Meditálni

Szerkesztés Hogyan kell meditálni?

A meditációs folyamat célja gyakorlatilag minden technika szerint az elmélyedés, a gondolkodás, az elme kiürítése, a teljes nyugalom elérése. Ezen állapot elérése érdekében szinte minden tan némileg eltérő módszereket alkalmaz, mindezekből azonban egy alapvető, egyszerű meditációs módszer leszűrhető.

Szerkesztés Lépések

Helyszínválasztás: keress egy olyan helyet, ahol nyugodtan tudsz meditálni. Az, hogy hol érzi magát az ember nyugodtnak, hol tud kényelmesen lehelyezkedni és hol tudja elméjét megfelelően kikapcsolni, mindenkinél változik. A megfelelő helyen egyrészt fizikailag jól kell érezned magad - válassz olyan helyet, ahol nincsenek zavaró szagok vagy erős illatok, amelyek kizökkenthetnének, ahol kicsi az esélye, hogy hangos zajok zavarjanak, és ahol megfelelő hely áll rendelkezésedre ahhoz, hogy kényelmesen elhelyezkedhess. Ne válassz forgalmas, frekventált helyet - a meditációra általában a csendesebb, eldugottabb helyek a megfelelőbbek, ahol a legkisebb az esélye annak, hogy bármi megzavarjon.
Megfelelő testhelyzet: a teljes nyugalomhoz, az átlényegüléshez nagyon fontos az, hogy megfelelő testtartást találjunk. Az egyik legfontosabb ilyenkor az, hogy a gerinc egyenes legyen, a testnek pedig lazának kell maradnia. Mielőtt elkezdenénk a meditációt, olyan testhelyzetet kell felvennünk, amelyben a lehető legkevesebb kellemetlenséget érezzük, amelyet hosszabb ideig is fenn tudunk tartani anélkül, hogy például zsibbadni kezdene valamely testrészünk, és el kell engednünk minden feszültséget. Sokszor ajánlják például meditációs célokra a lótuszülést, és némelyek számára tényleg kiváló, a legtöbb ember számára azonban kényelmetlen, így valójában alkalmatlan az elmélyült meditációra. Vannak olyan embertípusok, akik nyugtalanabbak, képtelenek előkészület nélkül nyugton ülni már rövidebb ideig is - számukra bizonyos testgyakorlatok, mint például a jóga egyes fajtái alkalmasak lehetnek arra, hogy a bennük lévő feszültséget ledolgozzák, testüket felkészítsék a meditációs gyakorlatra. Léteznek olyan gyakorlatok is, amelyek esetében a meditáció a mozgással egy időben elvégezhető.
Légzés: a megfelelő környezet megteremtése és testhelyzet felvétele után következik maga a meditáció. Kezdjük el figyelni légzésünket. A levegőt az orrunkon át szívjuk be és fújjuk ki, ütemesen, de ne erővel, hanem nyugodtan, ritmusosan. Eközben gyakoroljuk a koncentrációt - ürítsük ki elménket, szabaduljunk meg a zavaró gondolatoktól, a mindennapi gondoktól, a terhes eszmefuttatásoktól. Ha a meditáció sikeres, elérünk egy tiszta, nyugalmas tudatállapotot, méghozzá lehetőleg anélkül, hogy elaludnánk közben.
Meditáció: Ha kezdők vagyunk e téren, a legjobb, ha az első alkalmakkor nem valamilyen céllal, hanem magáért a meditációért végezzük a műveletsort, komplexebb gyakorlatokra akkor kerülhet sort, ha az alap meditációt megfelelően begyakoroltuk. A meditáció ideje nagyon változó lehet. A helyzettől, a meditáció céljától, a meditáló rutinjától, a rendelkezésre álló időtől és még számtalan egyéb tényezőtől függően akár néhány rövid perc és több óra között is változhat a meditáció ideje.
A meditáció végeztével vissza kell térnünk "rendes" tudatállapotunkba. A legtöbbször azt tanácsolják, hogy hozzunk létre valamilyen rutint, ami segít visszavezetni minket. Ez hasonló ahhoz, amit például a hipnózis esetén látunk, csak éppen saját magunkat kondicionáljuk. Így például választhatjuk az egyik legegyszerűbb módszert, miszerint magunkban kijelentjük, hogy el fogunk számolni háromig, s amikorra a háromhoz érünk, szemünk nyitva lesz, nyugodtak és kipihentek leszünk és teljességgel éberek. Ezt a rutint ismételve egy idő után a folyamat már nem tudatosan lejátszódik majd, mondhatni automatizálódik, és így nem zökkenünk ki a végén durván a meditációból.

Szerkesztés Tippek

Az igazán elmélyült meditációhoz elengedhetetlen, hogy valóban nyugodt környezetet teremts magadnak. Ez azt is jelenti, hogy ki kell kapcsolnod a tévét, a rádiót, a hangosabban zúgó elektronikai eszközöket, a legjobb, ha telefonodat is teljesen kikapcsolod, így annál kisebb az esélye, hogy megzavarnak. Ugyanakkor bizonyos zenék - például kifejezetten erre a célra szolgáló keleti dallamok - kifejezetten segíthetik a meditáció céljából megfelelő lelkiállapot beálltát, ahogyan például az illatgyertyák is, amelyek a számunkra megnyugtatóan hatnak.
Gyakori kérdés, hogy a meditáció alatt a szemnek nyitva vagy csukva kell maradnia. Egyes módszerek esetén, így például az agykontrollban különféle, a képzeletre alapozó technikákat oktatnak, amelyekhez a csukott szem előnyösebb, sok esetben azonban azért nem ajánlják a csukott szemes meditációt, mert a felvett laza, kényelmes testhelyzetben az alany nagyon könnyen elalszik. Jó megoldás lehet, ha a testhelyzet kényelmes ugyan, de fenntartása némi figyelmet követel meg, vagy ha van olyan, aki hangjával vezesse a meditálót és nem hagyja elaludni. Hogy mi a megfelelő mód, azt mindenki magának kell kitapasztalja.
Hogy sikeres-e a meditáció, azt csak maga a meditáló érezheti. Az élmény egy kicsit mindenkinél más, és sokszor több tucat alkalom szükséges ahhoz, hogy valóban a kívánt tudatállapotba kerüljünk, akár hónapokra is szükség lehet ahhoz, hogy elsajátítjuk a kellő koncentrációs képességet és teljesen ki tudjuk zárni a zavaró gondolatokat.
Szinte bármilyen módszer szerint meditálhatunk, abban egységes elveket vallanak a rutinos meditálók, hogy a megfelelő tudatállapot elérését onnan ismerhetjük fel, hogy pozitív érzések és gondolatok árasztanak el minket, nyugalom, béke, jó érzés tölt el és nincsenek az agyunkban, lelkünkben zavaró, aggasztó gondolatok. Amennyiben negatív gondolatok úsznak be gondolataik közé, nagyon valószínű, hogy kizökkenünk a meditatív állapotból, érdemes ezért begyakorolni a koncentrációt, hogy hogyan tudunk ezektől megszabadulni.
A meditáció számos pozitív hatással jár, ezért érdemes naponta akár többszöri alkalommal is megismételni, rendszeres rutint kialakítani.

Szerkesztés Kapcsolódó videók

Szerkesztés Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

BoglarkaS, Monachus

Hogyankell.hu β