Cikkek:Mikor cseréljünk fékfolyadékot

Mikor cseréljünk fékfolyadékot?

A fékfolyadék nem egy olyan eleme az autóknak, ami gyakran szóba kerül. Éppen ezért több olyan kérdés is van, amire sokan nem tudjuk a választ, a személygépjármű szempontjából azonban lényeges.

Mi a különbség az egyes folyadékok között, keverhetők egymással, és mikor kell cserélni?

Fajták

A fékfolyadékokat elsősorban DOT számok alapján csoportosítják. Ez a bázisfolyadékot jelöli, melynek alapanyaga jellemzően glikol-éter. Ugyan nem ajánlott, de ennek alapján gyakorlatilag keverhetők a különböző verziók.

A DOT 5 a szilikonbázisú fékfolyadékok jelölője. Ezt ott érdemes használni, ahol eleve ez volt a járműben és elő is van írva. Ilyenek például a Harley Davidson motorok. Ez azon kevesek közé tartozik, amelyeket egyáltalán nem szabad keverni.

Éppen ezért figyeljünk arra, hogy a DOT 5 és DOT 5.1 jelölésű fékfolyadékok nem egyformák, a kettő összeöntésével nem járunk jól.

Több DOT esetében van egy emeltebb szint. Például ez a DOT 4 esetében a DOT 4+. Ezek gyorsabb reakcióidőt biztosítanak, de más tulajdonságaikban nem térnek el lényegesen.

Az Ön számára megfelelő fékfolyadékot könnyedén megtalálhatja az OlajShop.hu webáruházban.

Csereintervallum

A fékfolyadékokat nem szükséges olyan gyakran cserélni, mint az olajat. Elég 2 évente vagy 40.000 kilométer lefutása után foglalkozni vele. Érdemes azonban rendszeresen cserélni akkor is, ha nem találkozunk szembetűnő problémával.

A mai járművekben a fékrendszerben előállított nyomást egy szintetikus folyadék közvetíti. Ez a fékfolyadék, aminek állapota nagyban befolyásolja a fékerőt.

Sajnos nem képesek a levegőből lecsapódó nedvességet megkötni, ami a forráspontjuk folyamatos csökkenéséhez vezet. Általában 2 év vagy 40.000 kilométer után éri el az alsó határértéket.

Nedves forráspont és kockázatok

A fékfolyadék műszaki állapotát a nedves forráspont határozza meg. Ugyan átlagos használat esetén a lecsökkent forráspontú folyadék is megfelelően működhet, de minél tovább esik, annál inkább veszélyezteti a biztonságos fékezést.

Ez annak a hatása, hogy a vízpára forráskor gőzbuborékokat képez, melyek a folyadékokkal ellentétben összenyomhatóak, tehát a közeg nem tudja tökéletesen továbbítani a féknyomást. A fékpedál nem biztosítja a megszokott ellenállást, a fékhatás pedig drasztikusan csökken, de akár meg is szűnhet.

Ha ez nem lenne elég, a nedvesség más problémákat is előidézhet, például a fékrendszer korrózióját. Ugyan a modernebb folyadékok tartalmaznak olyan adalékokat, melyek gátolják ezt, bizonyos nedvességi szint felett ezek már nem elég hatékonyak.

Továbbá a gumitömítések és karmantyúk is megduzzadhatnak, mely hatására a főfék- és egyéb munkahengerek beszorulnak, ezzel akadályozva a fékezést.

Ezek a veszélyforrások egyértelművé teszik, hogy nem szabad elbagatellizálni a fékfolyadék cseréjének fontosságát. A nem megfelelően karbantartott fékrendszer igen súlyos gondokhoz vezethet, ráadásul a lehető legrosszabbkor.