A pletyka – mint szolgáltatás – kimagasló teljesítmény elérését szolgáló marketingstratégiai tervét kialakítani

Hogyan kell a pletyka – mint szolgáltatás – kimagasló teljesítmény elérését szolgáló marketingstratégiai tervét kialakítani?

Napjaink idősödő társadalma, mint tudjuk, számos súlyos probléma okozója. Mindezzel egy időben azonban a társadalom e rétegének mindennapjaira jellemző tevékenység jelentőségét is felveti: a szociális hálók aktív zsongásának biztosítását, közismert nevén a pletykálást. Bár első hallásra egyszerű feladatnak tűnik, azonban a teljesítmény növeléséhez nem árt a cselekmény tudatos kiépítése, azaz egy marketingstratégiai terv kidolgozása.

Lépések

1. A küldetés meghatározása: A küldetés egy olyan jelmondat, mellyel a vállalkozás egésze azonosulni tud, és tevékenységeit ennek szem előtt tartásával folytatja. Ez esetben egy küldetés lehet: „A közösségi tér folytonos információellátottságának biztosítása érdekében a legmegbízhatóbb és legnaprakészebb adatszolgáltatóvá válni.”
2. GYELV elemzés (Gyengeségek, Erősségek, Lehetőségek, Veszélyek): Az adott szervezet belső erőforrásainak kritikus értékelése, valamint az attól függetlenül létező külső tényezők feltárása. A belső tényezők formálhatóak, míg a külső állapotokhoz alkalmazkodni szükséges. Mindkét esetben a pozitív és negatív tényezők felállítása a cél az adott helyzet általános leírása és a maximális teljesítmény elérése érdekében.
   • Külső környezetelemzés: Külső környezetelemzés során meg kell vizsgálnunk a tág, azaz makrokörnyezeti elemeket (demográfiai-gazdasági, természeti, technológiai, politikai-jogi és szociokulturális faktorok), illetve a szűken értelmezett mikrokörnyezeti szereplők jellemzőit is (vevők, versenytársak, szállítók, forgalmazók és kereskedők). Adott tevékenység esetében a makrogazdasági tényezők vizsgálata során a tömegmédiumok általános híradási szolgáltatásainak nyomon követése, illetve a működési területen kívül eső tartományok adta kapcsolati tőke kiaknázása a feladat, ami ezúton az általános népügyi tendenciák felmérését, témakörbővítést, asszociációs készséget és széles látókört hivatott szolgálni hírügyi tevékenységünk során. A mikrokörnyezeti elemzés alapját szolgálja jelen esetben a tudósítási szolgáltatást igénybe vevő közönség, a hasonló tevékenységet végző versenytársak, valamint kapcsolatainak, teljesítményeinek felmérése, az átalakítandó információk alapját szolgáló adatszállítók szelektálása, illetve információink továbbításáért felelős elhivatott kör kiválasztása. A teljes körű analízist egy jól kifejlesztett környezet-megfigyelési rendszer biztosítja, melyet akár helyi bevásárlásnak, templomi-, illetve temetői látogatásnak is álcázhatunk, azonban minderre ajánlatos saját építményünk nyílászáróinak bázisként való alkalmazása is.
   • Belső elemzés: A belső elemzés során saját képességeinkkel kell számot vetnünk, mely tulajdonságaink jelentenek erősséget, és melyek gyengeséget a tevékenység folytatása során.

Itt példaként említhető, amennyiben az improvizációs és reagálási készségünk hiányos egy hír debütálása és a láncreakció beindításához szükséges pótlólagos információtorzítás között, megfontolóra kezdetben csupán az adattovábbító szerepkört vehetjük, megvédve ezzel hiteles kiállásunkat. Az egyes területekre való széles rálátás és proaktív személyiség azonban már indokolhatja egy felsőbb szerepkör betöltését.

1. Célmeghatározás: Az általános-, pénzügyi- és marketingcélok megfogalmazása. A célmeghatározás során fontos:
   • a számszerűsítés: pl. két éven belül a hiteles források rendszeres kontaktusszámának 20%-os növelése; a szomszéd vagyon eredetének fél év alatt történő felderítése;
   • a célok konzisztensek legyenek: nem növelhető egyszerre például személyünk szakmai és társadalmi népszerűsége;
   • a cél mindig legyen reális: pl. korunk állapotának megfelelő földrajzi hatókört válasszunk a tevékenység elvégzéséhez.
2. Stratégia kialakítása. Általánosságban három stratégia kialakítására van lehetőségünk:
   • költségtakarékosság (gyártási és elosztási költségek az iparág legalacsonyabb szintjén legyenek);
   • differenciálás (a termék/szolgáltatásnyújtás lényeges elemében a versenytársakkal szemben kiemelkedő teljesítmény nyújtása);
   • összpontosítás (egy vagy több szegmensre specializálódunk annak mélyebb megismerése és kielégítése céljából).
   • A tevékenység jellegéből adódóan jelen esetben feltehetően ez utóbbi stratégia jelenthet sikeres kiindulópontot egy adott földrajzi területre koncentrálva.
3. A program kidolgozása és megvalósítása: Mindig a pontosan körülhatárolt célhoz igazodóan kell kialakítanunk az egyes programokat, és alakítanunk a szükséges fejlesztéseket. Amennyiben a hírtudósítás alkalmával az ügyfélmegtartás és számuk növelése a célunk, úgy a célcsoport elégedettségének növelésére kell helyeznünk a hangsúlyt az érdeklődési körük feltárása, és maximális kielégítése révén.
4. Visszacsatolás és ellenőrzés: A visszacsatolás a tevékenységünk megvalósulását követő reakciók vizsgálatát, a célunkhoz való hozzájárulásának ellenőrzését szolgálja, illetve hozzásegít az állandóan változó piaci viszonyokhoz való reagálási készség javulásához. Így jelentősége megkérdőjelezhetetlen, tudnunk kell ugyanis, hogy a stratégia a fent említett okoknak köszönhetően folytonos változtatást igényel, főként egy ilyen rugalmasságot és proaktivitást igénylő tevékenység végzése során.

Tippek

• A generális termék meghatározása a legfontosabb feladat, így gondosan tessék körülhatárolni a célközönség érdeklődési körét, azaz a másodlagos célcsoportot! Mindkét félről érkező adathalmazra szüksége van!

Amire szükséged lehet

• jó kommunikációképesség
• kiváló színészi adottságok
• logikai képesség
• kiterjedt kapcsolati háló
• külvilág felé való nyitottság és érdeklődés

Figyelmeztetések

• Az igazság túlzott eltorzítása fokozottan visszaüthet személyünk megítélésére, illetve legyünk figyelemmel ezen következmény másokra vonatkozó hatásaival is, így minden esetben lényeges a megfelelő arány alkalmazása.

Kapcsolódó források, hivatkozások

• Antal Nikoletta pályázata a Hogyankell.hu cikkíró versenyére
• Kotler, P. – Keller, K. L. (2006): Marketingmenedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest

Az oldal szerzői

Kiscsillag