Gombát szedni

Hogyan kell gombát szedni?

A természetben sokfelé találkozhatunk ehető gombákkal, amelyek fontos részét képezik az egészséges táplálkozásnak. Gyűjtésükkel kapcsolatban a legfontosabb, hogy mindig mutassuk meg a természetben gyűjtött gombát szakértőnek, de emellett is érdemes betartani néhány íratlan szabályt.

Lépések

1. Keressük meg a gombát. Ez a legnehezebb, hiszen sok gombász csak a halála közeledtét érezve mutatja meg a jó termőhelyeket a legkedvesebb unokájának. Érdemes eső után egy-két nappal indulni. Erdőben keressük a tölgyfákat és a savanyú talajú foltokat, mezőn pedig azokat a helyeket, ahol sötétebb a fű. (Lásd még: Tippek.)
2. 2. Vizsgáljuk meg a gombát. Étkezésre alkalmatlan vagy mérgező gombából felesleges egy kosárral szedni, a gombaszakértő úgyis elkobozza és megsemmisíti. Ezért csak a leggyakoribb ehető fajokat gyűjtsük! (A többi gombát se rugdossuk fel – sok a kipusztuló félben lévő vagy védett faj!)
3. 3. Óvatosan vágjuk le vagy fordítsuk ki a talajból. Egy-két példányt egészben tegyünk el (a tönk alján a határozáshoz szükséges apró bélyegek lehetnek, például a bocskor maradványa). Ezeket óvatosan, a micéliumokat (a földben található gombafonalakat) nem megsértve emeljük ki a talajból, a helyét pedig takarjuk be avarral, hogy a telep ne száradjon ki. A többi gombánál éles késsel vágjuk el a tönköt.
4. 4. Tisztítsuk meg a gombát. Előbb-utóbb minden gombász megtapasztalja, milyen nehéz a homokos földet kitisztítani a lemezek közül… Mielőtt felfordítjuk a gombát, távolítsuk el a tönkön maradt földes részeket, és a kalapot is próbáljuk lehetőség szerint megtisztítani. Ehhez jól jöhet egy kisebb kefe, ecset vagy szivacs.
5. 5. Osztályozzuk és szállítsuk megfelelően. A gombákat lehetőleg fajonként és termőhelyenként elkülönítve tegyük vesszőkosárba vagy papírdobozba, papírtáskába. A gombák sok nedvességet tartalmaznak, így műanyag zacskóban vagy dobozban hamar befüllednek és megromlanak.

Tippek

• Induljunk hajnalban, mert délelőtt már csak a levágott tönköket fogjuk megtalálni (bár az „öreg” gombászokat úgysem tudjuk megelőzni).
• Tájékozódjunk előre arról, hogy az adott időszakban milyen gombák teremnek, és azok milyen termőhelyet kedvelnek (sok gomba egy-egy fafaj gyökereihez kapcsolódva él vagy a talaj minőségét tekintve válogatós).
• A savanyú talaj jellemzője, hogy kevés cserje található rajta, inkább fűfélék, zuzmók vagy mohák borítják.
• Ne csak a talajon keressük a gombát – vannak ehető fajok, amelyek a fákon nőnek, illetve kidőlt tuskókon telepednek meg.
• A termőhely a faj meghatározásában is segít, ezért mindig jegyezzük meg, hol találtuk a gombát (földön vagy fatuskón, réten vagy erdőben, utóbbi esetén milyen fa alatt). Készüljünk fel rá, hogy ezt a gombaszakértő is megkérdezheti a vizsgálatkor.
• Ne szedjük le a csigarágta, penészes, fagyott, nagyon vizes vagy száraz gombát – ezek gyakran romlottak és emiatt rosszullétet okozhatnak akkor is, ha egyébként ehető fajról van szó.
• Ne szedjünk túl öreg vagy nagyon fiatal gombát sem – ezek gyakran nehezen azonosíthatók. Hagyjuk inkább kifejlődni és szaporodni, így nagyobb az esély, hogy egy év múlva is találunk gombát.

Figyelmeztetések

• Mindig vizsgáltassuk meg szakértővel a vadon gyűjtött gombát! Ezt a piacokon és az egyes nagyvárosokban kijelölt gombavizsgáló helyeken ingyenesen elvégzik.
• Ne higgyünk a gombababonáknak!
  • Nem csak a feltűnő színű gombák között vannak mérgezők.
  • Nem minden jó illatú és ízű gomba ehető.
  • Az ehető és mérgező gombák között is van, amelyiknek a húsa elvágva elszíneződik.
  • A csigarágta vagy gerinces állatok által megdézsmált gomba is lehet mérgező az emberre nézve.
  • Az ezüstkanál a romlott ételtől, nem a gomba méreganyagától feketedik meg.
  • A súlyosan mérgező gombáknál nem segít, ha fogyasztás előtt elöntjük a főzőlevet.
• Ne gyűjtsünk gombát, ha a gyilkos galócát nem ismerjük fel!
• A gombát soha ne tároljuk sokáig, mert hamar megromlik! Feldolgozás előtt ne tartsuk hosszabb ideig zárt helyen (például a csomagtartóban), ne tegyük napra vagy nedves helyre.

Amire szükséged lehet

• vesszőkosár, papírdoboz, papírtáska, esetleg újságpapír a gombák elkülönítéséhez
• éles kés vagy tőr
• ecset, kefe vagy szivacs
• túrázáshoz szükséges kellékek (megfelelő öltözet, térkép stb.)
• föld alatt termő gomba (például szarvasgomba) gyűjtéséhez kisebb kapa és megfelelően képzett kutya

Források és hivatkozások

• Albert-Locsmándi-Vasas: Ismerjük fel a gombákat! Gabo Kiadó, 1995.
• Gombavadász
• Netgombász - eszközök és tárolás
• A TIT Stúdió alapfokú gombaismereti tanfolyamán elhangzott előadások

Az oldal szerzői

JViki