Távoltartást kérni
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kiscsillag (vitalap | szerkesztései) 2011. szeptember 7., 13:57-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell távoltartást kérni? == Sajnos nem kell hollywoodi sztárnak lennünk, hogy zaklatónk legyen. Sok esetben pusztán idegesítenek, de néha el is durvulh…”)
Hogyan kell távoltartást kérni?
Sajnos nem kell hollywoodi sztárnak lennünk, hogy zaklatónk legyen. Sok esetben pusztán idegesítenek, de néha el is durvulhat a szituáció. Egy reprezentatív kutatás adatai szerint például Magyarországon legalább 400 ezer nő, valamint a hozzájuk tartozó gyermek szenved el bántalmazást minden évben. De az is előfordulhat, hogy egy „dobott” barát/barátnő nem képes elfogadni az elutasítást. Bárhogy is legyen, ha úgy érzed, veszély fenyeget, talán már el is gondolkodtál távoltartási végzés kérésén – nem biztos azonban, hogy sikerrel is jársz...
Lépések
- Mi a távoltartás? A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján a távoltartás a terhelt szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. A távoltartás hatálya alatt álló terhelt a bíróság határozatában megállapított szabályok szerint köteles
- a meghatározott lakást elhagyni, és onnan a bíróság által meghatározott ideig távol maradni,
- a meghatározott személytől, illetőleg e személy lakó- és munkahelyétől, az e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettől a bíróság által meghatározott ideig magát távol tartani,
- tartózkodni attól, hogy a meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.
- Mikor rendelhető el? Távoltartás a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén – feltéve, hogy a távoltartással elérni kívánt célok ezzel biztosíthatók – akkor rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése nem szükséges, de – különösen a bűncselekmény jellegére, a terheltnek az eljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására, valamint a terhelt és a sértett viszonyára tekintettel – megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetben hagyása esetén
- a sértett tanú befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve
- a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.
- Milyen fajtái vannak?
- Büntető eljárásban alkalmazott távoltartás (1998. évi XIX. tv.( Be.) 138/A. § – 139. §). Büntető eljárás során, a bűncselekményt megvalósító bántalmazás megtörténte után bíró által alkalmazott, 10-60 napig terjedő kényszerintézkedés.
- Ideiglenes megelőző távoltartás (2009. évi LXXII. tv. (Ttv.6.§-9.§). Közigazgatási hatósági eljárásban, rendőrség által alkalmazott, bántalmazást vagy további bántalmazást megelőző intézkedés. A rendőrség a határozatot azonnal, a helyszínen köteles meghozni, előállítás esetén legföljebb 12 óra alatt. A távoltartás időtartama: 72 óra. Célja a családon belüli erőszak, illetve súlyosabb bűncselekmény megelőzése.
- Ideiglenes megelőző távoltartás bírói felülvizsgálata (2009. évi LXXII. tv. (Ttv.10.§-12.§). Közigazgatási nem peres eljárásban bíró által alkalmazott intézkedés. A rendőrség ideiglenes távoltartó határozatával érintettek 3 napon belül kérhetik a bírói felülvizsgálatot. Tartalma a rendőrségi határozat törvényességének vizsgálata, amelyet a bíró helybenhagy, hatályon kívül helyez, vagy megváltoztat. A bíró 3 munkanapon belül határoz.
- Megelőző távoltartás (2009. évi LXXII. tv. (Ttv.13.§-17.§). Polgári nem peres eljárásban bíró által alkalmazott, bántalmazást, vagy további bántalmazást megelőző intézkedés. A hivatalból indult eljárást 3 napon belül, a kérelemre indult eljárást 3 munkanapon belül le kell folytatni. A távoltartás időtartama legföljebb 30 nap. Célja a családon belüli erőszak, illetve súlyosabb bűncselekmény megelőzése.
- Első körben a rendőrségtől ideiglenes megelőző távoltartást kell kérni (mivel ezt már a büntetőeljárás megkezdése előtt lehet igényelni). Fontos azonban, hogy ezt a típusú távoltartást csak hozzátartozó ellen adnak ki, tehát ha ismeretlenről, exbarátról, exbarátnőről vagy akár élettársról van is szó, ellene nem lehet kérni. A határozat meghozatalát megelőzően a rendőrség köteles vizsgálni a hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tényeket a célból, hogy megalapozottan lehet-e következtetni a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére, illetve indokolt-e további eljárás, így különösen szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása.
- Milyen problémák merül(het)nek fel? Tapasztalatok alapján a hatóságok nem ellenőrzik a távoltartási végzés betartását.
- A bíróság mindkét felet egyszerre rendeli be, így a bántalmazó/zaklató könnyen kiderítheti tartózkodási helyét.
- A rendőrség gyakran csak akut esetben dönt a távoltartás elrendelése mellett, vagyis például fenyegetés esetén még nem, holott a megelőző távoltartási végzés épp erre való.
- A bíróság maximum 30 nappal hosszabbíthatja meg a rendőrség által elrendelt 72 órás ideiglenes távoltartást.
- A végzés megsértése esetén előzetes letartóztatás vagy rendbírság szabható ki, a bíróság azonban általában az utóbbit alkalmazza, ami nem elég visszatartó erő.
Tippek
- Cseréld le a telefonszámodat, e-mail címedet, szereltess fel új zárakat az ajtóra, végezz el egy önvédelmi tanfolyamot, mindig próbálj meg a barátaiddal, munkatársaiddal menni. Ha megengedhetjük magunknak, felfogadhatunk hivatásos őrzővédőket is.
- Néha a rendőrségi feljelentés önmagában elég visszatartó erő a zaklatónak.
Amire szükséged lehet
- A rendőrséghez fordulnod.
Figyelmeztetések
- Bár a cikkben már említettük, fontos hangsúlyozni: megelőző távoltartás csak hozzátartozó ellen rendelhető el.
Kapcsolódó videók