Vészfékezni

Hogyan kell vészfékezni?

A vezetők többsége, bármily meglepő vagy hihetetlen nem tud vészfékezni, pusztán azon oknál fogva, hogy nincs gyakorlata. Éves szinten közel 20 000 alkalommal lépünk a fékpedálra és ebből 2-3 alkalom a tényleges vészfékezést igénylő helyzet. Ebből következik, hogy túl sok gyakorlata az átlag sofőrnek nincs a vészfékezésben, ezért érdemes ezt gyakorolni, akár vezetéstechnikai tréningen részt venni.

Lépések

1. Miért fontos a vészfékezés? Nézzünk meg egy-két példát a sebességekre és a hozzá tartozó fékutakra! Minden esetben jó reakcióidejű a sofőr, új gumikkal szerelt az autó és száraz az út.
   1. 65 km/h sebességnél a féktávolság 26 méter, ebből a reakcióidő alatt megtett út 9 méter, a fékút 17 méter.
   2. 50 km/h sebességnél a féktávolság 36 méter, ebből a reakcióidő alatt megtett út 14 méter, a fékút 22 méter.
   3. Ez azt jelenti, hogy még 9 métert halad a gépkocsi ahhoz a képest, ahol meg kellett volna állni, hogy elkerüljük balesetet. Ugyanez a távolság 50km/h helyett 75km/h sebességnél már 16 méter, 130 km/h helyett a 150 km/h esetében 25 méter.
   4. A 9 és 16 méteres távolság megfelel egy 3. emeletről, illetve 5. emeletről történő esésnek. Ezeken a távolságokon belül ne felejtsük el, hogy bármi lehet: óvodás gyermekcsoport, egy másik autó vagy egy kamion is!
2. A vészfékezés teljes erőbedobást kíván! Meg kell különböztetnünk lassító fékezést és vészfékezést. Az előbbinél finoman, kis-közepes erővel nyomjuk a fékpedált, az utóbbinál úgy kell taposni, hogy az életünk függ tőle!
3. Vészfékezéskor legalább 100-140 kg-mal kell taposni a pedált a megfelelő hatás eléréséhez, és ez komoly fizikai feladat. A jó vészfékezés titka, hogy azonnal, teljes erőből meg kell rúgni a pedált úgy, hogy azonnal elérje a fékpedál a végpontját és ebben a helyzetben kell a megfelelő erővel folyamatosan taposni a pedált, mintha át akarnák tolni a lemezen. Lassító fékezést átfordítani vészfékezéssé nehéz – mint ahogy a focista sem tud belebikázni a labdába, ha egy óvatos vagy akár közepes passzra készül, hiszen nem kellő ütemmel/tempóval indul neki, így nem lesz meg a kellő lendület. Széttaposva a pedált méterekkel rövidíthető a fékút: inkább előbb álljunk meg az autónkkal, minthogy baleset történjen!
4. Tartsuk fent a vészfékezés pillanatában kifejtett erőt! Ha már vészfékezünk, ne engedjünk fel kicsit sem a pedált azért, mert úgy gondoljuk, hogy valószínűleg meg fogunk állni. Sokszor éppen ez okozza, hogy mégis belecsúszik az autó.

Tippek

• A jó reakcióidő – s így a vészfékezés gyorsaságának - kulcsa, hogy csak kipihenten üljünk autóba. Fáradtság esetén jelentősen csökken a reakcióidő.
• Nem megfelelő gumiválasztás esetén, vagy erősen kopott futófelülettel rendelkező gumiknál a féktávolság jelentősen nő. Ha a gumi állapota nem megfelelő, azonnal cseréljük le. Télen mindig téli-, nyáron mindig nyári gumit válasszunk. A négy évszakos gumi is jó megoldás lehet, habár ezek a gumik mindig kompromisszumot képeznek a két szélsőség között.
• Az újabb autók esetében a vészfékezés pillanatában alkalmazott „berúgást” az autó érzékeli, és segít fenntartani a megfelelő fékerőt.
• Ha nincs ABS, figyeljünk, mert a blokkolt kerekekkel nagyobb a féktávolság, mintsem ha pont a blokkolás határán fékezünk!!!

Amire szükséged lehet

• Erős lábak
• Némi gyakorlat

Figyelmeztetések

• Egy baleset esélyét úgy tudjuk nagymértékben csökkenteni, ha mindig betartjuk a sebességkorlátokat, elsajátítjuk a helyes vészkékezést, a gyors és helyes elkerülési manővereket.

Kapcsolódó videók

Vészfékezés 100 km/h-ról - téli és nyári gumi a hóban

Kapcsolódó források, hivatkozások

• Reakcióidő-teszt
• Human benchmark - Reaction time test

Az oldal szerzői

Hogyankell, Kiscsillag