„Kottát olvasni” változatai közötti eltérés

Visszavontam 84.2.188.13 (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 7027)
29. sor: 29. sor:
=== Hangnemek ===
=== Hangnemek ===


# [[Fájl:Kotta_C-dur.jpg|right]]A kottában a hangok elnevezése a következő: c, d, e, f, g, a, h, c… Amennyiben a kotta elején (a kulcson és az ütemjelzésen kívül) nincs más jelzés, a c hang megfelel a dó szolmizációs hangnak. A képen látható hangsort ezért is hívják C-dúrnak.  
# [[Fájl:Kotta_C-dur.jpg|right]] Kottát olvashatunk ABC-s nevekkel és szolmizációval is. A hangok ABC-s nevei a következőek: C, D, E, F, G, A, H, C… Amennyiben a kotta elején (a kulcson és az ütemjelzésen kívül) nincs más jelzés, a C hang megfelel a dó szolmizációs hangnak. A képen látható hangsort ezért is hívják C-dúrnak.  
# [[Fájl:Kotta_G-dur.jpg|right]] Előfordul azonban, hogy változik a hangnem, vagyis a dó szolmizációs hang máshová kerül (például ha C-dúrban írva a kottát túl alacsonyan lenne a dallam ahhoz, hogy valaki kényelmesen elénekelhesse). Ebben a példában a dó-t a g hang jelenti, ezért ezt a hangsort G-dúrnak hívják.
# [[Fájl:Kotta_G-dur.jpg|right]] Előfordul azonban, hogy változik a hangnem, vagyis a dó szolmizációs hang máshová kerül (például előfordulhat, hogy egy dallam C-dúr hangnemben túl alacsony ahhoz, hogy valaki kényelmesen elénekelhesse). Ebben a példában a dó-t a G hang jelenti, ezért ezt a hangsort G-dúrnak hívják.
# A helyzetet azonban bonyolítja, hogy az alap hétfokú hangsorban a hangok nem egyenlő távolságra vannak egymástól, a mi és fá hangok között, valamint a ti és dó hangok között csak félhangnyi távolság van. A kottában ugyanígy fél hang távolság van az e és f, valamint a h és c hangok között. Azonban ha hangnemet váltunk, és a hangsort a kottában máshol kezdjük, akkor – a félhangoknak megfelelően – csökkenteni vagy növelni kell a kottában jelölt távolságokat. A fenti képen látható G-dúrban például az e hang a lá szolmizációs hangnak felel meg. Utána a kottában az f hang következne, ami csak félhangnyi távolságra lenne, viszont a szolmizáció szerint a ti hangnak kell következnie, ami egész távolságra van. Ezért az f hang helyett egy fél hanggal magasabbat kell játszani vagy énekelni, amit a kottában „fisz”-nek nevezünk. [Ha a hangsor folytatjuk, így a következő hangköz is helyes lesz: a fisz és a g hang között már csak fél lépés van, ahogy a ti és a dó között is.]
Az a különbség a hangok ABC-s és szolmizációs elnevezése között, hogy az ABC-s nevek fixek, mindig ugyanazok bármilyen hangnemben is legyen a kotta, viszont a szolmizációs hangok változhatnak az ABC-s nevekhez képest. Tehát különböző hangnemekben a dó változtatja a helyét (pl. C-dúrban C = dó, G-dúrban G = dó, F-dúrban F = dó). Ezt hívják relatív szolmizációnak.
# A helyzetet azonban bonyolítja, hogy az alap hétfokú hangsorban a hangok nem egyenlő távolságra vannak egymástól a mi (E) és fá (F) hangok között, valamint a ti (H) és dó (C) hangok között csak félhangnyi távolság van. Azonban ha hangnemet váltunk, és a hangsort a kottában máshol kezdjük, akkor – a félhangoknak megfelelően – csökkenteni vagy növelni kell a kottában jelölt távolságokat. A fenti képen látható G-dúrban például az E hang a lá szolmizációs hangnak felel meg. Utána a kottában az F hang következne, ami csak félhangnyi távolságra lenne, viszont a szolmizáció szerint a ti hangnak kell következnie, ami egész távolságra van. Ezért az F hang helyett egy fél hanggal magasabbat kell játszani vagy énekelni, amit a kottában „Fisz”-nek nevezünk. [Ha a hangsort folytatjuk, így a következő hangköz is helyes lesz: a Fisz és a G hang között már csak fél lépés van, ahogy a ti és a dó között is.]
# Ha hangnemet váltunk, és a kottában egy hangot fél hanggal feljebb kell emelni, akkor ezt egy kereszttel (#) jelölik, ahogy a fenti példa is mutatja. A kereszt közepe mindig ugyanarra a vonalra vagy vonalközre esik, amelyik hang magasságát módosítja.  
# Ha hangnemet váltunk, és a kottában egy hangot fél hanggal feljebb kell emelni, akkor ezt egy kereszttel (#) jelölik, ahogy a fenti példa is mutatja. A kereszt közepe mindig ugyanarra a vonalra vagy vonalközre esik, amelyik hang magasságát módosítja.  
# [[Fájl:Kotta_F-dur.jpg|right]] Egy hangot fél hanggal lejjebb is lehet vinni, ezt b-vel jelzi a kotta. Ennek az előjegyzésnek az alakja egy kis bé betűhöz hasonlít, és a bé betű „hasa” mutatja, melyik vonalra vagy vonalközre vonatkozik. A képen az F-dúr skála látható, ahol az f hang felel meg a dónak, így a h hang helyett fél hanggal alacsonyabbat kell énekelni vagy játszani ahhoz, hogy a hangsort megtartsuk és a fá szolmizációs hangot kapjuk.  
# [[Fájl:Kotta_F-dur.jpg|right]] Egy hangot fél hanggal le is lehet szállítani, ezt b-vel jelzi a kotta. Ennek az előjegyzésnek az alakja egy kis bé betűhöz hasonlít, és a bé betű „hasa” mutatja, melyik vonalra vagy vonalközre vonatkozik. A képen az F-dúr skála látható, ahol az F hang felel meg a dónak, így a H hang helyett fél hanggal alacsonyabbat kell énekelni vagy játszani ahhoz, hogy a hangsort megtartsuk és a fá szolmizációs hangot kapjuk.  
# A kereszttel felemelt hangok elnevezése -isz végződést kap, míg a b-vel lejjebb vitt hangokat -(e)sz végződéssel nevezik meg. A kereszttel jelölt hangok esetén f-ből fisz lesz, a c-ből cisz és így tovább, míg a b-vel jelölt hangoknál e helyett esz-t, a helyett ászt mondunk. Az egyetlen kivétel a h hang, amelynek magasságát fél hanggal csökkentve a bé hangot kapjuk.
# A kereszttel felemelt hangok elnevezése -isz végződést kap, míg a b-vel lejjebb vitt hangokat -(e)sz végződéssel nevezik meg. A kereszttel jelölt hangok esetén F-ből Fisz lesz, a C-ből Cisz és így tovább, míg a b-vel jelölt hangoknál E helyett Esz-t, és A helyett Aszt mondunk. Az egyetlen kivétel a H hang, amelynek magasságát fél hanggal csökkentve a Bé hangot kapjuk.
# A kereszttel történő „felemelés”, vagy a b-vel történő „csökkentés” egyenértékű, mindegyik fél hanggal változtatja az alaphang magasságát. Így például a gisz és az asz elnevezésű hang tulajdonképpen ugyanazt a hangmagasságot jelöli.
# A kereszttel történő „felemelés”, vagy a b-vel történő „leszállítás” egyenértékű, mindegyik fél hanggal változtatja az alaphang magasságát. Így például a Gisz és az Asz elnevezésű hang tulajdonképpen ugyanazt a hangmagasságot jelöli.
# Ha a módosítójeleket a hangjegy elé írják, akkor csak az adott ütemben érvényes, a kotta többi részére nem vonatkozik. Ha viszont már a kotta legelején, a kulcs mellett jelzik a módosítást, akkor az adott hangok közül mindegyikre vonatkozik, amely a kottában szerepel – a G-dúr példájánál maradva az ötödik vonalra írt kereszt az f hangot fiszre változtatja nem csak az ötödik vonalon, hanem az első vonalközben is.  
# Ha a módosítójeleket a hangjegy elé írják, akkor csak az adott ütemben érvényes, a kotta többi részére nem vonatkozik. Ha viszont már a kotta legelején, a kulcs mellett jelzik a módosítást, akkor az adott hangok közül mindegyikre vonatkozik, amely a kottában szerepel – a G-dúr példájánál maradva az ötödik vonalra írt kereszt az F hangot Fiszre változtatja nem csak az ötödik vonalon, hanem az első vonalközben is.  
# [[Fájl:Kotta_feloldojel.jpg|right]] Ha az előjegyzéssel módosított hangjegy helyett mégis az alaphangot kell használni, akkor azt a feloldójel mutatja (ez szintén csak az adott ütemre érvényes).
# [[Fájl:Kotta_feloldojel.jpg|right]] Ha az előjegyzéssel módosított hangjegy helyett mégis az alaphangot kell használni, akkor azt a feloldójel mutatja (ez szintén csak az adott ütemre érvényes).
# [[Fájl:Kotta_a-moll.jpg|right]] Az előbbi példákban dúr skálák kottáit hoztuk példának, amelyek alaphangja a dó. Vannak azonban moll (más néven eol) hangsorok is – ezek ugyanazokból a hangokból állnak, csak az alaphagjuk a lá, vagyis egy skála az alábbi hangokat öleli fel: lá, ti, dó, ré, mi, fá, szó, lá. Az előjegyzés nélküli, alap moll skála az a-moll (lásd a képen). A moll hangnemeket kis betűvel jelöljük, szemben a dúr hangnemekkel, amelyeket nagybetűvel írunk.
# [[Fájl:Kotta_a-moll.jpg|right]] Az előbbi példákban dúr skálák kottáit hoztuk példának, amelyek alaphangja a dó. Vannak azonban moll (más néven eol) hangsorok is – ezek ugyanazokból a hangokból állnak, csak az alaphagjuk a lá, vagyis egy moll skála az alábbi szolmizációs hangokat öleli fel: lá, ti, dó, ré, mi, fá, szó, lá. Az előjegyzés nélküli, alap moll skála az a-moll (lásd a képen). A moll hangnemeket kis betűvel jelöljük, szemben a dúr hangnemekkel, amelyeket nagybetűvel írunk.
# Mindegyik skálában hét hangjeggyel vihetjük feljebb vagy lejjebb az alaphang helyzetét, amíg a kotta összes lehetőséget kimerítjük. Ez azt jelenti, hogy a kottában 30 féle hangnemben lehet lejegyezni a hangsorokat (a két alaphangnem mellett 7-7 kereszttel jelölt dúr és moll hangnem, illetve ugyancsak 7-7 b-vel jelölt dúr és moll skála). A hangnemek elnevezését és előjegyzését az alábbi táblázat foglalja össze:
# Mindegyik skálában hét hangjeggyel vihetjük feljebb vagy lejjebb az alaphang helyzetét, amíg a kotta összes lehetőséget kimerítjük. Ez azt jelenti, hogy a kottában 30 féle hangnemben lehet lejegyezni a hangsorokat (a két alaphangnem mellett 7-7 kereszttel jelölt dúr és moll hangnem, illetve ugyancsak 7-7 b-vel jelölt dúr és moll skála). A hangnemek elnevezését és előjegyzését az alábbi táblázat foglalja össze:
{| class="wikitable" style="font-size:100%; style="text-align:center; margin-left: auto; margin-right: auto" width="80%"
{| class="wikitable" style="font-size:100%; style="text-align:center; margin-left: auto; margin-right: auto" width="80%"
A lap eredeti címe: „https://hogyankell.hu/Kottát_olvasni”