„Kottát olvasni” változatai közötti eltérés
| 23. sor: | 23. sor: | ||
# A hangokhoz hasonlóan a szünetek hosszát is különböző jelekkel rögzítik a kottában: [[Fájl:Kotta_szunetek.jpg]] | # A hangokhoz hasonlóan a szünetek hosszát is különböző jelekkel rögzítik a kottában: [[Fájl:Kotta_szunetek.jpg]] | ||
# A fenti hangjegyekkel nagyon sokféle ritmus leírható, de vannak olyan gyakran használt vagy speciális ritmusképletek, amelyek külön elnevezést is kaptak. A szinkópa egy rövidebb, egy hosszabb és egy rövidebb hang sorozata. Az éles ritmus egy nyolcadból és egy pontozott negyedből, míg a nyújtott ritmus ennek fordítottjából áll. A triola hangjai rövidebbek a nyolcadnál, ilyenkor ugyanis egy negyedet három (egyforma hosszúságú) hangra osztanak fel.[[Fájl:Kotta_specialis_ritmusok.jpg]] | # A fenti hangjegyekkel nagyon sokféle ritmus leírható, de vannak olyan gyakran használt vagy speciális ritmusképletek, amelyek külön elnevezést is kaptak. A szinkópa egy rövidebb, egy hosszabb és egy rövidebb hang sorozata. Az éles ritmus egy nyolcadból és egy pontozott negyedből, míg a nyújtott ritmus ennek fordítottjából áll. A triola hangjai rövidebbek a nyolcadnál, ilyenkor ugyanis egy negyedet három (egyforma hosszúságú) hangra osztanak fel.[[Fájl:Kotta_specialis_ritmusok.jpg]] | ||
# A hangjegyek értéke csak az egymáshoz viszonyított hosszukat fejezi ki (tehát azt, hogy egy negyed hang feleannyi ideig szól, mint egy félhang). Azt, hogy a negyedek milyen gyorsan követik egymást, a kotta felett található tempójelzés adja meg. A kis hangjegy melletti szám azt mutatja, hogy percenként hány leütéssel kell számolni – ezt egy metronómon állíthatod be pontosan. | # [[Fájl:Kotta_utemjelzes.jpg|right]]A hangjegyek értéke csak az egymáshoz viszonyított hosszukat fejezi ki (tehát azt, hogy egy negyed hang feleannyi ideig szól, mint egy félhang). Azt, hogy a negyedek milyen gyorsan követik egymást, a kotta felett található tempójelzés adja meg. A kis hangjegy melletti szám azt mutatja, hogy percenként hány leütéssel kell számolni – ezt egy metronómon állíthatod be pontosan. Máskor szöveges utasításokat találsz a tempóra vonatkozóan – ezekről bővebben az egyéb jelzéseknél lesz szó. | ||
#Ahogy korábban írtuk, a kotta elején, a kulcs után mindig szerepel az ütemmutató – két szám, amely megadja az adott dallam alapritmusát. A felső szám azt jelenti, hogy ez az alapritmus hány hangból áll, az alsó pedig azt, hogy ezek a hangok milyen hosszúak. A 4/4-es ütemjelzés azt jelenti, hogy az adott dallam üteme négy darab negyedhanggal írható le. A keringő ritmusa 3/4, vagyis ha a lábaddal dobolod a ritmusát, akkor három „negyedet” dobbantasz egy ütemben. Lassabb dallamok üteme lehet például 2/2 (két darab félhang), gyorsabbaké pedig például 4/8 (ilyenkor 4 darab nyolcad adja az alapritmust). | #Ahogy korábban írtuk, a kotta elején, a kulcs után mindig szerepel az ütemmutató – két szám, amely megadja az adott dallam alapritmusát. A felső szám azt jelenti, hogy ez az alapritmus hány hangból áll, az alsó pedig azt, hogy ezek a hangok milyen hosszúak. A 4/4-es ütemjelzés azt jelenti, hogy az adott dallam üteme négy darab negyedhanggal írható le. A keringő ritmusa 3/4, vagyis ha a lábaddal dobolod a ritmusát, akkor három „negyedet” dobbantasz egy ütemben. Lassabb dallamok üteme lehet például 2/2 (két darab félhang), gyorsabbaké pedig például 4/8 (ilyenkor 4 darab nyolcad adja az alapritmust). | ||
# Általában az ütem első hangja hangsúlyosabb a többinél – de ezt a dallam vagy a szerző egyedi elképzelése módosíthatja (lásd még az egyéb jelzéseknél). | # Általában az ütem első hangja hangsúlyosabb a többinél – de ezt a dallam vagy a szerző egyedi elképzelése módosíthatja (lásd még az egyéb jelzéseknél). | ||