Könyvet kiadni

Hogyan kell könyvet kiadni?

Ha egy könyvet el akarunk juttatni az olvasókhoz, a munka sohasem ér véget a kézirat befejezésével – számtalan formai szempontot kell figyelembe vennünk, döntést hoznunk centikről és formátumokról ahhoz, hogy a kiadás megfelelően megvalósuljon.

Lépések

Bizonyosodjunk meg róla, hogy minden rendelkezésre áll a kötetté szerkesztéshez! Ez általában három fő alkotóelem meglétéhez kötött – ezek a főszöveg, a járulékos részek, valamint a borító. A legfontosabb ezek közül nyilvánvalóan a főszöveg, maga a kézirat, amely a könyv lapjaira kerül. A járulékos részek más olyan egységek, amelyek a főszöveg előtt és után szerepelnek, kevesebb szerkesztést igényelnek. Ide tartozik például a címnegyedív, amely lényegében a könyv első négy oldala, ezen belül is a szennycímoldal (első oldal, a szerző nevével, a könyv címével, a kötet számával stb.), a sorozatcímoldal (második oldal, sorozatba illeszkedő műveknél ez tartalmazza a sorozatcímet, a szerkesztők nevét stb.), címoldal (a harmadik oldal, amelyen a legfontosabb tartalmi és jogi információk kerülnek szerepeltetésre, valamint a szerző neve, a könyv címe, a kiadó neve, kiadás évszáma, megjelenés helye), és végül a copyrightoldal, amelyen a jogvédelmi információk szerepelnek, mint például a szerkesztő, lektor, illusztrátor neve, a szerzői jogi adatok stb. Járulékos szöveg még a tartalomjegyzék is, illetve az ajánlás (mindig új oldalon szerepeltetve), a mottó (ügyelve a forrásmegjelölésre), az előszó (rendszerint a főszöveg előtti utolsó járulékos egység), a köszönetnyilvánítás, a bibliográfia és irodalomjegyzék (a főszöveg után szerepeltetve), utószó (valamely, a szerzőt vagy munkásságát ismerő egyén által megszövegezve), a függelékek, illetve a kronológia. Az harmadik fő egység, a borító értelemszerűen kiemelten fontos.
A kézirat könyvbe szerkesztésének első lépése, hogy eldöntjük, milyen szoftver segítségével akarjuk megoldani a tördelési feladatokat. Leggyakrabban a Word-öt használják erre, ez kifejezetten javasolt is akkor, ha már a kézirat megalkotása is Wordben történt. Word hiányában megfelelő lehet például az OpenOffice program is, amely ahhoz igen hasonló, ezért könnyen is kezelhető azok számára, akik megszokták a kezelőfelületet. Léteznek azonban olyan programok is, amelyek – a fent említettekkel ellentétben – kifejezetten tördelési célokra készültek, mint az Indesign vagy a QuarkXpress. Ha speciálisabb igényeink volnának, inkább ezeket ajánlott használni.
Következő lépés a könyv méretének meghatározása. Ez nem a lapszámot jelenti, hiszen az elsősorban a kézirattól és a tördeléstől függ – azt kell eldöntenünk, milyen formátumban akarjuk majd szövegünket viszontlátni. A legtöbb könyvet sztenderd A/5 vagy A/4 formátumban adják ki, bár természetesen szép számmal akadnak kivételek is, a kiadói gyakorlatoknak megfelelően. Az eltérő méretet indokolhatják például esztétikai szempontok, amelyeknek célja, hogy a könyv külseje dekoratívabb legyen, de szerepet játszhat a kézirat hossza is extrémebb esetekben.
Ezt követi a margóméret meghatározása, amely ugyan nem tűnik nagy fontosságú dolognak, mégis több szempontból meghatározó. Elsősorban a kötésmargó mérete az, amelyet pontosan meg kell adnunk ahhoz, hogy megfelelően történjen a kiadás, a könyv előállítása. A sztenderd A/5 méret esetén a margó 17 milliméternél sohasem lehet kisebb – ha mégis kisebbre vesszük, az olvasó nem tudja majd a szöveget elolvasni, ha pedig a szöveg olvashatatlan, nyilván értelmét veszíti maga a könyv is. Az alapelv az, hogy minél vastagabb egy könyv, annál vastagabb kötésmargót kell meghatározni.
Úgyszintén meg kell adnunk az oldalszám helyzetét. Mivel a könyv belső oldalszámozása minden esetben egységes, gyakorlatilag azt kell eldöntetnünk, hogy a számok középen vagy a lap szélén, illetve annak alján vagy tetején helyezkedjenek el. (Esetleg rendhagyó esetben az oldal szélén, középen.)
Meg kell határoznunk, hogy milyen betűtípust akarunk használni. Rendes esetben két betűtípusnál többet nem használunk egy könyv kiadásakor. A félkövér és dőlt betűk használhatóak, a szöveg kívánalmai szerint természetesen többféle betűtípus is beszerkeszthető akár, de igyekezzünk figyelni arra, hogy fenntartsuk a szöveg egységét – és lehetőség szerint az aláhúzásokat is kerüljük.
Az illusztrációk, képek szerepeltetéséről is döntenünk kell. Sok esetben a téma, a kézirat megköveteli ezek meglétét, így ilyen esetekben meg kell határoznunk azt, hogy oldalanként hány kép szerepelhet, hogy kivehetőek maradjanak. Általában oldalanként legfeljebb hat képet szokás szerepeltetni, de ez függ a formátumtól is – A/5 méret esetén például már csak oldalanként legfeljebb három-négy kép elhelyezése ajánlott.
A fűzési módot is meg kell határoznunk – a könyv készülhet ragasztókötéses kivitelben, amelyet a puhafedelű kiadványok esetében szokás alkalmazni, de használhatunk cérnafűzést is, amely esetben az oldalakat értelemszerűen cérnával varrják össze a többszörösen hajtogatott íveket. Egy másik rögzítési mód az úgynevezett irkafűzés, amely azt jelenti, hogy a kiadványt kapoccsal fogják össze, ezt értelemszerűen kis lapszámú iratoknál alkalmazzák.

Tippek

Ha törekedni szeretnénk arra, hogy a könyv egységes, a szerkesztés pedig gyorsabb és egyszerűbb legyen, ajánlott úgynevezett tipográfiai hálót alkalmazni. Ugyanakkor minden kézirat esetében felmerülhetnek különleges szempontok, és a szövegtípusok miatt is felmerülhetnek egyedi igények. Például míg egy regény esetében hagyományosan sorkizárt szöveggel találkozunk, a párbeszédek pedig karakterenként új sorban, gondolatjelekkel szerepelnek, a verseket már középre kell igazítanunk. Azt is el kell döntenünk, hogyan szerepeltessük a címeket – ezeket általában a betűméret különbözteti meg a szövegtől, de természetesen alkalmazható eltérő betűtípus, más elhelyezés vagy egyéb megoldások is. Alapszabály mindenesetre az, hogy egy 12 pontos szöveg esetében legalább 18-20 pontos címeket szokás alkalmazni, hogy megfelelően elkülönüljenek.
A szerkesztéskor figyeljünk arra, hogy az elkészült anyagot a nyomda felé mindig PDF fájlformátumban továbbítsuk – kivéve természetesen akkor, ha kifejezetten valamely más formátum alkalmazását kérik. Ha olyan szoftvereket használnak, amely más formátumok használatát követeli meg, érdemes PDF-konvertereket alkalmazni, amelyek akár ingyenesen is elérhetőek az interneten.

Kapcsolódó források, hivatkozások

Könyvkiadás információk

Az oldal szerzői

BoglarkaS, Monachus