! Az ilyen véleménnyel rendelkező ember, emberek, azért elég gyakran gondolkozóba esnek, és gyakorlatilag biztos, hogy átértékelik ezt magukban. Ez is tapasztalat! Közben nem szándékosan, de te is segítettél. Tehát! Az ilyen, és hasonló kritikákkal ne is törődj! Arra koncentrálj, ami a dolgod! Tehát bátran, nyíltan! Érdekes leszel, kíváncsivá teszed azt, akivel társalogsz! Az igazság az, hogy minden ember igényli az érzelmeket kivétel nélkül! Legyen bármilyen is az az érzés. Bizalom is kell persze ahhoz, hogy el tudj kezdeni beszélni az érzéseidről, de kezd kicsiben. Írok konkrét példát! Tény, hogy el kell kezdeni a beszélgetést, akár egy ismeretlennel, akár ismerőssel! Ez nem feltétlen lesz egyszerű! Kinek hogy. Nekem nehéz, említettem fentebb. Ha már beszéltek, jönnek a kérdések, oda vissza. Jön majd a kérdés, van e párod. Na itt az alkalom. ez az a pont, ahol bele KELL kezdeni. Elmondod hogy nincs, nemrég ért véget. A többi már, megy a maga útján. Rajtad múlik, mennyi idő, amíg megnyílsz. Te irányítod, mennyit mutatsz magadból, valamint te érzed majd, mennyire bízhatsz meg az illetőben. Két dolog van ami nagyon nagyon nagyon fontos. Az abszolút Top1 az, hogy meg kell bíznod az illetőben. Ne csapd be önmagad. Érezni fogod. Ha nem, akkor ne erőltesd magadra, ne cselekedj kényszeresen, hogy márpedig akkor is mondom, mert biztos jobb lesz. Ez az a pont, ahol könnyen áteshetsz a túloldalra. Én megtettem! Hidd el nekem, nem akarod megtapasztalni, mennyire rossz. Tele lesz a fejed kétellyel, azon fogsz rágódni, hogy talán rossz döntés volt, az adott dolgot megosztanod vele, vagy mégis jól döntöttél? Ez újabb teher a válladon, ami éppen teljesen felesleges, nem hogy könnyebb, hanem éppen hogy nehezebb lett a helyzet. Várd ki, amíg kialakul a bizalom! Ez változó! De ha úgy érzed megvan, képes leszel megnyílni, az már fél siker a számodra. A másik fél érdeklődik majd. Keresni fogja a társaságod. Kérni fogja, hogy mesélj, hozzászól ahhoz amit elmondasz neki, és te majd csak válaszolsz, elmondod, egyre részletesebben. A Top 2 is elég lényeges! Maradj őszinte! Igen. Jól látod! A fájdalom, a csalódottság, a harag, a sérülés az önérzeten, és az önbizalmon, képes befolyásolni az őszinteséget, összességében képes rávenni arra, hogy elferdítsük a dolgokat önmagunk javára, besározva a volt párunkat, még akkor is ha tudjuk, hogy nem úgy történt az a dolog, amiről éppen beszélünk, ahogy azt állítjuk. Nem könnyebb, ha hazudunk magunknak, mert tudat alatt érezzük, és tudjuk, hogy nem volt igaz amit állítottunk, ez is csak egy hátráltató tényező. Tehát mindenképpen, minden esetben, maradj teljesen őszinte. Próbáld úgy látni a dolgokat, mint ha kívülálló lennél. Természetes, hogy ez nem könnyű, lehet hogy nem is fog menni, de fontos hogy maradj mindig pártatlan. Ne okold önmagadat sem! az jó ha tudod, hogy miben hibáztál, még jobb ha be is látod, és fel is vállalod. De tény, hogy két ember egy pár, két fél kell egy kapcsolathoz! Soha, semmilyen esetben sem fordul az elő, hogy csak az egyik fél a hibás. Akarnod kell túllépni. Akarnod kell felejteni! Akarnod kell jobban érezni magad! Akarnod kell továbbmenni. Rajtad múlik, meddig tart feldolgozni. Helyezd előtérbe azokat a dolgokat, amiket szeretsz, ami leköti a figyelmed. Próbáld kizárni a negatív dolgokat. Több szem többet lát alapon, nagyon jó dolog az, ha nem csak egy, hanem több különböző személlyel is beszélgetsz. Persze csak ha szükségét érzed! Beszélgess több partnerrel is, a fenti dolgok betartása mellett. Több különböző személy, eltérő, vagy akár egyező vélemény, de sok vélemény, tanulság, akár tanács, amit ezáltal kaphatsz. Egyszerűbb lesz tisztán látnod, mi volt a hiba, mi volt az ok, mi kerülte el a figyelmed, mi az amit jól, avagy rosszul, tettél. Rá fogsz jönni, miért jobb így neked. Megtanulod, mit tegyél, és mit ne legközelebb. Fontos az önismeret! Közben, akivel, vagy akikkel társalogsz, lehetséges, hogy ők is okulnak az elmondottakból, esetleg felismerik, hogy van, amit nekik is másképpen kell csinálni. Kölcsönösen építitek egymást. Az a legjobb, ha ezen beszélgetésekkel, le tudod fedni akár 100%-ban azt az időt, amikor egyébként magadba roskadnál. Előbb vagy utóbb de biztos, hogy sokkal jobban fogod magad érezni.
Remélem hasznos lesz! Üdv: Ádám