„Viselkedni az interneten” változatai közötti eltérés
Innen: Hogyankell.hu
(Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell viselkedni az interneten? == Az internet és az egész világ az átláthatóság irányába fejlődik: mi magunk, családunk, cégünk ezer szálon kapcso…”) |
(→Hogyan kell viselkedni az interneten?) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
== Hogyan kell viselkedni az interneten? == | == Hogyan kell viselkedni az interneten? == | ||
− | Az internet és az egész világ az átláthatóság irányába fejlődik: mi magunk, családunk, cégünk ezer szálon kapcsolódunk online közösségekhez, folyamatosan információt szolgáltatva és folyamatosan hozzáférve mások információihoz. A nagy testvér figyel és mindent megjegyez. Legyünk óvatosak: a világhálóra egyszer felkerülő digitális nyomaink utólag nehezen, drágán, vagy egyáltalán nem tüntethetők el. | + | [[Fájl:viselkedni_az_interneten.jpg|right]]Az internet és az egész világ az átláthatóság irányába fejlődik: mi magunk, családunk, cégünk ezer szálon kapcsolódunk online közösségekhez, folyamatosan információt szolgáltatva és folyamatosan hozzáférve mások információihoz. A nagy testvér figyel és mindent megjegyez. Legyünk óvatosak: a világhálóra egyszer felkerülő digitális nyomaink utólag nehezen, drágán, vagy egyáltalán nem tüntethetők el. |
== Lépések == | == Lépések == |
A lap 2011. szeptember 21., 12:57-kori változata
Hogyan kell viselkedni az interneten?
Az internet és az egész világ az átláthatóság irányába fejlődik: mi magunk, családunk, cégünk ezer szálon kapcsolódunk online közösségekhez, folyamatosan információt szolgáltatva és folyamatosan hozzáférve mások információihoz. A nagy testvér figyel és mindent megjegyez. Legyünk óvatosak: a világhálóra egyszer felkerülő digitális nyomaink utólag nehezen, drágán, vagy egyáltalán nem tüntethetők el.
Lépések
- A világfalu rosszabb, mint a hagyományos! Jeffrey Rosen idei tanulmánya szerint az internetes világfalu rosszabb a hagyományos falvaknál, hiszen azokban a kisebb közösségekben legalább elítélték a pletykálkodókat, és volt lehetőség a megbocsátásra. Az interneten sajnos nincs esély jóvátenni a múltbéli botlásokat, így akár évtizedek múlva is kísérthetnek ifjonti meggondolatlanságaink még mindig fellelhető nyomai.
- Az internet a nyilvánosság kiterjesztése. Függetlenül attól, hogy az adott információt mi magunk, vagy mások publikálták, kitörölhetetlen nyomok maradnak rólunk. Elég egy kellően át nem gondolt blogbejegyzés, egy extrém partifénykép, kínos Twitter szösszenet, vagy az ifjúkori politikai fellángolás dokumentumai. A publikálás pillanatában viccesnek, vagy vállalhatónak tűnő anyagok hónapokkal, évekkel később egyre kellemetlenebbé válhatnak szakmai karrierünk szempontjából.
- Nem csak ismerősök nézegetik! A közösségi oldalak elsődleges célja a barátok, ismerősök közötti kapcsolatfelvétel, információáramlás, kapcsolattartás biztosítása. Ezek a szolgáltatások azonban remekül használhatók azoknak is, akik a személyes adatokra és a kapcsolati hálókra kíváncsiak. Egy hazai felmérés szerint a HR-esek közel 40%-a a netes keresőkön és a közösségi, illetve blog oldalakon is utánanéz egy-egy jelöltről fellelhető információknak. Bevett szokás ez az önéletrajzban szereplő személyes és családi adatok ellenőrzésére, a fellelhető fotók pedig a jelölt életmódjáról és érdeklődési köréről is sokat megmutatnak. A sablon CV anyagok értékeléséhez képest sajnos az ilyen anyagok megítélése sokkal szubjektívebb, így bármely szokatlan megnyilatkozás igen komolyan csökkentheti esélyünket a megpályázott állásra. Vezetői munkakörök esetén már nem csak a jelölt, hanem annak kapcsolatai is górcső alá kerülhetnek, karrierünk érdekében érdemes lehet extrémebb barátainktól biztonságos távolságot tartani a közösségi oldalakon.
- Mit tehetünk a kellemetlenségek elkerülése érdekében?
- Peter Widlok, a Klicksafe hálózatbiztonsági portál szóvivője szerint: „A telefonszámoknak, a születési időpontoknak vagy a lakcímeknek semmi keresnivalójuk sincs az interneten. Ugyanez igaz a privát képekre és videókra is.”
- Amikor bármit publikálni készülünk magunkról, illetve barátainkról az interneten, pörgessük le magunkban a New York Times tesztet, vagyis szívesen vennénk-e, ha mindezt a legolvasottabb újság másnapi számának címoldalán látnánk viszont.
- A már fent lévő anyagainkat (közösségi oldalak, blogok, online fényképalbumok) is vizsgáljuk meg, hogy vállalhatóak-e ebből a szempontból.
- A közösségi oldalakon állítsuk be, hogy személyes anyagainkat csak a barátaink láthassák.
- Rendszeresen ellenőrizzük, hogy a keresők milyen információkat hoznak fel a nevünkre (Egosearch).
- Ha már megtörtént a baj és egy rólunk szóló kompromittáló anyag önálló életre kelt a neten, cselekedjünk az alábbiak szerint:
- A publikáló megkeresése és udvarias megkérése, hogy távolítsa el az anyagot. Ha a szép szó nem használ, jogi fellépés kilátásba helyezésével.
- Reverse SEO, vagyis fordított keresőoptimalizáció: a kereső elárasztása pozitív keresési találatokkal, hogy a negatív anyag kiszoruljon a találati lista elejéről.
- Profi szolgáltató megbízása, aki hírnevünket védendő méltányos összegért szisztematikusan eljár akár technikai, akár jogi úton az érdekünkben.
Tippek
- Facebookon beállíthatjuk, hogy ne lehessen egy-egy képnél betaggelni, így legalább saját profilunkban nem jelennek meg olyan képek, amiket nem szeretnénk.
Amire szükséged lehet
- internet
- New York Times teszt
Figyelmeztetések
- Legyünk tehát óvatosak, hiszen minden megnyilvánulásunk nyomot hagy a világhálón és amennyiben egyszer megnyomtuk az „Elküldés” gombot, többé már nincs esélyünk ellenőrizni, hogy mi történik velük.