Szöveget írni

Hogyan kell szöveget írni?

A szövegírás alapjait mindenki megtanulja, mégis vannak olyan szövegek, amelyek minőségibbek, több olvasót vonzanak, és olyan szövegírók, akik képesek rendszeresen jobb minőségű szövegeket előállítani. Ez olyan szövegírási technikáknak köszönhető, amelyeket az iskolában nem tanítanak, azok azonban, akik a marketinges, kommunikációs vagy más hasonló területeken dolgoznak, mindenképpen kell, hogy ismerjenek.

Lépések

Első lépésben meg kell határoznunk a szöveg célját. Nem mindegy, hogy újságcikket, webszöveget vagy akár pályázati dokumentációt kell fogalmaznunk. Ha tudjuk, mi a szöveg célja és célközönsége, meghatározhatjuk, hogy milyen stílusban kell azt megfogalmaznunk. Értelemszerűen más szavakat és kifejezéseket használunk például egy bulvárcikkben és egy tudományos ismeretterjesztő írásban, más fordulatokat alkalmazunk, hivatalosak vagy éppen közvetlenek lehetünk stb.
Második lépés a szöveg felépítésének kialakítása. Meg kell határoznunk, hogy körülbelül milyen hosszú írást akarunk készíteni – egy weboldalon megjelenő szöveg például általában csak töredéke karakterszámban egy hagyományos cikknek. Vizuálisan megfelelően kell az írást felépíteni, fontos, hogy figyeljünk a tördelésre, a megfelelő betűtípus kiválasztására, szükség esetén a kulcsszavak elhelyezésére.
Ha már tudjuk, nagyjából hogy fog kinézni a szöveg, megkezdhetjük a források keresését. A legtöbb esetben egy igényes szöveg összeállításához számos forrásanyag igénybevételére lesz szükségünk, és ha valóban informatív tartalmat akarunk előállítani, nem spórolhatjuk meg az előzetes kutakodást. Bármilyen témában írjunk is, az interneten, a könyvtárakban számos forrás áll rendelkezésre, amelyeket felhasználhatunk a szöveg megalkotásakor, annak megalapozásához, de szükség esetén megkérdezhetünk akár a témában járatos szakértőket is, akik további információkkal szolgálhatnak vagy megerősíthetik más források hitelességét.
Építsük fel a szöveget logikailag! Az olvashatóság, értelmezhetőség miatt fontos, hogy az egyes elemek a megfelelő sorrendben kövessék egymást, hogy a szöveg egységes egészet alkosson. Az iskolai fogalmazásoknál a bevezetés, tárgyalás, befejezés hármas egységét tanítják, egy komplexebb szöveg azonban számos, egymással kapcsolatban álló, egymásra hivatkozó elemet tartalmazhat.
Maga az írás folyamata mindenkinél máshogy néz ki – van, aki percek alatt képes összeállítani a kívánt szöveget, és van, aki órákat vagy napokat gondolkodik a megfelelő megoldáson. Akárhogyan is jutunk el a megfelelő szövegig, soha ne siessük el annak elkészítését, inkább a minőségre törekedjünk, mint a gyorsaságra, mivel a közönség sokkal inkább díjazza a jól felépített, értelmes szövegeket.
Ha a szöveggel tartalmilag és formailag már elégedettek vagyunk, jöhet az ellenőrzés. A helyesírásra és a nyelvhelyességre egyaránt ügyelnünk kell – az ellenőrzést végezhetjük helyesírás-ellenőrző programmal, átolvasással vagy akár korrektor segítségével is, a legeredményesebb általában az, ha többféle módszert is alkalmazunk.

Tippek

A professzionális szövegírást számtalan forrásból lehet tanulni. A legjobban persze saját tapasztalatok útján lehet a technikánkon finomítani, vannak azonban olyan alapművek is, amelyet egy profi szövegírónak mindenképpen ajánlott elolvasni. A könyvtárakban is találni olyan műveket, amelyek viszonylag régiek, azonban a mai napig aktuálisak (például Robert Collier, Hopkins, Ogilvy munkái) vagy akár az elmúl évekből valók (Seth Godin, Dan Kennedy, John Carlton munkássága). Az interneten rengeteg weboldal, blog, szakmai fórum foglalkozik a szövegírással, annak technikáival, fogásaival, szabályaival. Ezek nagy része angol nyelvű – az angol nyelv ismerete ugyanakkor, többek között a források felkutatása és helyes felhasználása miatt is, a szövegírói szakmában ma már alapkövetelmény.

A szövegeket mindig formázd megfelelően! Hagyományos cikkekben például használhatsz hosszabb bekezdéseket is, ám ha webszöveget állítasz elő, érdemes minél rövidebb bekezdéseket alkotni, minden mondatot egy gondolatnyi elemekre szétszedni. A lényeg ilyenkor az, hogy az olvasó érezze a haladást olvasás közben, míg más szövegeknél ez kevésbé lehet lényeges és sokkal inkább a tartalom információgazdaságán van a hangsúly.

Használj megfelelő szavakat! Nem mindegy, hogy egy szövegben alkalmazol-e szakzsargont vagy éppen szlenget, hogy használsz-e idegen nyelvű kifejezéseket. Mindez azon múlik, hogy milyen csatornán, milyen felületen publikálod majd a szöveget, és azt kik olvassák. Ha szakmai anyagot írsz szakembereknek, nem kell a zsargontól visszariadnod, de érdemes kerülni a lazább fogalmazást, míg egy bulvárjellegű, fiataloknak szóló anyagba inkább a szleng kifejezések férhetnek bele.

Ha úgy érzed, hogy a szöveg már teljesen elkészült, érdemes akkor sem azonnal leadni, publikálni azt. A legjobb, ha legalábbis néhány órát vársz, alszol rá egyet, és úgy olvasod újra a szövegedet – ekkor sok olyan hibára lelhetsz rá, legyen az akár stílusbeli vagy fogalmazási pontatlanság, amelyeket munka közben nem vettél volna észre.

Soha ne félj utólag szerkeszteni szövegeidet. Minden szövegíró tudja, hogy tökéletes szöveg nem létezik, és mindig találhatunk benne olyasmit, amit módosítanánk, utólag megváltoztatnánk. A közönségedet mindig a végeredmény érdekli, így ha bármi olyat találsz a sokadik átolvasásra is a szövegben, amit inkább máshogyan fogalmaznál meg, amit kihagynál vagy éppen eszedbe jut valami, amit kihagytál, bátran nyúlj bele a szövegbe, mivel jó eséllyel javítasz a végeredményen, azt pedig csak te tudod, hogy mennyi szerkesztésbe került létrehozni az anyagot. Persze azért tudd, hol kell abbahagyni, ne forduljon a korrektúra végletes perfekcionizmusba.

A szöveg alapos ellenőrzése az egyik legfontosabb lépés a szövegírás során. A legtöbben csak a helyesírás-ellenőrző programot futtatják át műveiken, ez azonban nem elegendő akkor, ha valóban igényes szöveget akarsz kiadni a kezeid közül. A szöveget laposan át kell olvasnod, szóról szóra, lehetőleg többször is, és ajánlott nem rögtön egymás után megtenni ezt. Sok olyan hiba előfordulhat, amelyet a helyesírás-ellenőrző nem vesz észre, értelmes szavakat alkotó elgépelések például, vagy egyeztetési hibák, amelyek egy ember számára ugyanakkor, aki a szöveget olvassa, szembeszökőek.

Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

BoglarkaS, Monachus