Főmenü megnyitása

Hogyankell.hu β

Meghatározni az északi irányt

A lap korábbi változatát látod, amilyen JViki (vitalap | szerkesztései) 2011. április 7., 15:48-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell az északi irányt meghatározni? == Az északi irány meghatározása alapvető fontosságú a tájékozódáshoz. Akár kirándulunk, akár a feng shui s…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Hogyan kell az északi irányt meghatározni?

Az északi irány meghatározása alapvető fontosságú a tájékozódáshoz. Akár kirándulunk, akár a feng shui szerint akarjuk berendezni a lakást, be kell azonosítanunk az égtájakat még akkor is, ha nincs nálunk iránytű. Ezért az alábbiakban több módszert ismertetünk az északi irány beazonításához.

Lépések

A nap helyzetéből egy analóg órával:

  1. Helyezd az órát vízszintes felületre, vagy vedd kézbe és tartsd vízszintesen.
  2. Forgasd el úgy, hogy a kismutató a nap irányába mutasson.
  3. Felezd meg a kismutató és a 12-es szám közötti szöget (ha az órád a nyári időszámítás szerint mutatja az időt, akkor az 1-es és a kismutató közötti szöget felezd meg). Így megkapod az észak-déli vonalat.
  4. Ha pont délben (nyári időszámítás idején egy órakor) fordítod a kismutatót a nap felé, az a déli irányt jelöli. Egyébként a vonalnak az a vége mutatja az északi irányt, amelytől délelőtt jobbra, délután pedig balra van a nap. (Bárhol vagy, a nap keleten kel és nyugaton nyugszik.)

Az árnyék járásából egy bottal:

  1. Szúrj le egy botot vagy ágat egy vízszintes, lehetőleg tiszta földfelületre úgy, hogy lásd a teljes árnyékát. Minél magasabb a bot, annál jobban látszik majd az árnyék járása, és minél vékonyabb a bot, annál pontosabb lesz a mérés.
  2. Jelöld meg az árnyék csúcspontját egy kő vagy a földbe vésett keresztvonal segítségével. A lényeg, hogy minél pontosabban jelezd az árnyék tetőpontját, és hogy később is pontosan azonosítható legyen a jel.
  3. Várj 10-15 percet. Ezalatt az árnyék egy körvonal mentén nyugatról keletre halad. (A nap keletről nyugatra tart az égen, az árnyék tehát nyugatról kelet felé mozdul.)
  4. Jelöld meg újra az árnyék tetőpontjának helyét az előzőhöz hasonló módon.
  5. Húzz egy egyenes vonalat a két jel között. Ez jelzi a kelet-nyugati irányt.
  6. Állj úgy, hogy az első jel a bal kezed felé essen (nyugat), a második pedig a jobb kezed felé (kelet). Így egyenesen előre lesz észak.

A csillagok állásából:

  1. Keresd meg az égen a Nagy Göncöl csillagképet (a Göncölszekeret vagy Nagy Medvét).
  2. A szekér utolsó két csillagát (amelyek „rúddal” ellentétes oldalon alkotják a szekér oldalfalát) kösd össze egy képzeletbeli vonallal.
  3. Hosszabbítsd meg ezt a vonalat, és mérd rá a két csillag távolságának kb. ötszörösét. Így egy fényesebb csillaghoz jutsz – ez a Sarkcsillag.
  4. A Sarkcsillagtól húzz egy merőleges vonalat a földre, és a horizonton metszéspont környékén keress egy tájékozódási pontot.

Tippek

  • Ha a déli féltekén kellene az északi irányt a karóra segítségével betájolni, ne a kismutatót, hanem a 12-es (vagy 1-es) számot fordítsd a nap felé. Ezután felezd meg a kismutató és a 12-es közötti szöget, az így kapott vonal adja meg az észak-déli irányt. A déli féltekén délben a 12-es (vagy a nyári időszámítás idején az 1-es) számjegy az északi irányt jelöli.
  • Ha az árnyék helyzetének segítségével határozod meg az északi irányt, az eredményt az alábbi módon teheted pontosabbá: először délelőtt, legalább egy órával 12 vagy 13 óra előtt olvasd le az árnyék helyzetét. Ne csak a tetőpontot jelöld, hanem mérd meg az árnyék hosszát is (például egy vékonyabb ágat törj akkorára, mint az árnyék). Az árnyék nagysága is változik ugyanis: délig növekszik, délután pedig csökken. Ellenőrizd rendszeresen az árnyék hosszát, majd amikor pont akkora, mint az első mérés alkalmával, jelöld meg a tetőpontját. Ilyenkor hajszálpontosan a kelet-nyugati irányt kapod (az első pont a nyugati, a második a keleti irányt mutatja).

Figyelmeztetések

  • Ne hagyatkozz a babonákra – az éjszakai égbolton például nem a Sarkcsillag a legfényesebb csillag!
  • Lehet, hogy egy domb tetején tökéletesen egyedül álló, egyenes fa északi oldalán vastagabb a moha, de általában ilyet ritkán találni. A moha elhelyezkedését sok tényező befolyásolja: a nedvesség, a fa törzsének dőlésszöge, a napsütés… Ezért ne csak ebben a módszerben bízz: ha haza akarsz találni, inkább vedd igénybe valamelyik fenti tájékozódási módot is.
  • Sűrű erdőben, ködben, borús időben vagy más okból kifolyólag rossz látási körülmények között ezek a módszerek természetesen nem használhatók. Ezért mindig határozd meg a helyzeted, ha alkalmad van rá (még tiszta időben), és keress jól beazonosítható tájékozódási pontokat a horizonton (templomtorony, magányos fa, hegycsúcs).
  • A Sarkcsillag a sarkkörön túl már nagyon magasan, szinte a fejünk felett látszik, így akkor is nehéz a segítségével tájékozódni, ha megtaláljuk. Hasonló okok miatt nem megbízható módszer az árnyékok járása alapján való tájékozódás a 70. szélességi kör felett, az órával történő helymeghatározás pedig a 20. szélességi kör alatt.
  • A fenti módszerek tökéletes elsajátításhoz gyakorlat kell. Próbáld többször is meghatározni az égtájakat olyan esetekben, amikor van iránytűd, vagy máshogyan ellenőrizheted az eredményt! Így „éles helyzetben”, például egy túrán is biztosan tudod majd alkalmazni a tudásod.

Amire szükséged lehet

  • Tiszta idő, mikor a Nap vagy a csillagok láthatók
  • Analóg karóra
  • Bot

Források, hivatkozások

Az oldal szerzői

Hogyankell, JViki, Kiscsillag