A szén-monoxid-mérgezés ellen védekezni
Innen: Hogyankell.hu
A lap korábbi változatát látod, amilyen Bya (vitalap | szerkesztései) 2013. november 21., 08:12-kor történt szerkesztése után volt. (→Hogyan kell a szén-monoxid-mérgezés ellen védekezni?)
Hogyan kell a szén-monoxid-mérgezés ellen védekezni?
Fűtési szezonban sajnos gyakorivá válnak a szén-monoxid-mérgezések, melyek oka valamely tüzelőberendezés nem megfelelő üzemeltetésére, ellenőrzésére és karbantartására, valamint az elégtelen levegő-utánpótlásra vezethető vissza. A további problémát az jelenti, hogy a szén-monoxid egy színtelen, szagtalan gáz, ezért jelenlétét nem érzékeljük közvetlenül, az általa okozott tünetek (pl. rosszullét, fejfájás, szédülés, hányinger, fáradtság) pedig könnyen összetéveszthetőek más betegségek tüneteivel. A gyakran halálos kimenetelű mérgezések azonban néhány szabály és jó tanács betartásával megelőzhetőek. Tegyünk is érte!
Lépések
- Bízzuk szakemberre a tüzelőberendezés megtervezését, kivitelezését és üzembe helyezését! Már a fűtési rendszer kiválasztásánál, illetve megtervezésénél, majd üzembe helyezésénél kérjük szakember (pl. gáz-, fűtésszerelő) segítségét. Szakértelme és munkája biztosíthatja a műszaki követelményeknek megfelelő és biztonságos tüzelőrendszer kiépítését, valamint működését.
- Rendszeresen ellenőriztessük a kéményeket! Ha a kéménybe beesik egy tégla vagy egy vakolatdarab, esetleg a madarak vagy a darazsak fészket raknak benne, akkor a kémény járata jelentősen leszűkül. Ezek a hibák közvetlenül, szabad szemmel nem is láthatóak, ezért fontos, hogy rendszeresen ellenőriztessük a kéményeket (főként a fűtésszezon előtt), a hibákat pedig azonnal javítsuk! A nyílt égésterű hőtermelő-berendezésből (azaz a helyiség légterével összeköttetésben lévő tüzelőberendezés, ilyen például a cserépkályha, a kandalló, a cirkó, az átfolyós vízmelegítő) származó égéstermék ugyanis nem tud megfelelően távozni a beszűkült kéményen keresztül, ezért az égéstermék egy része vagy egésze visszaáramlik a helyiségbe, és mérgező szén-monoxid keletkezik.
- Vizsgáltassuk meg a tüzelőberendezések, gázfogyasztó-berendezések felületét is! Erre azért van szükség, mert a helyiségekben lévő szálló por és vízgőz könnyen lerakódik a tüzelőberendezés hőcserélő felületeire, és ezek a szennyeződések jelentősen meggátolják az égéstermék elvezetését, ami miatt szintén mérgező szén-monoxid keletkezhet.
- Gondoskodjunk levegő-utánpótlásról! A nyílt égésterű tüzelőberendezések működéséhez oxigénre van szükség. Ezt az oxigént a helyiségek levegőjéből „veszi fel” a nyílt égésterű fűtőberendezés. Az oxigén az épületbe a szellőző rácsokon, illetve a hagyományos ajtók és ablakok légrésein keresztül jut be. Azonban a mai modern nyílászárók kis légáteresztő képességűek, ezért jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége. A tüzelőberendezés így gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség oxigénjét, és a levegő-utánpótlás hiánya miatt a kémény nem lesz képes az égésterméket elszállítani. Egyre tökéletlenebb égés alakul ki, a szén-monoxid mennyisége pedig jelentősen megemelkedik. Főként tehát a korszerű, fokozott záródású nyílászárókkal rendelkező lakások esetében fontos a gyakori szellőztetés a nyílt égésterű tüzelőberendezéssel történő fűtés során!
- Figyeljünk oda a háztartási készülékekre is! Szintén a szén-monoxid kialakulásának kockázatát növelik az olyan műszaki berendezések, amelyek képesek megváltoztatni a lakásban uralkodó nyomásviszonyokat, ezzel jelentősen rontják a tüzelőberendezés levegőellátását és az égéstermék elvezetését. Ilyen például a szag-, illetve páraelszívók, szárítós mosógép, mobilklíma. Ezek a készülékek megfordíthatják a kéményekben az áramlás irányát, így az égéstermék nem tud távozni, és a tüzelőberendezés közelében elindul a szén-monoxid dúsulása. Az ilyen típusú készülékek működéséből származó veszélyeket úgy tudjuk elkerülni, ha az adott készüléket nem működtetjük egy időben a tüzelőberendezéssel.
- Szerezzünk be szén-monoxid-jelző készüléket! Az ilyen készülék akkor jelez, ha a helyiségben szén-monoxidot érzékel. Azonban fontos, hogy csak megbízható gyártótól, illetve forgalmazótól vásároljunk ilyen szerkezetet, amit az előírásoknak megfelelően telepítsünk és használjunk! A készülék továbbá feleljen meg az EN 50291: 2001 európai szabványnak!
Tippek
- A megfelelő és biztonságos fűtés érdekében akár átalakításokat is végeztethetünk a lakásunkban. Ehhez szintén kérjünk szakértői segítséget! Például egy gépésztervező a tüzelőberendezés, a nyílászárók és egyéb helyi adottságok ismeretében pontosan meg tudja határozni a szükséges levegő-utánpótlás mértékét és a végrehajtandó átalakításokat.
- Ha új tüzelőberendezést építtetnénk ki, akkor érdemes zárt égésterű berendezést választanunk, amely egyrészt külön helyiségben működtethető és külső levegőt használ, így a helyiségek légterétől függetlenül üzemeltethető, másrészt biztonsági elemekkel is fel van szerelve. Egy megfelelő égéstermék-elvezetővel párosítva teljesen kizárhatjuk a szén-monoxid megjelenését. Azonban ellenőrzés, illetve átalakítás nélkül nem szabad az új tüzelőberendezést a régi kéménybe bekötni!
- Ha több nyílt égésterű tüzelőberendezés van a lakásban, akkor a szén-monoxid kialakulását úgy is megelőzhetjük, ha nem működtetjük őket egyszerre.
Amire szükséged lehet
- a felsorolt tanácsok betartása
- szén-monoxid-jelző készülék
Figyelmeztetések
- Ne akadályozzuk a kéményseprők munkáját! A saját érdekünk, hogy a rendszeres szakértői ellenőrzésekkel, szükség esetén a kéménytisztításokkal, valamint a tőlük kapott hasznos tanácsokkal megelőzzük a szén-monoxid-mérgezést!
- Tartsuk karban a szén-monoxid-jelző készüléket is! A megbízható és megfelelő működés érdekében rendszeresen tartsuk karban a szén-monoxid érzékelőt a használati útmutatóban szereplő módon!
- Ne használjuk túl sokáig a szén-monoxid-jelző készüléket! Az ilyen készülékeknek általában 5 év az élettartamuk, ezért időben cseréljük le őket!
- A szén-monoxid-jelző készülék még nem minden! A készülék azt jelzi, ha kritikus szintet ér el levegő szén-monoxid koncentrációja, a szén-monoxid keletkezését nem tudja megakadályozni! Ezt a felsorolt tanácsok betartásával tehetjük meg!
- Végeztessük el gyakrabban a gázfogyasztó-berendezések vizsgálatát! Bár ez csak ötévenként kötelező, azonban javasolt ezt gyakrabban, akár évente elvégeztetni!
- Nemcsak nyílt égésterű tüzelőberendezések, hanem régi típusú kazánok is veszélyforrást jelenthetnek!
- Viharos szél hatására is megváltozhatnak az épületben a levegő-bevezetésének és az égéstermék elvezetésének helyénél a nyomásviszonyok! Emiatt jelentősen romlik a tüzelőberendezés levegőellátása, illetve az égéstermék elvezetése sem lesz megfelelő.
- Szén-monoxid-mérgezés nem csak fűtésszezonban fordulhat elő! Gépjárművek zárt térben (pl.: garázsban, mélygarázsban, szűk alagútban, hó alá ragadva és járatva a motort, miközben a kipufogó is el van zárva) történő üzemeltetése során is alakulhat ki szén-monoxid. A mérgezést úgy kerülhetjük el, ha nem tartózkodunk hosszabb ideig ilyen helyen, a járművet csak a feltétlenül szükséges ideig járatjuk, megtisztítjuk a kipufogót, illetve figyeljük a szén-monoxid-érzékelő jelzését.