Hivatkozni a szakdolgozatban

Hogyan kell hivatkozni a szakdolgozatban?

Egy főiskolás, egyetemista számára a tanulmányai során a végső és legfontosabb állomást a szakdolgozatának megírása jelenti. Egyben egy kihívás és egy felelősség súlya is hárul a nebulóra, akinek a évek alatt elsajátított szaktudását kell beleillesztenie a diplomadolgozatába. Nem könnyű feladat egy tudományosan megalapozott, és még kutatómunkát is tartalmazó sokoldalas értekezést megírni, ami során a témánk kötelezettségeinek teszünk eleget. A szakdolgozatnak különböző részegységekből kell állnia, aminek fontos része az írás során, hogy a hivatkozások helyesen legyenek megjelölve. Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkozni kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat. Többféle hivatkozást is használhatunk a dolgozatunkban: a szövegben való szó szerinti, tartalmi, vagy statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása. Ezen kívül a felhasznált irodalomra is hivatkozunk, ami során meg kell jelölnünk az irodalom pontos tartalmi helyét. A legtöbbször lábjegyzetben találkozhatunk hivatkozással. Itt olvashatod, hogyan kell szakdolgozatot írni:[1]. Lássuk most, hogyan kell helyesen a szakdolgozatban hivatkozni!

Lépések

1. Nem mindegy, hogy mire és milyen formában hivatkozunk: a dolgozat írása közben, számtalan alkalommal szükséges lesz a hivatkozást, és a forrás megjelölést alkalmaznunk.
2. Jellemzően a dolgozat írása során, adott szövegrészekre kell majd többnyire hagyatkoznunk. Ezt akár egy könyvből, akár egy folyóiratból olvasott formájában kell az adott szerzőre, avagy adott könyvre, könyvrészletre lehivatkoznunk.
3. szakdolgozatban az hivatkozást használnak: a szó szerinti, a tartalmi, és a Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása.
4. A felsőoktatásban jelenleg kettő fajta elfogadott hivatkozási forma létezik: lábjegyzet (kontinentális európai) vagy a szövegrész utáni zárójeles(az angolszász szövegközi) hivatkozási forma.

A hivatkozás fajtái

1. Szó szerinti hivatkozás: a hivatkozott szöveget idézőjelbe kell feltüntetnünk, az alábbi formában: a zárójelben szerepel a szerző vezetékneve, a megjelenés évszáma, vessző, majd az idézett oldalszáma, amit ponttal zárjunk le. Pl.: „Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban” (Schot, 2000, 15 p.)
2. Tartalmi hivatkozás: ilyenkor a más szerző gondolatait, megállapításait nem szó szerint használjuk, hanem saját szavainkkal dolgozzuk át - hivatkozásban a forrás feltüntetése itt is szükséges, mivel nem saját gondolatainkat tartalmazza. A hivatkozásnál a zárójelben nem kell kiírni az oldalszámot. Pl.: Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban (Schot 2000).
3. Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása: a statisztikai adatok közlésekor fontos minden számszerű adatot hivatkozással ellátnunk, hogy ellenőrizhető legyen. Pl.: Magyarország népessége 10,7 millió (KSH 1999, 12.)

A lábjegyzet (kontinentális európai hivatkozási forma)

1. Egy szövegrészletet jelöl, amit az adott szövegoldalon használt hivatkozással helyezünk el a lap alján.
2. A lábjegyzet tartalma lehet kiegészítő háttér információ, a szerző megjegyzése, illetve állításra vagy idézetre vonatkozó pontos hivatkozás - célja, hogy ne szakítsa meg a folyamatos gondolatmenetet az extra információval. Ezt a formátumot szokták a legtöbbször alkalmazni.
3. Jelölése: csillag (*), vagy felső indexben elhelyezett szövegrész végén egy számjegy (1).
4. A lábjegyzet beszúrása:
   • 
     A 97-2003 közötti kiadású Microsoft Office Word-ben a szövegszerkesztő sávban találjuk a beszúrás, majd a hivatkozás résznél.
   • A 2003 utáni Microsoft Office Word-ben a szövegszerkesztő sávban már külön hivatkozás rublika áll a rendelkezésünkre.
   • A kurzort tegyük a hivatkozni kívánt szövegrész végére, hogy ott villogjon.
   • 
     Nyissuk le a hivatkozás rublikát és kattintsunk a lábjegyzet beszúrására.
   • Írjuk be a szöveget.

A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk

1. Könyvből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: Szerző(k): a könyv címe. Kiadási hely, Kiadó neve, éve. oldalszám(ok) ahol található a szöveg. pl.: Bános Tibor: A pesti kabaré 100 éve. Budapest, Vince Kiadó, 2008. 9.p
2. Folyóiratból, vagy egy könyv egyik fejezetéből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: szerző(k): cím. In: Újság címe. Év. szám. oldal(ak). pl.: Kende Péter: A nemzeti törésvonal. In: Századvég. 1990. 2.sz. 229-235. p.
3. World Wide Web-ről származó információk lábjegyzetben: a honlap neve, zárójelben az megnézés évszáma, majd a pontos link beillesztése, pl. WTO (2012) http:/www.world-tourism.org

A szövegrész utáni zárójeles hivatkozás (az angolszász szövegközi) forma

1. Az angolszász hivatkozásnál a szöveg végén zórójelben a szerző vezetéknevét, a könyv évszámát és az idézet oldalt(akat) írjuk ki, részletesen majd csak az irodalomjegyzékben tüntessük fel a későbbiekben. Pl.: „idézett szöveg”(Szabó, 2013:125).
2. Az összes szövegrésznél adjuk meg az oldalszámot. Pl.: (Mccarty, 2013:15).
3. Amennyiben több szerző írta a könyvet, a társszerzőt(ket) „&” jellel jelöljük. Pl.: (Funk & Demme, 2012).
4. Ha kettős nevű szerző írta a könyvet, kötőjeles elválasztástással jelöljük. Pl.: (Hoffmann-Riem, 2013).
5. Abban az esetben, ha kettőnél is több szerző van, csak az elsőt nevezzük meg, a többit a latin „et al” (és mások) rövidítésével jelöljük. Pl.: (Neff et al., 1999).
6. Hogyha az eredeti könyvben is szerpel idézetként az általunk átvett gondolat, így jelöljük: (Bakery idézi Barnyt, 1999:20-21).
7. Amikor a szerzeménynek létezik korábbi vagy újrakiadott több kiadása is, akkor a legleső kiadás évszámát jelöljük szögletes vagy kapcsos zárójelben (kimondottan, ha az időeltolódás jelentős). Pl.:(Habermas, {1961}1999).

A hivatkozás fontos elemei

1. A hivatkozással a főszöveg gondolatmenetéhez kapcsolodó, kiegészítő információkkal szolgálhatunk: hivatkozások, utalások, rövidebb segédtételek, segédbizonyítások, gondolatok.
2. Csak egyféle hivatkozást használjunk a szakdolgozatban végig: lábjegyzet vagy szövegrész utáni zárójeles hivatkozás.
3. Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodunk, hivatkoznunk kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat.
4. Amikor nem saját háttértudást, gondolatokat, tényket írunk, csak saját szavakkal közüljük le, abbam az esetben is jelölnünk kell, hogy milyen forrásból dolgoztunk - ezt minden résznél tegyük meg.
5. Inkább legyen sok hivatkozás a dolgozatban, mint, hogy valamit saját gondolatként tüntess fel és így plágium vétségét kövessd el.
6. Mindig figyeljünk oda a vesszőkre, pontokra, ne legyen elírási vagy helyesírási hiba, többször nézzük át.
7. Ne írj bizonytalan adatokat, évszámokat, neveket, címeket sehova se.
8. Lábjegyzetnél 10-es méretet használjunk, zárójeles hivatkozásnál a szöveg méretével egyezőt használjunk.

Mi számít plágiumnak?

1. Plágiumnak minősül, ha más szerző gondolatát, állítását vagy annak megfogalmazását használjuk szó szerint, vagy átdolgozva, a forrás feltüntetése, vagy idézőjel és forrás megjelölése nélkül - így saját gondlatként tüntetnénk fel.
2. Ha szó szerinti veszünk át más forrásból gondolatot, azt csak idézetként lehetséges, és erre is hivatkoznunk kell. Így a szó szerinti átvétel más forrásból csak idézetként lehetséges, de természetesen ezt is fel kell tüntetnünk.

Amire szükséged lehet

• Konzulens
• Helyesírási szótár
• Korrektúrázó segéd (egy jó helyesen író személy, avagy újságíró/szerkesztő)

Figyelmeztetések

• Lásd: A hivatkozás fontos elemei

Kapcsolódó videók

Kapcsolódó források, hivatkozások

• Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban.
• KJF szakdolgozati mellékletének hivatkozási része.
• A lábjegyzet beszúrása Wordben.

Az oldal szerzői

BoglarkaS, Mező