A hazugságot felismerni
Hogyan kell a hazugságot felismerni?
Milyen jelek utalnak arra, hogy ha valaki nem mond igazat, ferdít a valóságon, avagy kerülgeti a forró kását? Érdemes tisztában lennünk ezeknek a megnyilvánulásaival, hiszen az élet minden területén, a hétköznapok szituációiban, illetve egy állásinterjún a HR szakemberek nagy része ismeri és figyeli ezen jelzőket. Lássunk néhány jelet, amik arra utalhatnak, hogy a beszélgetőpartnerünk füllent.
Lépések
- A szemkontaktus hiánya: amennyiben a beszélgetőpartnerünk kerüli velünk a szemkontaktust, vagy sokat pislog, vagy emelgeti a szemöldökét, akkor gyanakodhatunk rá, hogy éppen nem mond igazat.
- Felfelé és jobbra szemmozgatás - vizuálisan felépített történet: ha megkérnek valakit, képzeljen maga elé egy rózsaszín tehenet, az valószínű felfelé és jobbra tekintene, miközben megpróbálja vizualizálni a kért képet. Mikor tehát valaki kitalál egy történetet, gyakran tekint ebbe az irányba.
- Felfelé és balra szemmozgatás - vizuálisan felidézett történet: ha megkérdezel valakit, milyen színű volt az első biciklije,az lefelé és balra fog tekinteni, miközben megpróbálja felidézni az emlékét. Mikor tehát valaki valóban megtörtént eseményre emlékszik vissza, az ellenkező irányba tekint, mint amikor maga találja ki a történetet.
- Jobbra tekintés - kitalált hanganyag: amikor valaki elképzel egy fülsüketítő magas hangot, az nagy valószínűséggel balra fog tekinteni, mivel a tudósok tapasztalata szerint ez az irány, amely felé szemünk mozdul, amikor "lelki füleinkkel" próbálunk elképzelni valamit.
- Balra tekintés - felidézett hanganyag: ha megérünk valakit idézze fel édesanyja hangját, akkor biztosan balra fog tekinteni. Ebbe az irányba nézünk amikor a hallási emlékezetünket hívjuk elő - ez az ellentét mutatja, hogy egy utasítást, pletykát, valaki valóban halott, vagy caak kitalálja.
- Lefelé és jobbra tekintés: Lefelé és jobbra tekintünk általában, mikor megpróbálunk felidézni egy illatot, érzést, vagy ízt.
- Lefelé és balra tekintés: az emberek többsége ebbe az irányba néz, mikor magában beszél.
- Változás a hang tónusában vagy a beszéd tempójában: amikor valaki túl lassan, a szavakat keresve beszél, avagy túl gyorsan ismételget egyes szavakat egymás után, és mindemellett még a hanglejtése is változik, elképzelhető, hogy füllent.
- Szokatlan testbeszéd: amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a másik fél a lábát rázza, a száját vagy az orrát érintgeti, elfordul a partnertől, a vállait megemeli, akkor az izgalom jeleit tapasztalhatjuk, ami mögött bizony a nem igazmondás is állhat.
- Túlzott védekező magatartás: a túlkomplikált magyarázkodás, túl sok részlet közlése is utalhat a hazugságra, főleg ha a beszélgetésnél védekező magatartást alkalmaz a partner.
- Túlzott támadó magatartás, agresszió.
- A hirtelen, sok és gyors témaváltás az egyik legbiztosabb jele a hazugságnak.
- A cinikus viselkedés: aki szarkasztikus, bagatellizál vagy humorizál egy komoly beszélgetés során, abból közel biztosan lemérhetjük, hogy nem őszinte velünk.
- A válasz kerülése: a kérdésekre, egyes témákra az egyenes válaszok kerülése, a kérdésre kérdéssel való felelet szintén tipikus terelési módszer.
- Az eszközök használata: amikor valaki idegességében a tárgyakkal (toll, pohár stb.) kezd el bíbelődni, és ezeket a beszélgetőpartner elé helyezi, közel biztosak lehetünk benne, hogy nem teljesen őszinte velünk.
Tippek
- Ha a fenti jelek közül sokat észreveszünk a másikon, kezdhetünk gyanakodni a hazugság tényére.
Amire szükséged lehet
- Önfejlesztő tréning
- Könyvek a témában
- Videók
Figyelmeztetések
- Amennyiben mi magunk viselkednénk az alábbiak szerint, feltétlen figyeljünk oda rá, nehogy fordítva süljön el a latolgatás.
Kapcsolódó videók