Radiátort választani

[[Fájl:== Hogyan kell radiátort választani? ==

A radiátorok lecserélése nagy fejtörést okozhat. Mit jelent a 11K és 22DK? Mekkora méretre van szükségem? Milyen teljesítményű legyen a nappaliban és milyen az előszobában? Sok ilyen és ehhez hasonló kérdéssel találkozhatunk akkor, ha nekiállunk felkutatni lakásunk/házunk új fűtőtestjeit. Minden helyiségnek más és más a fűtésigénye. Vannak olyan szobák, amiknek kisebb (előszoba, WC), vannak, amiknek közepes (hálószobák, nappali, konyha), és vannak olyanok, amelyeknek magas a fűtési igényük (fürdőszoba).

Lépések

1. lépés: Vegyünk elő mérőszalagot és mérjük le a befűteni kívánt helyiséget. A belmagasságot se felejtsük ki!
2. lépés: Készítsünk alaprajzot, amire a fenti lépésben megtörtént méréseket fel tudjuk jegyezni. Érdemes a lényeges, nagyobb bútordarabokat is berajzolni jelenlegi helyeiken.
3. lépés: Határozzuk meg, milyen hőigényű helyiségünk van:
   • alacsony (pl. előszoba, WC) – 30-as szorzó;
   • közepes (pl. hálószobák, nappali, konyha) – 40-es szorzó;
   • magas (pl. fürdőszoba) – 50-es szorzó
4. lépés: Számítsuk ki, mekkora teljesítményű fűtőtestre van szükségünk.

Helyiség nagysága légköbméterben (szélesség x hosszúság x magasság) x Fűtésigény szorzója (30, 40, vagy 50). Egy gyakorlati példával szemléltetve: Előszoba méretei: 2,5 méter széles, 4 méter hosszú és 3,5 méter belmagasságú (2,5x4x3,5)= 35 légköbméter X 30 W = 1.050 W-os teljesítményű fűtőtestre van itt szükségünk

A fenti lépéseket és képletet követve már van valamilyen rálátásunk a fűtésigényünkre, vagyis nem jövünk zavarba, ha ilyen táblázattal találkozunk egy reklámújságban:

[Bauhaus reklámújság - radiátor.jpg]

Fontos tényező lehet még a vásárláskor a radiátorok szélessége és magassága. Hazánkban a 600 mm magas, 22 DK (két soros) típusú radiátorok a leggyakoribbak. Ennél magasabb (pl 900 mm) radiátort akkor szokás alkalmazni, ha azok nem ablak elé kerülnek. Vékonyabb (egy soros, 11K jelölésű) radiátor használata pedig akkor jellemzőbb, ha szűkebb helyekre tervezzük azt szerelni (pl szűk közlekedő folyosó, vagy fürdőszoba)

Tippek

• Ne takarjuk el a fűtőtestet függönnyel, és ne toljunk rá bútort, mert ezek jelentősen csökkentik a fűtőteljesítményt!
• Hőtükrös panellel, vagy fóliával a radiátorunk mögött a fal felé sugárzott hő nem vész el. Szigetelő és hővisszaverő hatásának köszönhetően nem az utcát fűtjük. Érdemes a radiátorok felszerelésénél felhelyezni, de ügyes kezek utána is fel tudják rakni. Utólagos felragasztásához csupán kétoldalas ragasztóra van szükségünk
• Hőtükrös tapéta: ez is egyfajta hőtükör, azonban ehhez a hozzá való ragasztó használata ajánlott.
• A porallergiásoknak érdemes padlófűtést, falfűtést alkalmazniuk otthonukban.
• Fűtőtest kiválasztásánál inkább magasabb teljesítményűt vegyünk, nehogy alulfűtött legyen a helyiségünk.
• Mindig kérdezzünk rá, hogy kapunk-e valamilyen szabályozó egységet (például szelepet) a fűtőtesthez, különben nehezebb lesz a téli-nyári átállás különleges szerelőkulcsokkal.
• Szigeteljük le a melegvíz csöveket, így még kisebb a hőveszteség!
• A fűtési szezonban gondoljunk lakóhelyünk párásítására is. Telepítsünk növényeket a szobáinkba, illetve használjunk párásító berendezéseket.
• Napközbeni hőmérséklet ideálisa 19-21 °C; éjszakára, és amikor nem vagyunk a lakásban, érdemes 17-19 °C-ra állítani a fűtésünket.
• Nagyon hideg téli napokon ne kapcsoljuk ki teljesen a fűtést, mert a bekapcsolás után sokkal nagyobb hőre lesz szükségünk az ismételt felfűtésre.
• Tisztítsuk rendszeresen a fűtőtesteket, ugyanis a lerakódott szennyeződés is okozhat hőveszteséget.

Figyelmeztetések

• Mielőtt valóban megvesszük a fűtőtestet, szakember tanácsát is kérjük ki!
• Mielőtt elkezdjük lecserélni a fűtőtesteket, mindenképpen víztelenítsük a rendszert!
• Ha végeztünk a felszereléssel, első dolgunk legyen a rendszer légtelenítése!

Kapcsolódó források, hivatkozások

• [1]

Az oldal szerzői

Bauhaus